2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A hazai sárgarépa-termelést erősítheti az új feldolgozó üzem

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/10/29
Címkék: növénytermesztés, kertészet, élelmiszeripar

Jelentős fejlődés következhet be a hazai sárgarépa-termelésben, néhány éven belül újra elérhetjük a rendszerváltás körüli 1800-2000 hektáros termőterületet. A termelés fellendülésében nagy szerepe lehet egy most indult, sárgarépalevet előállító érsekhalmi feldolgozóüzemnek.

Az idei év időjárása szinte minden zöldség- és gyümölcsfélénél 2-3 héttel korábbra hozta a betakarítást – érdekes módon a sárgarépa esetében az időjárásnak éppen ellenkező hatása volt, mivel a szeptemberi aszályos időszak lelassította a répatestek növekedését, így később kezdődött az ipari sárgarépa betakarítása.

Jelenleg mintegy 1250 hektáron termelnek hazánkban sárgarépát (ez az 1990-es évek elején még 1800-2000 hektár körül volt). A jelenlegi termőterület mintegy 50 százalékkal megnőhet az elkövetkező 7-8 évben, ha az Austria Juice Hungary Kft. tavaly átadott, idén üzembe helyezett érsekhalmi új feldolgozóüzemének tervei megvalósulnak. Az elmúlt két évben az érsekhalmi üzemben mintegy ötmillió eurós fejlesztést hajtottak végre. 2018-ra a cég répaprojektje keretében 220 hektárra emelkedett, 2019-re pedig a tervek szerint 300 hektár felett lesz a termeltetési felület. Terveik szerint ez 2025-ig mintegy 600 hektárra „futna fel”. Az üzem alapvetően a japán piacra építi a tevékenységét, ahová csak a legmagasabb minőségű termékek kerülhetnek. A feldolgozó várhatóan stabil piacot jelenthet a következő években a magyarországi sárgarépa-termelőknek. A vállalat hosszú távú termelési lehetőséget kínál elsősorban Bács-Kiskun megyei gazdálkodóknak.

Figyelembe véve, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően 25 év alatt a sárgarépa-termésátlagok duplájára emelkedtek, és a legkorszerűbb technológiával, öntözött területeken jelenleg már elérik a 80 tonnás hektáronkénti termésmennyiséget, az országban megtermelt összmennyiség elérheti majd akár a 100 ezer tonnát is.

A sárgarépa-termelés világviszonylatban dinamikus fejlődést mutat, az utóbbi években mintegy 1,1 millió hektáron közel 43 millió tonna sárgarépát termeltek. A sárgarépa sikerét az egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett az adja, hogy rendkívül sokféleképpen fogyasztható. Legfontosabb beltartalmi értéke a béta-karotin, ami elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak. Friss termékként, fagyasztva és salátamixek alkotóelemeként is fogyaszthatjuk, de újabban gyorsan emelkedik az ivólégyártás is. A sárgarépa a bébiételek egyik legfontosabb alapanyaga is.

Ajánlott kiadványokBakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Kerek Zoltán - Marselek Sándor:
A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiKukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)A kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményeiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza