2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hogyan válasszunk lovardát?

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Halász Péter, 2018/10/16

Milyen szempontokat érdemes ehhez mérlegelni, amikor lovardát választunk?

A ló igényei

A ló társas lény, ugyanakkor egy menekülő zsákmányállat. A sokmillió év óta kialakult túlélési technikái nem változtak és napjainkban is érvényesek. Fő szükséglete, hogy biztonságban érezhesse magát, továbbá a biztonságos környezet komfortos is legyen számára. Ebben az esetben szívesen és nyugodtan fog táplálkozni, ami a hosszú távú jó egészségének egyik alapfeltétele.

A ló csoportban tud igazán lóként viselkedni, és nagy térre van szüksége. Emésztőrendszere arra „szakosodott”, hogy mivel a szabad természetben állandóan volt mit enni, nem kellett raktároznia a táplálékot. Ezért nem hasznos a boxos tartás, ahol a nap legnagyobb részében nincs elegendő hely a mozgásra, a ló el van különítve a társaitól, és nem tud folyamatosan legelni. A tapasztalatok szerint ez a lótartási módszer nem lóbarát, hosszabb távon egészségügyi, mozgásszervi, viselkedésbeli problémák jelentkeznek.

Legjobb tehát, ha olyan lovardát választunk akár bértartásra, akár lovaglásra, ahol a lovak együtt lehetnek, nagy legelőterületek és karámok vannak, egész nap legelhetnek, állandóan van jó minőségű takarmány számukra, továbbá állandóan van jó minőségű ivóvíz, amihez több oldalról hozzá férhetnek. A legelőterületek és karámok legyenek felszerelve nagyméretű, 3 oldalról védett fedett beállókkal, ahová kedvük szerint bármikor besétálhatnak. A karámok és a körbekerített területek biztonságos kerítéssel, kapukkal legyenek ellátva.

A ló számára biztosítanunk kell a magas színvonalú, állandóan elérhető, gyorsan helyszínre érkező állatorvosi ellátást. Legjobb, ha van folyamatos állatorvosi ügyelet. A rendszeres és kötelező oltásokat, a féreghajtásokat célszerű az egész lovardában egyszerre, egy időben elvégezni. További szükséglet a szakmailag hozzáértő, sokéves tapasztalattal rendelkező, megbízható patkolókovács. Mindkét szaktertület elengedhetetlen a lovunk hosszú távú jólléte érdekében.
Ha szeretnénk biztosak lenni a dolgunkban, és idegenként megyünk egy lovardába, először figyeljük meg, hogyan néznek ki az ottani lovak. A kondíciójuk, a fizikai állapotuk, a viselkedésük sok mindent elárulhat a helyi viszonyokról.

A lovas céljai és lehetőségei

A szabadidős lovaglásban a lovasok és lovat kedvelő emberek elsődlegesen a lószeretet miatt választanak lóval való közös tevékenységet, vagy pedig a munkában elfáradva, a napi stresszek kipihenését remélik, továbbá terápiás, rehabilitációs célokra is kiváló lehetőség.

Mivel ezekben az esetekben többnyire nincsenek megváltoztathatatlanul kijelölt időpontok, elérendő teljesítményfokozatok, így a lovasok rugalmasabbak lehetnek a tevékenység rendszerességével, a napi időbeosztás megszervezésével kapcsolatban. A szabadidős lovazáshoz kevésbé alkalmasak a sportlovardák, ahol állandó konfliktusra adhat okot a pályabeosztás, a sportedzések idő- és eszközigénye, a versenyek vagy az azokra való felkészülések.

Jó, ha a kiszemelt lovarda minél közelebb van a lakóhelyünkhöz, hogy ne kelljen sok időt tölteni az utazással. Szükséges, hogy a lovarda minden évszakban könnyedén elérhető legyen, és jól járhatók legyenek a közlekedési utak.

Nem utolsó szempont a lovas anyagi lehetőségei. A ló megvásárlásával nem merül ki a ráfordítandók sora, folyamatosan gondoskodni kell róla. A havi bértartás, a rendszeres állatorvosi költségek, a körmölés, patkolás, eszközök, felszerelések, utazások stb. mind olyan költségek, melyeket nem lehet mellőzni.

A lovarda infrastruktúrája

A lovarda rendelkezzen elegendő méretű, biztonságos parkolási lehetőséggel, öltözővel, mellékhelyiséggel, tisztálkodási lehetőségekkel, melegedővel.
Legyen körbekerített, jó minőségű talajjal rendelkező nyitott lovaspálya (a ló- és lovas létszámtól függően akár több is). A manapság oly szélsőséges időjárási viszonyok miatt (az égető nap, a gyakori szélviharok, szakadó esők) jó, ha van fedett lovaspálya is. A tereplovaglás az egyik legfőbb vágyott tevékenysége a szabadidőlovasoknak, ezért olyan lovardát válasszunk, ahol könnyedén és biztonságosan ki lehet jutni a szabad természetbe.

Személyzet, emberi kapcsolatok

A lovaglást és a lóval való foglalkozást hosszú távra tervezzük. A lónak is szüksége van egy viszonylagos állandóságra, ezért fontos szempont, hogy a kiszemelt lovarda jelen helyzete stabil, biztonságos legyen, és a jövőben se kelljen kiszámíthatatlan változásoktól tartani.

A hozzáértő és lóbarát személyzet kulcskérdés. A lovasok távollétükben idegen emberekre bízzák a lovukat, a felelősséget valaki más kezébe helyezik. Mivel a lovak többnyire igen érzékenyek a velük való bánásmódra, így mindenkinek közös érdeke, hogy megbízhassunk azokban az emberekben, akikre számítanunk kell, amikor nem vagyunk ott.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza