Erik
A hazai sárgarépa-termelést erősítheti az új feldolgozó üzem
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/10/29
Címkék: növénytermesztés, kertészet, élelmiszeripar
Jelentős fejlődés következhet be a hazai sárgarépa-termelésben, néhány éven belül újra elérhetjük a rendszerváltás körüli 1800-2000 hektáros termőterületet. A termelés fellendülésében nagy szerepe lehet egy most indult, sárgarépalevet előállító érsekhalmi feldolgozóüzemnek.
Az idei év időjárása szinte minden zöldség- és gyümölcsfélénél 2-3 héttel korábbra hozta a betakarítást – érdekes módon a sárgarépa esetében az időjárásnak éppen ellenkező hatása volt, mivel a szeptemberi aszályos időszak lelassította a répatestek növekedését, így később kezdődött az ipari sárgarépa betakarítása.
Jelenleg mintegy 1250 hektáron termelnek hazánkban sárgarépát (ez az 1990-es évek elején még 1800-2000 hektár körül volt). A jelenlegi termőterület mintegy 50 százalékkal megnőhet az elkövetkező 7-8 évben, ha az Austria Juice Hungary Kft. tavaly átadott, idén üzembe helyezett érsekhalmi új feldolgozóüzemének tervei megvalósulnak. Az elmúlt két évben az érsekhalmi üzemben mintegy ötmillió eurós fejlesztést hajtottak végre. 2018-ra a cég répaprojektje keretében 220 hektárra emelkedett, 2019-re pedig a tervek szerint 300 hektár felett lesz a termeltetési felület. Terveik szerint ez 2025-ig mintegy 600 hektárra „futna fel”. Az üzem alapvetően a japán piacra építi a tevékenységét, ahová csak a legmagasabb minőségű termékek kerülhetnek. A feldolgozó várhatóan stabil piacot jelenthet a következő években a magyarországi sárgarépa-termelőknek. A vállalat hosszú távú termelési lehetőséget kínál elsősorban Bács-Kiskun megyei gazdálkodóknak.
Figyelembe véve, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően 25 év alatt a sárgarépa-termésátlagok duplájára emelkedtek, és a legkorszerűbb technológiával, öntözött területeken jelenleg már elérik a 80 tonnás hektáronkénti termésmennyiséget, az országban megtermelt összmennyiség elérheti majd akár a 100 ezer tonnát is.
A sárgarépa-termelés világviszonylatban dinamikus fejlődést mutat, az utóbbi években mintegy 1,1 millió hektáron közel 43 millió tonna sárgarépát termeltek. A sárgarépa sikerét az egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett az adja, hogy rendkívül sokféleképpen fogyasztható. Legfontosabb beltartalmi értéke a béta-karotin, ami elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak. Friss termékként, fagyasztva és salátamixek alkotóelemeként is fogyaszthatjuk, de újabban gyorsan emelkedik az ivólégyártás is. A sárgarépa a bébiételek egyik legfontosabb alapanyaga is.
Ajánlott kiadványok
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar
Dr. Köck Oszkár - Dr. Priszter Szaniszló:
Gyógy- és fűszernövények a kertekben
Ez is érdekelheti
Kukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)
A kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményei
A zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozóA magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelTalajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza