Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: VéBé, 2018/10/13
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete „Okosfalvak” elnevezéssel tartott szakmai konferenciát a napokban Gödöllőn.
A 2017. április 11-én Brüsszelben elindított kezdeményezés jelentős pénzügyi és stratégiai támogatást szerzett, ennek hatására 2018. április 13-án a szlovéniai Bled mellett négy európai uniós biztos és a Szlovén Miniszterelnökség jelenlétében döntöttek arról, hogy 2019-ben végrehajtási szakaszába érkezhet a projekt.
Az „Okosfalvak” Program a városon kívüli területek életminőségét igyekszik javítani elsősorban a gazdaság, az oktatás, az energiagazdálkodás, a digitalizáció, a mobilitás és az egészségügy területein oly módon, hogy a vidéki lakosság számára magas szintű technológiai és szociális környezetet teremt. A megoldás lényege, hogy ezek a modellfalvak felhasználva a helyi adottságaikat, magas szinten ki tudják aknázni az adódó lehetőségeiket, ezzel értéknövekedést teremtve.
Az integráltan fejlesztett vidéki gazdaság hatalmas potenciállal rendelkezik: szociális kohéziót hoz létre, miközben szinergiákat teremt az uniós és nemzeti szakpolitikák között. Az „okosfalvak” szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javítani a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezni a vidékfejlesztést. Az „okosfalvak” szektorokon átnyúló innovációs megközelítésével ötvözi a rendelkezésre álló és a jövőbeli fejlesztési eszközöket. Az program finanszírozására a nagybirtokok terhére vonna el az Unió forrásokat, ugyanis bizonyos területnagyság fölött már nem járna támogatás, az így felszabaduló pénz szolgálná a vidékfejlesztést.
A gödöllői konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja, a konferencia házigazdája felidézte, hogy a kezdeményezés célja az volt, hogy a kisebb városok és falvak is használni tudják a mindennapokban a technika legújabb vívmányait, és ezáltal javulhasson az ott élők életminősége. A program a keretépítés módszerével fog működni, ami azt jelenti, hogy a régiók, tagországok töltik fel működő tartalommal a megtervezett kereteket.
Az előkészítési szakaszra az Európai Parlament 800 ezer eurót biztosított az Európai Bizottságnak, az alapfeladatok ellátásra pedig további 3,3 millió eurót, majd a későbbi tervek szerint még 8 millió euró forrással támogatja a projektet.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a nagyvárosokba sokkal erőteljesebben jutnak források, mint a kisebb városokba, falvakba, ezért az okosfalvak programon keresztül az Európai Unió azt szeretné előmozdítani, hogy forrásokat lehessen juttatni azoknak a településeknek is, amelyek a jelenkor infrastrukturális előnyeihez nem vagy csak korlátozva férnek hozzá.
Az „okosfalvak” egy olyan komplex falufejlesztési programja lesz az EU-nak, amelynek forrásaira 2021-től lehet majd pályázni. Ötletes, átfogó és – többek megelégedésére –számos területen vannak kapcsolódási pontjai egy lehetséges falurehabilitációs programmal. Vagyis, ha egy faluban több kisebb ingatlan összevonása eredményeképp kialakítható akkora belterületi ingatlan, amelyen életképes agrárvállalkozás folytatható (üvegházi, fólia alatti zöldségtermesztés, virágkertészet, zöldség-gyümölcs feldolgozó, esetleg nagybani hizlalásra alkalmas istálló stb.), akkor a megfelelő méretre kialakított ingatlanon az ilyen célú fejlesztések prioritást élveznek majd. A fiatal gazdák például kiemelt összegű vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a beruházásaikhoz.
Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár előadásában ismertette, hogy a kormány célja, hogy minden magyar ember, minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertesévé váljon, hogy minden magyar háztartás számára biztosítva legyen a korszerű internet. Ez különösen a kistelepülésen fontos, ahol gyakran lesújtó a műszaki színvonal. A szándék és a lehetőség adott, amit a kiépülő optikai hálózat, a 4G hálózat hazai fejlettsége, a települések és az iskolák WIFI-lefedettségének a kiterjesztése is bizonyít. Nem szabad azonban megfeledkezni az idősekről és a vidéken élőkről sem. Az okos településeknél megvan a kulcs, azt kell kitalálni, hogy milyen alkalmazásokat vezessünk be, amelyek a valós problémákra adnak megoldást, s amelyekkel a rendszer is fenntartható lesz.
Paul Soto, az European Network for Rural Development képviseletében „Okosfalvak” a gyakorlatban: legjobb példák című előadásában ismertette a kísérleti projektek meggyőző eredményeit. Az azonban már más kérdés, hogy az összes kísérleti projekt olyan fejlett nyugat-európai uniós régióhoz köthető, ahol közel egy évszázada már általános a szubszidiaritás elvén való önkormányzás, élükön professzionális polgármesterekkel, akik igazi vállalkozási menedzsereknek bizonyultak az általuk kidolgozott/megálmodott projekt végrehajtása során. Magyarországon jövőre önkormányzati választások lesznek. Jó lenne, ha a kistelepülések olyan vezetőket választanának, akik képesek megvalósítani egy ilyen komplex projektet. Célszerű tehát már most bevonni a kampányba az „okosfalu” programot.
A KAP várható változásai
Phil Hogan agrárbiztos a konferencia szünetében kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az agrártámogatások keretösszege biztosan csökkenni fog uniós szinten, de Magyarország esetében csak minimális mértékben, izgalomra tehát semmi ok. Az agrárbiztos szerint a Közös Agrárpolitikában (KAP) a mezőgazdaságra fordítandó támogatások szinten tartásához a tagállamok befizetésének emelésére lenne szükség a 2021-től 27-ig tartó ciklusban, de ehhez öt nettó befizető tagállam egyelőre nem járul hozzá. Magyarország nem tudja elfogadni a KAP-források javasolt csökkentését, ugyanakkor hajlandó emelni befizetéseit az uniós költségvetésbe azért, hogy a KAP forrásai legalább a jelenlegi szinten maradjanak.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza