Idén is jól teljesít a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2018/12/01

Dr. Feldman Zsolt,
államtitkár

– Államtitkár úr, bár még nem zártuk az idei esztendőt, de mit jeleznek az eddigi számok? Hogyan alakul az idei évben a mezőgazdaság, és az agrárium nemzetgazdasági szerepe? Mennyivel járul hozzá az ágazat a GDP növekedéséhez?

– A magyar gazdaság növekedése rendkívül intenzív, dinamikus. A GDP volumene 4,7 százalékkal bővült 2018. I–III. negyedévében, és a KSH tájékoztatása szerint a mezőgazdaság idén is jelentősen hozzájárult a hazai gazdaság egészének növekedéséhez. A mezőgazdaság teljesítményének növekedése elsősorban a repce-, kukorica-, alma- és baromfiágazatoknak köszönhető. A repce 988 ezer tonnás termésmennyisége 5,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Kukoricából 7,45 millió tonna került a magtárakba, ami 10 százalékkal több, mint egy éve. Napraforgóból 1,8 millió tonnát, szójából 179 ezer tonnát, burgonyából pedig 194 ezer tonnát takarítottak be. Szőlőből 550 ezer tonnát szüreteltünk, amiből 3,8 millió hektoliter bor készülhet kiváló minőségben. Az alma termésmennyisége idén elérheti a 750 ezer tonnát, ezzel megközelítheti a 2014. évi rekordot, meggyből pedig 80–85 ezer tonna termett, ami szintén jelentősen meghaladja az előző évi szintet. A többi fontosabb növény közül a búza termésmennyisége 5,2 millió tonna volt, ami megegyezik az előző évivel. Sikerként értékeli az agrártárca, hogy az elmúlt években stabilizálódott az állattenyésztés helyzete. Ennek eredményeként a hazai vágóhidakon a baromfi vágása élősúlyban – 2018. I–III. negyedévében – 13,2 százalékkal emelkedett, ami mögött elsősorban a kacsa- és libahús növekvő termelése áll. A sertésvágások 1,4, a szarvasmarhavágások 11 százalékkal bővültek.

– Hogyan alakul a külkereskedelmi mérlegünk? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni az export tekintetében?

– Az elmúlt években immár 9 milliárd euróra nőtt a magyar agrárexport értéke, amelyből 3–3,5 milliárd euró többlet keletkezett. Az idei első nyolc hónap számai alapján az látszik, hogy némileg mérséklődött az export (2,5 százalékkal), ugyanakkor az import 5,3 százalékkal nőtt. Ebből adódóan a külkereskedelmi mérlegünk csekély szinttel elmarad a korábbi évekétől, de még így is messze pozitív eredményt érünk el. Az export csökkenésének számos racionális oka van. A gabonafélék, olajos növények esetében a tavalyi kisebb termésmennyiség és a Duna hajózhatóságának hiánya lényegében hónapok óta blokkolja a vízi szállítást. Ne feledkezzünk meg az afrikai sertéspestis hatásairól sem, mivel a teljes Unión kívüli export az idei év első felében megállt, amely a korábbi években a sertéshúsexport értékének mintegy felét jelentette. A növényi olajok és cukor tekintetében szintén kisebb volt az exportlehetőségünk, miközben az import keretében több feldolgozott takarmány és egyéb élelmiszer jött be.

– Milyen évet zár a növénytermesztési ágazat?

– Az idei évben a márciusi tél után – kis túlzással – folyamatos nyarat éltünk meg, egészen novemberig, amelyet júniusban és szeptemberben – éppen a betakarítás idején – esők tarkítottak. Minden növényi kultúra esetén két héttel korábban kezdődött és fejeződött be a betakarítás. A cukorrépa kivételével november első dekádjára befejeződött az őszi szántóföldi növények betakarítása, a kukorica-, napraforgó- és szójatermésekből megfelelő árualap áll rendelkezésre a hazai és exportigények kielégítésére. Az átlagos terméshozam kukoricából 8,3 tonna, napraforgóból 1,8 tonna, szójából 2,9 tonna volt hektáronként. Ami jó hír, hogy öt év átlagában az átlaghozamok mindhárom terménynél növekedtek, a szója és a kukorica esetében terményenként 20 százalékkal, napforgónál 10 százalékkal. Az időjárás azonban nem kedvezett az őszi vetéseknek, a szárazság kihathat a kalászosok és a repce jövő évi termésére. Nem érdemes arról sem megfeledkezni, hogy várhatóan a 2018–2019-es szezonban világszinten csökkeni fog a gabonakészlet, azaz a termelést jelentősen meghaladó felhasználási szint várható.

– És az állattenyésztés? Milyen gondokkal, problémákkal kellett az idei évben megküzdeni az egyes állattenyésztési ágazatokat tekintve?

– Az elmúlt években a piaci válságok és a járványok ellenére sikerült stabilan tartani az állattenyésztés helyzetét. Az európai tejválság leküzdése óta a tejtermelők jövedelmi pozíciói jelentősen javultak. A tej átvételi ára 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 4 százalékkal volt magasabb, mint 2017 hasonló időszakában. Probléma ugyanakkor a termelők számára, hogy az átvételi árak a növekedés ellenére a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában. A baromfiágazat túllendült a madárinfluenza által okozott nagyon komoly kieséseken, érezhetően nőtt a teljesítménye, a sertéságazatról pedig közismert, hogy szembekerült az afrikai sertéspestis okozta piaci kihívásokkal.

Az állattenyésztés szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében hat pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére, és több más pályázati felhívás is támogatta, támogatja az állattenyésztési ágazat szerepelőit. Példaként említhetem, hogy a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére 38 milliárd forint, a sertéstartó, valamint a baromfitartó telepek korszerűsítésére 31–31 milliárd forint jut. A kiskérődző tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra egy 680 millió forint keretösszegű új pályázat szolgál, amelyre december elsejétől lehet jelentkezni.

– Az idei év időjárása is igazolta, hogy a klímaváltozás hatásait kezelni kell. Felkészültek-e a gazdák ezekre az új kihívásokra? Nőtt-e a versenyképessége az ágazatnak?

– A klímaváltozás nemcsak az aszályban, hanem intenzívebb természeti eseményekben is megmutatkozik. Ha megnézzük az idei év káreseményeit, akkor a viharkár például közel 16 ezer hektáron okozott pusztításokat, de 7 ezer hektárt érintett felhőszakadás okozta kár. 2018-ban 178 485 hektárra jelentettek be kárt, ebből 87 ezer hektár kapcsolódott végül aszálykárhoz. Erős versenyképességi kihívások fenyegetik a hazai szántóföldi növénytermesztést, még ha ezt a gazdálkodók nem is érzékelik a mindennapokban. Főként a termésbiztonság javítása, a fajtaválasztás, a modernizáció, illetve az önkéntes gazdálkodói együttműködés terén kell előrelépni ahhoz, hogy javítani tudjuk például a hazai búzatermesztés versenyképességét.

A precíziós gazdálkodás megjelenésével robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi. A versenyképesség növelése érdekében fontos, hogy a különböző agrárkutatási és oktatási intézményekben elérhető technológiai tudás megjelenjen a mindennapok szintjén a mezőgazdasági szereplőknél, az agrárvállalkozóknál is. Meg kell találni azokat a platformokat, amelyek segítségével az elérhető precíziós tudást minél könnyebben el tudja érni a termelő, ezért szeretnénk a 2020 utáni támogatási rendszerben megjeleníteni a precíziós technológiák használatának elősegítését. Az elkészült és kormányzati döntés előtt álló Digitális Agrárstratégia szintén az ágazat digitális átalakítását kívánja elősegíteni.

– Szóljunk arról is, hogy hol tart az öntözésfejlesztési, vízgazdálkodási stratégia kidolgozása? Ez a témakör is szorosan kapcsolódik az előző kérdésünkhöz…

– Az öntözésfejlesztési pályázatra 23 milliárd forint támogatási igény érkezett be, ami a rendelkezésre álló összegnek a felét sem éri el. Nagy kihívás, hogy a teljes összeget felhasználjuk. Egyébként az öntözésfejlesztés ügyében az elmúlt hónapokban intenzív munka zajlott mind az Agrárminisztériumban, mind pedig a Belügyminisztériumban. Ennek eredményeként összeállt azoknak a beavatkozást igénylő területeknek a listája, amelyeket szükségesnek tartunk az érzékelhető eredmények eléréséhez. Nem kisebb célt tűztünk magunk elé, mint hogy belátható időn belül százezer hektárral növeljük az öntözhető területek nagyságát. Első lépésként a kormány arról döntött, hogy 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az állami főművek fejlesztésére.

– Mire számíthatnak a gazdák a támogatások kifizetését illetően?

– A Magyar Államkincstár a 2018-as kérelmek alapján összesen 435 milliárd forintot fizet ki jövő év június 30-ig a gazdálkodóknak. November végéig több mint 148 ezer ügyfél részesült kifizetésben 121 Mrd Ft értékben. Év végéig pedig több mint 230 milliárd forint kifizetését tervezi a Magyar Államkincstár. 2018. december elejétől indul a zöldítés kifizetése, és folyamatosan fizetik a termeléshez kötött támogatásokat. A zöldítési támogatásnál a rendkívül bonyolulttá vált uniós szabályozás miatt összetettebbé vált ellenőrzések miatt tud csak most megindulni a kifizetés. A kifizetések tehát folyamatosak. A VP keretében egyébként 49 pályázatot már lezártak, 22 nyitott pályázatra lehet még kérelmeket benyújtani. Összességében a kötelezettségvállalás nagyságrendje elérte a teljes keretösszeg 99 százalékát, ami 1280 milliárd forintot tesz ki. A teljes keretből mintegy 320 milliárd forint már eljutott a gazdálkodókhoz. Természetesen jó néhány pályázatnál a rendelkezésre álló keretösszeget meghaladó igényekkel találkoztunk, de érdemes a nyitott pályázatokra felhívni a figyelmet, mert ezek még sok fejlesztési lehetőséget kínálnak.

– Lezárult a „Földet a gazdáknak” program. Lesz-e folytatás? Mi lesz a közös osztatlan tulajdonnal?

– Birtokpolitikai szempontból az osztatlan közös tulajdon megszüntetése a legfontosabb prioritás. Az erre vonatkozó birtokpolitikai szabályozási csomag elkészült, a terveink szerint a jövő tavaszi országgyűlési időszakban kerülne megtárgyalásra és elfogadásra. Hiszünk abban, hogy a magyar föld a legjobb helyen a magyar földművesek tulajdonában és használatában van, így elsődlegesen ezt szeretnénk elősegíteni optimális méretű, művelhető birtokméretek kialakításával. Olyan ösztönzőket szeretnénk a hazai jogrendbe ültetni, amelyek bátorítják az osztatlan közös földtulajdonnal érintett földműveseket, hogy minél nagyobb tulajdoni hányadokat váltsanak magukhoz és önállóan tudják művelni a saját tulajdonukba kerülő ingatlanokat. Emellett meg kívánjuk teremteni az osztatlan közös földtulajdon kérelemre történő megosztásának kedvezményes lehetőségét a jelenleginél szélesebb tulajdoni kör számára, és valamennyi föld tekintetében.

– Szóljunk az uniós ügyeinkről is, hiszen javában folynak a tárgyalások. Jövő év első felében Románia tölti be az EU soros elnöki tisztet. Segíti-e ez a magyar érdekek érvényre juttatását?

– Az Európai Unió 2021–2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az európai Bizottság javaslata alapján az uniós kifizetések szerkezete alapvetően kevéssé, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan jóval bonyolultabbá válnának. Magyarország csak egy olyan új Közös Agrárpolitikát tud majd támogatni, amely egyszerűbbé teszi a támogatások igénylését és kifizetését mind a gazdák, mind pedig a tagállamok számára. Az uniós szakminiszterek között egyetértés mutatkozott abban, hogy olyan új, gazdabarát KAP-ra van szükség, amelyben a gazdák a lehető legegyszerűbben tudnak hozzáférni a nekik járó támogatásokhoz. Nem kérhetünk több erőfeszítést a gazdáktól, ráadásul egy az előzőnél bonyolultabb rendszerben úgy, hogy közben csökken a támogatások szintje. Minden mezőgazdasági ország aggodalommal tekint a KAP-büdzsé javasolt csökkentésére, ráadásul az eddig vázolt működési modell bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot hozhat a tagállamoknak és a gazdálkodóknak a közvetlen jövedelempótló támogatások területén.

Az európai gazdák a KAP segítségével több, mint 500 millió állampolgárt látnak el kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel nap mint nap. A KAP-források csökkentésével végső soron az élelmiszerárak emelkedését, a választék vagy akár a minőség csökkenését kockáztatjuk. Magyarország érdeke, hogy a tervek szerint 2021-től életbe lépő új uniós agrártámogatási rendszerben ne csökkenjen a támogatási keretünk, a kiszámíthatóság megmaradjon, a már megtanult, működőképes konstrukciók a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjanak. Banki finanszírozás szempontjából kedvező, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete várhatóan nem változik, a támogatási összegek alappillére 2020 után a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lesz.

Az Európai Bizottság javaslata egyelőre sok változást tartalmaz, lényegében sokkal több elvárást fogalmaz meg kevesebb pénzért, és nincs meg benne az összhang a támogatások mértéke és a kötelezettségek között. A bizottsági javaslat szerint a KAP úgynevezett többéves pénzügyi kerete 324,4 milliárd euróra rúgna 2021 és 2027 között, ami 16,5 százalékkal csökkenne a 2014–2020-as időszak 388,3 milliárd eurós összegével szemben. Az új agrártámogatási rendszerben a kiemelt célok közé tartozik a versenyképesség növelése, a klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, a modernizáció, az élelmiszer- és egészségvédelem, a biodiverzitás megőrzése. Véleményünk szerint csak akkor szabad érdemi döntést hozni az ezek elérését szolgáló eszközökről, amikor már ismertté válik a költségvetés.

– Mi volt az év legnagyobb sikere az ágazatban?

– Egyik oldalról talán az, hogy a választási eredmények következtében ez a kormány tovább tudja folytatni a megkezdett munkát. A másik fontos eredmény, hogy a Vidékfejlesztési Államtitkárság újra visszakerült az Agrárminisztérium irányítása alá, mert így szakmailag ismét „egybeforrva”, még jobban összehangolt munkával tudunk nekifutni egy új, közös agrárpolitikának.

– És mit nem sikerült megvalósítani?

– Több nagy projektünk – ilyen az öntözésfejlesztés, a digitális agrárstratégia – igen sok munkával elkészült, de a kormányzati döntések majd még csak ezután születnek meg ezekről. De nem vagyunk elkésve, hiszen a következő hetekben, hónapokban utol fogjuk érni magunkat.

– Végezetül: milyen évnek nézünk elébe? Milyen feladatokkal készül a tárca az új évre?

– Ha előre tekintünk, akkor az agrárium szempontjából 4–5 olyan nagy ügy van, amelyre komolyan oda kell figyelnünk. Ilyen az öntözésfejlesztés kérdése, a digitális agrárstratégia elfogadtatása és megvalósításának elindítása, a Közös Agrárpolitika tárgyalásainak a magyar érdekeknek megfelelő sikeres folytatása, a birtokpolitikai szabályozási csomag elfogadtatása a törvényhozókkal. Fontos szakmapolitikai kérdés lesz, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által javasolt családi gazdasági szabályozásból és az ahhoz kapcsolódó adózási kérdésekből mi valósítható meg. És említeném a generációváltást. Nagy szükség van a generációváltásra és a technológiai megújulásra a mezőgazdaságban, aminek a kihívásaira a fiatalok tudása és ötletei jelenthetnek megoldást. Feladatunknak érezzük, hogy vonzóbbá váljon az ágazat a fiatalok számára. Ma már a technológiai fejlődés, a digitalizáció színesebbé teszi a mezőgazdaságot, megkönnyítheti a fizikai munkavégzést és javíthatja annak megítélését.

Fenntartható mezőgazdasági modell

A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció jelentőségét hangsúlyozták az Agrárminisztérium előadói az Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért elnevezésű konferencián Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A fórumon Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős és Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte a szakirányítás céljait.

Zsigó Róbert hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődés ma már nemcsak államok és nemzetközi szervezetek fontos ügye, hanem maguk a gazdasági szereplők is kezdeményezőivé válnak minden ágazatban a sürgető technológiai átállásnak. Fő célkitűzés a környezet elhasználódásának megakadályozása, amit úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. Mindezen célokat a mezőgazdaságban az Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) hivatott lebontani az egyes térségekre és folyamatokra.

Ma már nem kérdőjelezhető meg, hogy csak a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését. A növénytermesztésben a fenntarthatóságot az integrált növényvédelem jelenti. A növényvédőszer-gyártók részéről a legfőbb hozzáadott érték, a fenntartható mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú előfeltétele az egyre modernebb technológiákat biztosító növényvédőszer-hatóanyag innováció.

Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár rámutatott: a mezőgazdasági termelés biztonsága túlmutat a megtermelt élelmiszer mennyiségi és minőségi biztonságán, magában foglalja az élelmiszer-termelésre alkalmas környezet hosszú távú fenntartását is, aminek kiindulópontja az agrárkörnyezet védelme, beleértve a termőföldjeink állapotának megőrzését, valamint az okszerű és fenntartható növényvédelmet.

Forrás: AM

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai