Nő a baromfiágazat teljesítménye

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2018/10/21

Az I. félévben az ágazat egészére a növekedés volt jellemző, mivel 322 ezer tonna volt a felvásárlás a tavalyi 284 ezerrel szemben, ami 14 százalékos növekedést jelent. Elsősorban a víziszárnyas-termelés nőtt, mivel ebben az ágazatban is lezárult a madárinfluenza-járvány. Nem jó hír azonban, hogy a takarmányárak fölfelé mozdultak el: a takarmánybúza ára 20 százalékkal, a kukoricáé várhatóan 25 százalékkal magasabb a tavalyinál, ami a keveréktakarmányoknál egyelőre 5 százalékos emelkedést jelent. A felvásárlási árak a pulykánál és a húslibánál csekély mértékben csökkentek, a többi vágóbaromfifélénél kisebb emelkedést tapasztaltak. A belföldi forgalom 2,5 százalékkal csökkent, az export viszont – köszönhetően a víziszárnyas-ágazatnak – 27 százalékkal nőtt.

A brojlerágazatban – mindamellett, hogy a takarmányok számottevően megdrágultak – az esztendő első negyedéhez képest az árak három százalék körüli mértékben emelkedtek. Az előző év azonos időszakához mérten az árnövekedés az indítótápoknál három, a nevelőtápoknál négy, a befejező tápoknál öt százalékra tehető. Szülőpár naposcsibéből 461 ezer darabot telepítettek, 16 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban. A teljes első félév szülőpár-kihelyezése meghaladta az 1,14 milliót, ami a tavalyi eredményhez képest 27 százalékos növekedést jelent. Végtermék naposcsibéből itthon 800 ezer darabbal többet telepítettek le, mint 2017 tavaszán, így alakult ki a 43,2 millió darabos eredmény. A 19,3 milliós export ugyanakkor 2,9 millióval, 13 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly. A kiviteli teljesítmény romlása miatt az összes keltetés három százalékkal, 62,2 millióra csökkent.

A vágóhídi termékek nettó belföldi nagykereskedelmi átlagárai 2017 és 2018 második negyedévében

A múlt évi tavaszhoz képest a keltetőtojás forgalma tíz százalékkal csökkent, 6,5 millióra. A visszaesést alapvetően a negyedével apadó kivitel okozta, a belföldi eladás ugyanebben az időben ötven százalékkal, 2 millió darabra emelkedett. A teljes első félév 12,3 millió darabos forgalma ugyanakkor nagyságrendileg megfelel a tavalyi eladásoknak, azoknál csekély mértékben, 3 százalékkal magasabb.

A tenyészanyag drágulása miatt a naposcsibe piacán korábban előrejelzett áremelkedés júniusban már egyértelműen megmutatkozott: ekkorra 97 forint fölé emelkedett az átlagár. A teljes negyedév átlagára ugyanakkor 96 forintra tehető. A vágóhidakra beszállított élőcsirke-mennyiség a bázisidőszakhoz viszonyítva enyhén csökkent. A beszállított darabszám két százaléknyit esett, 41,2 millióról 40,4 millióra. Az átlagsúly emelkedése miatt a feldolgozásra kerülő csirkék összes tömege csekélyebb, fél százalékos arányban mérséklődött, 101,8 ezer tonnáról 101,2 ezer tonnára. Az élő csirke negyedéves átlagára 254,5 forintra tehető. Az ár mind az év elejéhez, mind a bázisidőszakhoz képest emelkedett. A növekmény az előbbi viszonylatban másfél, az utóbbiban két százalékra tehető. A vágóhídi termékek ára az év elejéhez mérten emelkedett vagy stagnált. A legerőteljesebben a mell ára nőtt, 5 százalékkal. A friss és a fagyasztott csirke ára 3, a comb ára 1 százalékkal erősödött, a belsőségé érdemben nem változott. A 2017-es tavaszhoz viszonyítva a mell 8, a fagyasztott csirke 6, a friss egész csirke 4, a belsőség 3 százalékkal drágult, a comb ára ugyanakkor stagnált.

Nehéz időszakon vannak túl a pulykaágazat szereplői. A kínálati piac, a lengyel túltermelés, és ezzel összefüggésben az alacsony felvásárlási árak nem tették túl vonzóvá a termékpályát, s lassan háromnegyed éve mindenki a helyzet javulását várja. A legkeservesebben a tavaszi hónapok (a március-áprilisi időszak) teltek el, amikor a felvásárlási átlagár 365 Ft/kg alá süllyedt. Az árak mellett ugyanakkor egyéb problémák is adódtak, több termelő jelezte, hogy csúsznak a szállítások, egyre komolyabbak a túltartások, egyes piaci szereplők „nem veszik fel a telefont”. A termelői nehézségekhez és történethez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a legnehezebb helyzetbe az olyan „szabadúszók” kerültek, akik nem rendelkeztek szerződéses kapcsolattal. A pulykafelvásárlás megközelítette az 51 ezer tonnát, és 6 százalékkal nőtt a forgalma. Ugyanakkor a belföldi értékesítés 6,7 százalékkal csökkent, ám az export 7,3 százalékkal nőtt. Az I. negyedévtől a lassú áremelkedés tartósan fennmaradt, s a készletek „elolvadtak”. Az export elsősorban az európai piacot jelenti. Erre az ágazatra a stabilitás a jellemző.

A lúdágazatban az év második negyedében keltetett 2,6 millió db napos liba 27 százalék többletet jelent a korábbi év azonos időszakához képest. Az adatszolgáltató üzemekben azonban eltérő mozgást mutatott a két hasznosítási (hústípusú, illetve májtípusú) irány. A hústípusú naposból 40 százalékkal többet keltettek, a májtípusú napos (500 ezres) mennyisége 9 százalékkal elmaradt a bázistól. A májtípus II. negyedévi visszaesésében szerepet játszhatott a megelőző időszakban egyszerre indult termelés a törzsállományoknál, amelyek szaporulatának kihelyezése átmenetileg gondot jelentett. A napos liba ára a hústípusnál egységesnek mondható; az I. félévi átlag a tavalyival megegyezik. A májtípusú napos (korábban igen magas) átlagára a II. negyedévben már nem érte el az 1000 Ft/db-ot, így a bázisnál is némileg alacsonyabban alakult.

A lúdfelvásárlás II. negyedévi 8740 tonnás élő tömege 12 százalékkal volt magasabb, mint a korábbi évben. Ebben a negyedévben már a húshasznosítási irány vágása is jelentős, bár nem meghatározó az éves mennyiséget tekintve. E termékpálya teljesítménye az év közepéig nem érte el a bázist, a keltetési adatok viszont azt mutatják, hogy az őszi szezon a korábbinál erősebb lesz. A hízott liba vágása mind a negyedévet, mind az év első felét tekintve meghaladta a múlt év azonos időszakának másfélszeresét. Az év közepéig vágásra adott összes liba élőtömege meghaladta a 12 ezer tonnát. A hízott liba felvásárlási ára ugyan 10 százalékkal magasabb volt a bázisnál, a második negyedévben enyhe visszaesést mutatott, és az év közepére 900 Ft/kg körül alakult.

A libaexport viszont 22 százalékkal nőtt. A libán belül a húsliba mennyisége várhatóan megegyezik majd a tavalyival. A növekedés elsősorban a hízott árunál következett be. A növekedésnek gátja a törzsállományok gyenge termelése volt, ennek oka az, hogy a madárinfluenza miatt tavaly be kellett zárni az állatokat. Sajnos ez a további évekre is ki fog hatni. Általában azt lehet mondani, hogy a húslibánál a kereslet alacsony. A hízott libára a keresleti piac a jellemző. Az ágazat nagy gondja a munkaerőhiány, mind a tömők létszámánál, mind a vágóhídi személyzetnél. A hízott libamáj 359 tonna volt, vagyis 71 százalékkal nőtt a termelése.

Az év második negyedévben is folytatódott a kacsaágazat – tavalyi évet többszörösen, de a madárinfluenza előtti mennyiségeket is jelentősen meghaladó – termelési növekedése. A negyedév során keltetett 11 millió db napos kacsa másfélszerese a korábbi év azonos időszakának. Ezen belül – 72 százalékos többlettel – 8 millió db felett volt a pekingi típusú kacsa keltetése, és a mulardnál is 15 százalékos növekedés mutatkozott. A negyedév még így is a növekedés mérséklődését jelzi, hiszen az év első felében keltetett 23 millió db napos 76 százalékkal több a korábbi év azonos időszakának amennyiségénél. A félév során pekingi típusú kacsából csaknem kétszer annyi, mulardból egyharmaddal több kelt ki, mint egy évvel korábban. A keltetett darabszámok a madárinfluenzát megelőző 2016-os félévi adatoknál is 24–28 százalékkal magasabbak.

A napos kacsa átlagárai a pekingi típus esetében nem változtak a korábbi évhez képest. A hazai napos mulard azonban 20 százalékot meghaladóan drágult a múlt évhez képest (a hazai kínálatot közel félmillió db – Franciaországból származó – import is bővítette). Korábban nem látott mennyiségek jellemezték a kacsafelvásárlást mind a II. negyedévet, mind az év első felét tekintve. A negyedév során vágásra adott kacsa 30 ezer tonnát közelítő élő tömege 90 százalékkal volt több a korábbi év vágásánál. Ezen belül a pecsenyekacsa növekedése 80 százalékot meghaladó volt, a hízott kacsa pedig jóval több, mint a korábbi év kétszerese. Az év első felében vágóhídra szállított kacsa élő tömege két és félszerese volt a korábbi év azonos időszakának. A félév során hízott kacsából 3,8-szor, pecsenyekacsából 2,2-szer többet vágtak az üzemek, mint egy évvel korábban.

A madárinfluenza által leginkább érintett termékpálya alacsony bázisértékei miatt célszerű 3 év azonos időszakát összehasonlítani, ami kisebb, de azért számottevő növekedést jelez. Elsősorban a hízott kacsa területén érdemes a piac által igényelt mennyiségeket meghatározni, hiszen a félév során az értékesítési lehetőségek (a kínálathoz képest) erősen szűkültek. Ezt jelzi, hogy a hízott kacsa felvásárlási ára az I. negyedév jóval 600 Ft/kg feletti értékeiről a második negyedévben 600 Ft körüli, egyre inkább az alatti értékekre esett vissza. A hízott kacsamáj 228 tonna volt, a tavalyinak több mint háromszorosa.

Szabadtartás: júliusban a hazai termelők összesen 995 ezer az idei tavaszon letelepített szabadtartásos csirke után igényeltek állatjóléti támogatást. A kihelyezett mennyiség legnagyobb hányadát, 54 százalékát a Baromfi Coop Kft. forgalmazta, a cég 535 ezer naposából 322 ezer volt Red Master fajta. A másik jelentős piaci szereplőnél, a poroszlói keltetőben 430 ezer darab csibe kelt.

Ezenkívül Ausztriából 28,8 ezer darab, ellenőrzött biológiai termelésből származó napos került az egyik termelőhöz. A Red Master fajtából letelepített mennyiség nagyságrendileg megfelel a 2014–2016 azonos időszakában kihelyezett volumennek, a tavalyi eredményhez mérten ugyanakkor 17 százalékos visszaesést jelent. A naposcsibe nettó ára 103 és 118 forint között mozgott. A kisvárdai vágóhídra 204 ezer darab Red Master csirkét szállítottak be, az összes tömegük 436,6 tonna volt, ennek alapján az átlagsúly 2,14 kg/db-ra tehető. A felvásárolt darabszám, és a fizető súly mind a tavalyi eredményhez, mind az előző 5 év átlagához képest emelkedett. A darabszám esetében a növekmény 8, illetve 25 százalék, az élősúlynál pedig 18, illetve 34 százalék volt. A tavalyi áfacsökkentésnek, illetve a növekvő jövedelmeknek köszönhetően a szabadtartásos termékek belföldi értékesítése az elmúlt évben stabilan nőtt. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, a termelői kapacitások bővítése is indokolttá válhat.

Ketreces tojások: döntsenek a fogyasztók!

Indokolatlan piackorlátozó lépéseket kívánnak tenni azok az áruházláncok, amelyek ki akarják zárni bolthálózataikból a ketreces tojástermelést folytató agrárvállalkozásokat – húzták alá a V4-ek legutóbbi kibővített prágai találkozójukon, amelyen a Baromfi Termék Tanács egyik szövetsége, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) is képviseltette magát. A találkozón a V4-es országok mellett Bulgária, Horvátország, Litvánia és Románia is részt vett.
A V4-ek agrárkamarái kiállnak amellett, hogy a feljavított ketreces tojástermelésre szükség van a térségben és az Európai Unióban, mivel állat- és humán-egészségügyi szempontból ez a legbiztonságosabb termelési mód. E technológia alkalmazása nélkül hosszabb távon veszélybe kerülhet az uniós fogyasztók biztonságos ellátása is, mert a legköltséghatékonyabban előállítható tojás e technológiából származik. A keletkező áruhiány hatására nagy mennyiségben jelenhetnek meg a boltok polcain olyan harmadik országbeli termékek, amelyek nem felelnek meg a jelenleg hatályos, alapvető állatjóléti és egyéb EU-s normáknak sem. A szervezetek szerint az uniós jogszabályoknak megfelelően termelt tojások tiltása és bojkottja nem megengedhető, illetve jogellenes és diszkriminatív is.
A V4-es agrárkamarák szerint – így ítéli meg a BTT és a Tojásszövetség is – a vásárlók számára lehetőséget kell teremteni arra, hogy a számukra fontos paraméterek alapján – beleértve a higiéniát és az árat is – választhassanak termékeket az üzletláncokban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai