2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlődik a magyar lovas ágazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: h-n, 2018/10/14

A magyar történelemnek a ló legalább olyan fontos szereplője, mint a honfoglaló magyarok. De vajon lovas nemzet vagyunk- e még ma is?

Sokat veszített a hazai lovas ágazat az elmúlt évtizedekben. Nem véletlen, hogy a kormány 2012. február 29-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelynek célja a lóhasználat és a lovas tevékenység feltételeinek javítása, fejlődési pályára állítása, a fenntarthatóság alapjainak megteremtése. A programban is rögzítették, hogy a hazai lovas ágazat fajsúlyát tekintve az európai átlag alatt szerepel, ugyanakkor nagyjából a régió fejlettségi szintjét mutatja. Nemzetközi hírünk, mint lovas nemzet, leginkább történelmi hagyományainkból táplálkozik. Magyarország a legtöbb mutatóban, így a lovak népességhez viszonyított darabszámában jelenleg jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A lovas turizmusnak, a lótenyésztésnek, lovassportoknak és a hagyományőrzésnek jól láthatóan van helyük, fejlődési potenciáljuk Magyarországon. Nemzetközi példák mutatják, hogy napjainkban a ló megváltozott szerepe ellenére komoly gazdasági növekedési lehetőség van az ágazatban.

A programban azt is rögzítették, hogy a cél az, hogy a lovas ágazat egyre inkább képes legyen az önfenntartásra. A program a lovas ágazatra olyan befektetési területként tekint, mint amelyik a vidékfejlesztés szerves és fontos húzóágazata. A lovas ágazat szinte valamennyi minisztériumhoz kapcsolódik. A hatékonyság és az eredményesség érdekében egységes kezelése indokolt. A magyar lótenyésztés elsődleges célja a kiváló használati értékkel rendelkező egyedek tenyésztése és piacra juttatása, illetve a lovak szervezett kipróbálása. Fontos a hagyományos és az őshonos lófajtáink génmegőrzésének és korszerűsítésének elősegítése, piaci lehetőségeik kiszélesítése. A fiatal lovak piaci értékesítésére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni, mivel az itt tapasztalt vásárlói magatartás a legjobb iránytűje a tenyésztői döntéseknek.

Az Új Nemzeti Lovas Program megvalósulásának egyik feltétele a lovardák nyilvántartásba vétele. A Magyar Lovassport Szövetség országos nyilvántartást készít a lovas élet különböző területein működő lovardákról. Minden lovardatulajdonos, lovardavezető segítéségét és együttműködését kérik a program gyors és hatékony megvalósításához. A Magyar Lovassport Szövetség csak a regisztrált lovardák számára nyújt pályázatokhoz és iskolai lovas oktatáshoz támogatást. Az 1924-ben alapított Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége jogutódja a Magyar Lovassport Szövetség. A Magyar Lovassport Szövetség a lovassport szakágainak, a díjugrató, díjlovas, lovastusa (military), fogatsport, lovastorna, távlovaglás, reining szakágak, és egyes szakágakon belül a paralovassportok feladatainak ellátására létrehozott országos sportági szakszövetsége. A szövetséghez csatlakozott a szabadidős lovasok és a lovas íjászok csapata is.

A lovassport terén ma sem kell szégyenkeznünk. A versenynaptár minden évben igen gazdag, az amatőr versenyektől a profi, országos megmérettetésig mindegyik szakág kitesz magáért. Azt azonban büszkén mondhatjuk, hogy a magyarok a világ legeredményesebb fogathajtó versenyzői. S nemcsak ígéretes utánpótlással, hanem nemzetközileg is elismert sportolókkal, versenyzőkkel rendelkezünk a szakágakban.

A magánlovardák nemcsak a versenysportot, hanem a lovas turizmus igényeit is kiszolgálják. Magyarország természeti adottságai, domborzati, vízrajzi és időjárási viszonyai rendkívül kedvezőek a lótartás és a lovaglás hívei számára, a Kárpát-medence ugyanis mentes a szélsőséges, váratlan veszélyeket magában hordozó természeti körülményektől. Ezzel együtt érdemes megjegyezni: a tereplovaglás és a lovas túrázás mindenkor rejt veszélyeket, ezért alapos felkészültséget kíván a lovas programok szervezőitől, házigazdáitól és természetesen a résztvevőitől is. A lovak alkalmassága, a lovas oktatók, túravezetők és lovászok felkészültsége megalapozza a lovas programok sikerét. A vendégtől pedig elvárható a szükséges összpontosítás és fegyelmezettség, a ló szeretete, és a programhoz alkalmazkodó lovaglási ismeret, megfelelő egészségi állapot és erőnlét.

Nincs veszve semmi. A magyar lovas ágazat – a kormányprogramnak is köszönhetően – egyre jobban fejlődik, bár még sok a tennivaló. De ez már a szakemberek dolga, akikből szerencsére, idehaza nincs hiány.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza