2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szaporítóanyag előállítását támogató alapkutatások

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Dobránszki Judit, tudományos főmunkatárs Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézet Növénybiotechnológiai Laboratórium, 2014/07/10
Címkék: szaporítóanyagok előállítása, klónozás, alanyok, gyümölcsfajták, kutatás

A hagyományosan különböző szabadföldi klónozási technikákkal szaporított szaporítóanyagok előállítása gyümölcstermő növények esetében ma már világszerte az alanyok és nemes fajták mikroszaporításával történik.

A mikroszaporítás, mely egy laboratóriumi klónozási technika, alkalmazása biztosítja, hogy egységes, nagy mennyiségű növényanyagot állítsunk elő – a hagyományos klónozási eljáráshoz képest – rövid idő alatt, a világ bármely pontján, klímától és évszaktól függetlenül, szabályozott, laboratóriumi körülmények között. Az így előállított növények egészségi állapota kiváló, hiszen csak a szabadföldön károsító baktériumoktól, gombáktól és vírusoktól mentes növényanyag felszaporítása és kiültetése történik meg az eljárás során. Az új fajták előállítása, nemesítése során is nagy fontosságúak a biotechnológiai, ezen belül a szövettenyésztési módszerek, hiszen a nemesítés hagyományos úton hosszadalmas és jelentős költségekkel jár. A nemesítést gyorsító biotechnológiai módszerek alkalmazásának feltétele, hogy adott faj adott genotípusára (fajta, klón) megfelelő, stabil mikro­szaporítási és hajtás-, illetve növényregenerációs módszerekkel rendelkezzünk.

Ma már viszonylag hatékony, fajtákra adaptált in vitro szaporítási eljárások, mikroszaporítási és hajtás-, illetve növényregenerációs módszerek állnak rendelkezésre számos gyümölcsfaj (alma, szilva, cseresznye, kajszi stb.) esetében. Az eljárás során mesterséges, steril körülmények között, táptalajon indukáljuk a szervfejlődést; először a hajtások fejlődését és növekedését, illetve azok sokszorozódását a kívánt mennyiségben, majd az így előállított hajtásokat szintén laboratóriumi körülmények között gyökereztetjük meg, mielőtt a növények kikerülnek a természetes környezetbe (üvegház, fóliasátor, szabadföld).

A szervfejlődés irányítását a táptalajhoz adott mesterséges vagy természetes növényi hormonokkal érhetjük el. A hajtások indukciójában, fejlődésében és növekedésében kulcsszerepet játszanak a táptalajhoz adott citokininek. A citokininek befolyásolhatják az előállított hajtásoknak nemcsak a mennyiségét, de a minőségét is, és utóhatást gyakorolhatnak a következő szaporítási fázisban fejlődő hajtások mennyiségére és minőségére is. Ezért szükséges az alapmódszerek folyamatos továbbfejlesztése olyan alapkutatási eredményekre alapozva, amelyek a táptalajkomponenseknek az előállított növények szöveti szerkezetére és funkcionalitására irányulnak.

A Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutató Intézetében jelenleg is folyó kutatások során célunk, hogy alma modell növény esetén megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják szövettenyészetekben a levelek fotoszintetikus és transpirációs rendszerének fejlődését és működését a táptalajhoz adott különböző típusú és koncentrációjú citokininek, és milyen utóhatást gyakorolnak a későbbi hajtásregenerációra. A kutatások részeként kimutattuk, hogy a növényi hormonok, elsősorban a citokininek befolyásolják az alma szövettenyészetekben a levelek fotoszintetikus apparátusának funkcionális fejlettségét, a fejlődő levelek sztómáinak fejlettségét és működését, valamint olyan biokémiai változásokat okoznak, melyek befolyásolják az in vitro szaporítás következő fázisaiban a hajtásfejlődést.

„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program” – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósul meg.”

Ajánlott kiadványokBába Éva, Berde Csaba:
Az idő - A XXI. század erőforrásáról vezetőknek

Ez is érdekelhetiIntegrált agrár-kutatóbázis a mezőgazdaság fejlesztéséért

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza