A legsikeresebb istálló

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: PN, 2018/10/17

A társaság abból a célból alakult, hogy a hagyományokat megőrizve, ugyanakkor a mai elvárásoknak megfelelően fejlessze a magyarországi telivértenyésztést. Az első nagy áttörést – korábbi évek jó eredményei mellett – a 2006-os versenyszezon hozta meg, amikor kiemelkedően a legsikeresebb istálló volt Magyarországon, versenydíjban dupláját nyerte a második helyezett istálló által elért összegnek. A 2006-os év meghozta az első külföldi sikereket is. Az azóta eltelt időszakban az istálló mindig a magyar galoppsport élmezőnyéhez tartozott, a 2017-es versenyszezon során elnyerte a legjobb magyar tenyésztő díját.

A Telivár Farm versenyistállójának alapját a Fejér megyei Mindszentpusztán található ménes adja. A közel 60 anyakanca és szaporulata 54 hektáron él a Sárbogárd melletti legelőkön. A leválasztott csikók a ménesből Bácsalmásra, a csikótelepre kerülnek, ahol ideális, nyugodt környezetben, nagy ősgyepes legelőkön töltik életük következő egy évét. A szakszerű alapozó munka során az őszi árverésekre és az alagi tréningtelepre kerülő yearlingek megismerik a futószárat és a nyerget. Ennek köszönhetően lényegesen gyorsabbá és egyszerűbbé válik a tréning következő szakasza, a hosszú és komoly kitartást igénylő alapozó munka, amit már Dunakeszi-Alagon, a tréningpályán kapnak meg a csikók. Ekkor történik a másfél éves telivérek tényleges belovaglása és a versenyekre való felkészítése a tréner szakmai felügyelete mellett. A koraiságot mutató gyors csikók már kétévesen futnak az őszi nagydíjakon. A legfontosabb futamaikban, például a Derbyben, háromévesen állnak starthoz, ekkorra kell az angol telivérnek igazi versenylóvá érnie.

Fontos tudni, hogy a tenyésztés és a futtatás szorosan összefonódnak. Egyrészt saját tenyésztésű lovak szerepelnek a versenyzésben, közülük az eredményesek finomítják, befolyásolják a tenyésztés főbb irányait, eredményeik alapján visszacsatolást adnak arról, hogy mely tenyésztési döntések bizonyultak sikeresnek. Másrészről azon vásárolt lovak, amelyek sikeresek a versenypályákon, bekerülnek a tenyésztésbe, minőségi frissítést hozva a génállományba.

A sikeres tenyésztés, az ahhoz kapcsolódó lókereskedelem és a kiemelkedő „minőségű” lovakra épülő versenyipar jelentős bevételeket generál világszerte (ezen belül a galopplovak, az angol telivérek hatása a legjelentősebb). Igaz, ehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen jó lovakra lehet csak építeni az ágazatot. Szerencsére az adottságok, a szükséges génállomány megvan ehhez, ugyanakkor magasabb szintű, minőségközpontú szakmai munkára van szükség, tervezettebb tenyésztésre. Továbbá piacot kell teremteni, ide kell vezetni a létező keresletet.

A tenyésztés egyik legfontosabb bevételi forrása a lókereskedelem. Az eladásokból származó bevételek nagy része árveréseken realizálódik, amelyek koncentrálják térben és időben a keresletet és a kínálatot, egyszerűbbé teszik az értékesítést. Magyarországon elsődleges lenne egy regionális árverési központ kialakítása, amely lökést adhatna a belföldi kereskedelemnek, illetve ennél lényegesebb szempontként külföldi keresletet támasztana a magyar lovak iránt.

Bizakodásra ad okot, hogy a tulajdonosi prémiumrendszer bevezetése óta ismét feléledt az érdeklődés a hazai tenyésztésű lovak vásárlása és futtatása iránt. Ez azt jelenti, hogy a magyar tenyésztésű lovakat eredményesen futtató tulajdonosok plusz díjazásban részesülnek, emellett több olyan futam kerül kiírásra, amelyben kizárólag magyar születésű lovak állhatnak csak starthoz.

Az elmúlt években bevezettünk egy új bérfuttatói rendszert, ami nagyon jól bevált, és igen kedvelt lett a magyar futtatók körében. Ez a rendszer lehetővé teszi minden érdeklődő számára, hogy komolyabb befektetés nélkül kipróbálhassa egy versenyló futtatásának élményét. Lehetőséget kínálunk arra, hogy egy-egy versenyszezonra versenylovakat béreljenek az istállónkból: kiválasztanak egy lovat a ménesünkből, mi elirányítjuk őket egy megfelelő trénerhez, majd a vele való egyeztetés után máris futtatókká válnak, akik minden vasárnap izgulhatnak a „saját” lovukért a versenypályán.

A ménes lovai a sík és gátversenyzés mellett kiválóan alkalmasak a díjugrató és a military szakágak művelésére is. A pályáról egészségesen lekerülő angol telivérek átlovaglás után hosszú évekig kimagasló teljesítmény elérésre képesek új sportágukban. A ménes jó hírneve már a határokon túlra is eljutott, folyamatosan érkeznek a megkeresések a fedeztetésekkel és a vásárlásokkal kapcsolatban.

A társaság célja a fent leírtak tükrében egy olyan ménes kialakítása, amely nemcsak a magyarországi, hanem a közép-európai telivértenyésztésnek is meghatározó szereplőjévé válhat. A Telivér Farm Kft. feltett szándéka a magyarországi lókereskedelem dinamizálása, a magyar lovak iránti nyugat-európai kereslet felélesztése, egy közép-európai árverési központ kiépítése, hogy Magyarország ismét lovas nemzetté válhasson.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai