2025. 04. 02., szerda
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: MTI, 2018/12/07
Címkék: támogatás, agrárbiztosítás

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A gazdák 2018-ban 13,3 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be, amelyből több mint 9,8 milliárd forint után igényelhető díjtámogatás. A szövetség MTI-nek küldött pénteki közleménye szerint a kifizetések december 15-én indulnak, a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Magyar Államkincstár (MÁK) intézi.
A hét éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az előző évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent, így a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb arányok mellett zajlik majd - közölték.
A közlemény szerint a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a tavalyi 49 százalékkal szemben a maximális mértékű, 65 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák.
A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi növény (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. Utóbbi két típus esetében tavaly 34-34 százalékos volt a megállapított mérték - közölték.
Póczik András, a FBAMSZ szakértője a közleményben kedvezőnek nevezte, hogy a biztosított állományok összetételében kis elmozdulás van az értékesebb szőlő-és gyümölcskultúrák irányába. Nő az igény arra, hogy a biztosítók is tovább szélesítsék a gyümölcsbiztosítások kockázatvállalási körét, ami fontos feltétele a szegmens további bővülésének - tette hozzá.
Az alkuszok szövetsége kitért arra, hogy a kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot idén az átlagos mértékben sújtották a természeti csapások. A tavaszi fagy idén legnagyobb mértékben a nyugati országrészben (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben) okozott károkat, míg a nyári jégverés a legjelentősebb károkat Tolna megyében okozta. A viharkárok összmértéke mérsékelt maradt, de a helyi jellegű természeti csapások számos területen okoztak jelentős pusztításokat.
A jövő évi változások közé sorolták, hogy átrendeződnek a támogatott biztosítások típusai, így egyebek között a C típusban csak szántóföldi kultúrák maradnak. Az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére - jegyezték meg.
A közlemény szerint a gazdálkodók jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak.

Ajánlott kiadványokFelföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban
Popp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től
Dr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzés
Dr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadás

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.
Újra lehet -és érdemes – pályázni az agrár-környezetvédelmi /AKG/ támogatásokra
A 2022-2024 közötti időszakban már 17 ezren vették igénybe a kiegészítő támogatást, és 1,2 millió hektáron alkalmazták is a pályázatban előírt szabályokat. A szélsőséges időjárás, a talajok kimerülése, az élő rendszerek egyensúlyának felbomlása indokolttá teszi a válaszintézkedéseket, az Európai Unió és a hazai agrár kormányzat ösztönzi is a gazdákat a pályázatok beadására.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza