A dicső múlt is kötelez

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Hajtun György, 2018/10/15

Pap István Tibor
(Fotó: Hargitay Olivér)

– Vezérigazgató úr, Mezőhegyes egy év híján 235 éves múlttal, tradícióval rendelkezik. Mire kötelezi ez az egyedülálló tradíció a jelenlegi cégvezetést?

– A Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét II. József 1784. december 20-án írta alá. Alapvetően katonai lótenyésztés céljából alapították a ménesbirtokot, s a következő száz évben ezt a feladatot látta is el. Mezőhegyesen a lótenyésztésben maradandót alkottak az elődök, majd a kiegyezés után jelentősen megváltozott a helyzet, mert a lótenyésztés és lótartás mellett kibővült a tevékenység az egyéb gazdasági állatfajták tenyésztésével, szántóföldi növénytermesztéssel, növényi termékek feldolgozásával. Kialakult tehát az a ménesbirtok, az a klasszikus mezőgazdasági nagyüzem, amely a két világháború között Európa legnagyobb és legmodernebb üzemei közé tartozott.

– Mit kell tenniük, és hogyan építik a jövőt?

– A lótenyésztés ma már más helyzetben van, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt. A kereskedelem, a szállítás, a hadsereg, a mezőgazdaság nem igényli már a lovat. Nekünk viszont kötelességünk fenntartani azokat a tradicionális magyar fajtákat, amelyeket itt, Mezőhegyesen tenyésztettek ki. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. azon kevés ménesek egyike a világon, amely 4 lófajta kitenyésztésével büszkélkedhet.
Az első és a legfontosabb a nóniusz fajta, majd ezzel egy időben alakult ki a furioso-north star (mezőhegyesi félvér) és a gidrán fajta, majd mintegy 100 évvel később, 1984-ben állami fajtaelismerést nyert a mezőhegyesi sportló. Napjainkban Mezőhegyesen a fenti fajtákból a nóniusz, a gidrán, a furioso-north star és a magyar sportló fajta, valamint az ügetőfajta tenyésztése folyik.

A nóniusz, gidrán és furioso-north start az Országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította, ezért kiemelt feladatunk, mondhatom küldetésünk ezeknek a lófajtáknak a fenntartása, továbbtenyésztése is.

Viszont azt is el kell mondanom, hogy miután megváltozott a ló szerepe, ezért a tartása nem profitorientált tevékenység, és pénzbe kerül. Az, hogy Mezőhegyes betöltse azt a szerepét, amit betöltött a mezőgazdaságban az elmúlt évszázadokban – s itt már nem csak a lóról beszélek – beszélnünk kell szarvasmarha-tenyésztésről, szántóföldi növénytermesztésről is. Azokkal az adottságokkal, amelyekkel bírunk, ezeket a tevékenységeket végezve pénzügyi eredményt tudunk elérni, amelyekből finanszírozzuk a lótenyésztést, a felbecsülhetetlen értékű épített örökségünk, műemlék épületeink fenn- és karbantartását, valamint az oktatási tevékenységet is. Hozzáteszem, törvényben rögzített, hogy ezeket a tevékenységeket is végeznünk kell.

– Meg tudják-e termelni a szükséges profitot a növénytermesztésben és az állattartásban?

– Úgy gondolom, hogy igen, hiszen nyereségesek vagyunk. Hozzáteszem, hogy gazdasági társaságként működünk, nem vagyunk költségvetési intézmény, így nem kapunk forrást az államtól a működésünkhöz. Az állami vagyon megóvása, az állattenyésztés és a növénytermesztés egyes ágaihoz kötődő képzési feladatok összehangolt végrehajtása, a történelmi magyar lófajták génállományának megőrzése, a lovas turizmus fejlesztése, valamint Mezőhegyes és térsége foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében megszületett a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Cégünk egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés. A növénytermesztésen belül, annak szakmai csúcsát jelentő, vetőmag-termesztés az az ágazat, amelynek sikeressége nagyban meghatározza a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság eredményességét. Búza, árpa, hibridkukorica vetőmagvak termelése folyik cégünknél. Hagyományosan a legnagyobb nemzetközi fajtatulajdonosok állíttatják itt elő a világ minden táján értékesítendő vetőmagjaikat. Az itt felhalmozott szakmai tudás és technológiai háttér biztos alapot nyújt arra, hogy mindezt a legmagasabb minőségben tehessük meg, partnereink megelégedésére.

– És az állattenyésztés?

– A mezőhegyesi szarvasmarha-tenyésztés 1860-ban kezdődött a szürke marha tartásával, majd 1879-től tejtermelő tehenészet kialakításával. A fajta igényeinek kielégítéséért sokat kell tennünk. Jelentős feladatokat kell megoldani a tartás, takarmányozás, tenyésztés és az állategészségügy területén. Jelenlegi állományunk 1100 tehén és szaporulata: 600 db növendék, 350–400 db borjú, amelyek két telepen vannak elhelyezve. Tenyésztési célunk a magas tejhozam jó beltartalommal, a kiváló funkcionális küllem, és az egészséges állomány, amely megfelel a modern kor technológiai elvárásainak. A magas termelés mellett cél a csúcs genetika, amely alapot ad a tenyészállatok értékesítésére is. Aranytörzskönyves teheneink száma 2018-ra elérte a 22-t. Az 1994 óta megrendezett Alföldi Állattenyésztési Napok történetében a számtalan kategóriadíj mellett 5 alkalommal nyerte el a Ménesbirtok által tenyésztett egyed a kiállítás tenyésztési nagydíját. Tenyésztői munkánk eredményét tükrözi a megnyert OMÉK kategóriadíj és nagydíj is.

– A szerteágazó feladatok közül melyikre kell a legnagyobb hangsúlyt helyezniük?

– Nem tudnám egyik területet sem megjelölni a prioritás szempontjából. Láthatja, komplex a feladat, így arra törekszünk, hogy a tulajdonosi elvárásoknak maximálisan eleget tegyünk, és eredményesen végezzük a munkánkat. Mindegyik ágazatban vannak fontos, elsőbbséget élvező feladatok. A lótenyésztésben a furioso-north star fajtának az újratenyésztésére koncentrálunk, mivel ezt a fajtát elvitték tőlünk, s nagy szakmai kihívást jelent. Tavaly 96 gidrán lovat telepítettünk vissza, idén a furioso-north star fajták visszavásárlását tervezzük. A nóniusz fajtával szerencsésebbek vagyunk, ez a fajta folyamatosan jelen van a ménesünkben. A mezőhegyesi sportló tenyésztésének elindítása után 18 évvel az 1980-as Moszkvai Olimpián a magyar csapat IV. helyezett lett. A csapat mindhárom lova és a tartalék ló is mezőhegyesi tenyésztésű volt, ezzel is igazolva a helyes tenyésztési irányt. A fajta 1984-ben mint mezőhegyesi sportló állami fajtaelismerést nyert. Az ügetőfajta tenyésztése 2011-től van újra jelen a cégnél. Az ügetőtenyésztés beindításához olyan kancák vásárlása volt a cél, melyek új vért hoznak hazánkba. Az import mellett szólt az is, hogy a jelenlegi létszám növelése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy növekedési pályára állhasson a versenyzés.

– Úgy gondolom, hogy a rendszerváltás után megváltozott a státuszuk a lótenyésztésben is. Komoly verseny alakult ki mindenütt…

– Kétségtelen tény, hogy Mezőhegyes lótenyésztésben betöltött monopol helyzete, kiemelt státusza megváltozott. A nyugat-európai genetikát az 1990-es évekig szinte csak Mezőhegyes kapta meg. A rendszerváltás után kinyílt a világ, előkerültek tehetős magánvállalkozók, akiknek sok pénze volt, és elindultak Nyugat-Európába behozni a külföldi lovakat, spermát, kancákat, sportlovakat. Óriási verseny alakult ki, és Mezőhegyes monopol helyzete is megváltozott. Sőt, miután az elmúlt 25 évben a különböző döntéshozói álláspontok változtak, ezért a célok is változtak, és nem kedveztek a lótenyésztésnek. Ugyanakkor azt mondhatom, hogy eredményesen tudjuk a lótenyésztést folytatni, és szép sporteredményeket értünk el. Tavaly például kettes fogathajtásban Papp János, a cég versenyzője a mi nóniusz lovainkkal nyerte meg a magyar bajnokságot. Ez óriási eredmény, mivel a világ fogathajtó sportját a magyar fogathajtás határozza meg.

– Ön szerint merre halad a magyar lótenyésztési ágazat egésze?

– Mint már említettem, az állami kontroll megszűnésével piacgazdasági viszonyok között folyik a hazai lótenyésztés. Mezőhegyes, Bábolna, Szilvásvárad és Hortobágy állami méneseket tartanak fel. Viszont jelentősen megnőtt a magántenyésztők száma is, és jelentős magánménesek alakultak ki. Elsősorban sportlovakat tartanak, és a lovassportok szakágakra specializálódtak, amelyekben kiváló eredményeket érnek el. Vannak aztán azok, akik a hagyományos lófajták tartása mellett kötelezték el magukat, mint mi is. Mi viszont gyengébb sporteredményeket érünk el, mert a modern sportok új genetikájú fajtákat igényelnek. Nekünk az őshonos magyar fajták fenntartására kell koncentrálnunk úgy, hogy ne veszítsük el a genetikai alapot. Egyensúlyt kell tartanunk a tenyésztés során. De ezeknek a lovaknak is helyük van például az oktatásban, a hobbilovaglásban, a rendészeti feladatok ellátásában. A mai világban is meg kell találni a ló helyét, szerepét, és a lovak tulajdonságait is ennek megfelelően kell „kialakítani”.

– Szóljunk még a tangazdaságukról is…

– Ez sem új keletű tevékenység. Mezőhegyesen működik egy szakképző iskola, a Kozma Ferenc Szakközépiskola, amely 108 éves múltra tekint vissza. A 2017/2018-as tanévtől kaptuk vissza a szakképzést – ez egyedülálló módon a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fenntartásában működik –, amely a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményi keretein belül él tovább. Elsősorban a Ménesbirtok több mint két évszázados hagyományaira épülő, országos beiskolázású lovas képzéseinket ajánljuk leendő diákjaink figyelmébe: lovász, belovagló, patkolókovács szakmákban. E mellett mezőgépész szakmára is lehet jelentkezni, s a szakmára jelentkező fiatalok kizárólag a ménesbirtoknál töltik le a szakmai, gyakorlati képzési idejüket. Ehhez már a legkorszerűbb géppark áll rendelkezésükre, így valós, piacképes tudással engedjük el a fiatalokat.

– Végezetül: Ön arról beszélt, hogy a gazdaság több, de saját lábon áll. Milyenek a gazdasági eredményeik?

– Eredményesség szempontjából is jól vagyunk, állunk a lábunkon, nincsenek fizetési nehézségeink. A két évvel ezelőtti visszavásárlás során volt egy tőkeemelés, azzal rendeződtek az anyagi problémák, s azóta stabilan, jól működünk. Egyébként a profitorientált, és a nem profitorientált tevékenységek között kell az egyensúlyt megteremtenünk, ami persze, nem könnyű feladat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai