2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Betárolt gabona költséghatékony hő és nedvesség csökkentése síktárolókban!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (X), 2018/10/30

A gabona betakarítva, a szállítmányok pedig jó esetben elindultak betárolásra az átvevőkhöz, vagy ha nem sikerült még megegyezni, akkor a termelőnél „pihen” egy ideig. Ez szintén egy odafigyelést igénylő munka, az értékes gabona állagának megőrzése!

Az aratással ugyanis nincs letudva a munka! Ahhoz, hogy a malmokban, pékségekben minőségi alapanyagokkal tudjanak dolgozni, meg kell őriznünk a gabonánk minőségét. Ehhez az egyik elengedhetetlen dolog a betárolt gabona szellőztetése, ugyanis elég egy nem odafigyelt hétvége, és a betárolt halmokban visszafordíthatatlan, káros folyamatok indulhatnak meg.

Nem leplezek le hatalmas titkokat mikor elmondom, hogy betároláskor gyakran a gyors nedvességmérők adatait veszik alapul, amik ugyebár arra valók, hogy a termőföldön ellenőrizzük vele a lábon álló termény nedvességtartalmát. Azonban érdemes tudnunk, hogy ez általában nem ugyanazt az eredményt produkálja, mint a betároláskor való ellenőrzés során. Arra egy pontosabb, hőmérséklet kompenzációval ellátott műszer való. Minden terménynek meg van a maga betárolási nedvességtartalma és hőfoka, ha ettől eltérünk, rövidebb tárolhatósági időkkel kell számolnunk. Ennek elkerülésére még mindig van lehetőség!

Az alkalmazható megoldások

Az egyik megoldás lehet az egész halom átrakodása, mivel mozgatáskor szellőzik és hűl a gabona, azonban ez gyakran nem hozza az elvárt eredményt. Sikeresebb megoldás egy mobil gabonaszellőztető (Tayfun) alkalmazása, amit akár csak egy kis körzetben történő gabona szellőztetésére (gócpont kezelésre), de akár az egész síktárolónk átszellőztetésére is használhatunk.

Gyakran kérdezik, hogy mennyi ideig kell üzemeltetni ezt a gabonaszellőztetőt. Sajnos erre a kérdésre nincs egzakt válasz, hiszen több tényezőtől is függ. Például a termény fajtájától, hiszen gabonaszellőztető alkalmazásakor nem mindegy, hogy a befújt levegőnek apró repceszemek közt, vagy nagy szemű kukorica halomban kell terjednie. Nem mindegy a pillanatnyi nedvességtartalom és a hőmérséklet sem, mivel egy 15,5%-os búzában nyilvánvalóan jóval tovább kell használnunk a gabonaszellőztetőt, mint egy 14-esben.

Igen fontos a szívó és befúvó üzemmód megfelelő kiválasztása is. Ha magas páratartalmú, hűvös levegőt fújatnánk a gabonaszellőztetőnkkel a halomba (pl. télen), lehetséges, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot reméltünk volna tőle. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a szívó üzemmód alkalmazásán a gabonaszellőztetővel.

A hőmérséklet és nedvesség csökkentése érdekében használatos lehet másfajta megoldás is, pl.: gabonainas vagy más néven egy gabonakeverőt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek mellé szinte mindig szükséges egy további gabonaszellőztető is, hogy a melegedő gócpontokat kiszűrve azonnali hatást fejthessünk ki a halomban. Célszerű ezért a gyors, megbízható védelem érdekében azonnal egy gabonaszellőztetőbe beruházni.

BŐVEBBEN A GABONA SZELLŐZTETŐRŐL, TAYFUNRÓL ITT!

Halmai Géza
Termékszakértő
halmai.geza@agrogazda.hu
+ 36 70/322 6145

Agrogazda.hu Mérőműszerek Kft.
Székesfehérvár, Zsombolyai u. 36.
Tel.: +36 22/322-650; Mobil: +36 70/618-6225
Web: www.agrogazda.hu; E-mail: info@agrogazda.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza