AVHGA – kedvelt partner a banki ügyekben

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Hajtun György, 2018/12/02

Dr. Herczegh András,
ügyvezető igazgató

– Igazgató úr, miután pénzügyi tevékenységet folytatnak, azt is mondhatjuk, hogy a számok „bűvöletében” élnek. Hol tart ma az Alapítvány a számok tükrében?

– Az idei év végének pontos számait még nem ismerjük, de azt mondhatom, hogy egyenletesen fejlődik, szépen növekszik az Alapítvány által biztosított hitelállomány. Amikor 2011-ben átvettem az ügyvezetői szerepet, akkor 90 milliárd forint körül volt a hitelállomány, amely mögött az Alapítvány kezességet vállalt. Az utóbbi években viszont dinamikus növekedést produkáltunk, s idén szeptember végére ez az összeg meghaladta a 300 milliárd forintot. Ez óriási előrelépés, hiszen a fennálló ügyletek száma meghaladta a húszezret! Az Alapítvány nem nagy szervezet, de az egyéni agrártermelők hitelállományának nagyjából 35 százalékát, míg a társas vállalkozások hitelállományának 18–20 százalékát biztosítjuk kezességgel, és ehhez jön még a több ezer élelmiszeripari és más vidékfejlesztési célokat szolgáló ügylet. Annyit még hozzáteszek, hogy ugyancsak 2011 óta pénzügyi intézményként dolgozhatunk, mert másként nem működhetnénk. Egy garanciaszervezet akkor éri el a célját, ha a bankrendszer részeként működhet. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt, ugyanolyan feltételekkel végezzük a munkánkat, mint a bankok, pénzintézetek. Az adatszolgáltatás, a kockázatkezelés, az adatvédelem, a complience, a tőkemegfelelési szabályok betartása, és még hosszan sorolhatnám, milyen jogszabályoknak kell megfelelnünk.

– Kétségtelen tény, hogy igen szigorú szabályozásnak kell megfelelniük azáltal, hogy pénzintézetként dolgoznak. Mi a sikerük titka?

– Titok nincs, inkább azt mondanám, hogy számunkra az a siker, ha minél több ügyfelet tudunk hitelhez juttatni. Ráadásul ezt úgy tudtuk megtenni, hogy döntően a mikrovállalkozásokat karoltuk fel, hiszen az ügyfeleink 85 százaléka ebből a szegmensből való. Az őstermelői, családi gazdasági körből például évente 5–6 ezer gazdálkodót segítünk hitelhez, és jelenleg a 100 milliárdot közelíti az egyéni gazdálkodóknak nyújtott fennálló hitelállomány. Ez azért fontos, mert ők a bankok számára nehezen finanszírozhatónak számítanak, de az elmúlt időszakban sikerült olyan konstrukciókat kialakítani a pénzügyi intézményekkel közösen, hogy a nem gazdasági formában működőket is nagyobb számban tudtuk bevonni a hitelezésbe. Különböző egyedi programokat indítottunk, kétoldalú megállapodásokat kötöttünk, amelyekkel az a célunk, hogy segítsük a gazdálkodókat, a vidéki vállalkozásokat.

– Az ügyfélkör jelentős száma jelzi, hogy a gazdák bizalommal fordulnak az Alapítványhoz.

– Szerintem sosem volt bizalmatlanság a gazdák részéről, de az ismertségen és a pénzügyi tudatosságon mindig lehet javítani. A kezesség egy olyan finanszírozáshoz kapcsolódó „szolgáltatás”, amely sosem közvetlenül jelentkezik, mi a bankokon keresztül kerülünk kapcsolatba a gazdákkal. Ennek ellenére tapasztalhattam, ami persze, nagyon jól esett, hogy a gazdák úgy vélekednek rólunk, hogy az „AVHGA a barátunk”. Ez annak köszönhető, hogy ha a bank bevon minket egy adott ügyletbe, az a gazdálkodó számára összességében jobb feltételeket jelent. Sok olyan ügyfelünk van, aki csak a mi garanciavállalásunkkal kaphatta meg a hitelét, de emellett hosszabb futamidőt, nagyobb hitelösszeget érhet el, kevesebb fedezetet kell bevonnia. Akkor működünk jól, ha a bankokkal alakítunk ki szoros együttműködést, így a banki folyamatokba illeszkedik a tevékenységünk.

– Hány bankkal van kapcsolatuk?
– Gyakorlatilag a teljes magyar bankrendszerrel együtt dolgozunk, így az ország több ezer pontján elérhetőek vagyunk a bankfiókokon keresztül.

– Mi a szerepük a hitel bírálatánál?

– Mint tudjuk, a banki folyamatok rendkívül összetettek. Mi a végén következünk, és akkor már mindenki nagyon szeretné folyósítani a hitelt, a bank és az ügyfél is türelmetlen. Noha számunkra a már felsorolt banki szabályok mellett a magyar költségvetési törvény is irányadó, és sok uniós szabályozás is meghatározza a támogatási feltételeket, a versenytorzító hatás elkerülése érdekében nagyon gyorsan, általában 1–3 napon belül elbíráljuk a kezességi kérelmeket. Az utóbbi években a banki hitelezési folyamatok is felgyorsultak. Egy kisebb összegű hitelt a bankok gyorsan el tudnak bírálni, ha a mi garanciavállalásunk is mögötte van. Ilyen például az Agrár Széchenyi Kártya is, amelyhez automatikusan kapcsolódik a kezességünk, s igen eredményes termék. Ezek az ügyletek már elérik a 120 milliárd forintot. A bírálatnál a bank kezességi kérelemmel fordul hozzánk, ami teljes mértékben elektronikusan történik. Ez még gyorsabbá, hatékonyabbá tette a folyamatot, s így hetente több száz ügyletet is elbírálunk.

– És mi a helyzet a nagyobb ügyletekkel? Itt nyilvánvalóan nem lehet standardizálni a folyamatokat.
– A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítandó beruházásoknál például valóban nem lehet a gyorsaság az elsődleges szempont. Itt talán még alaposabb bírálatra van szükség, de néhány ponton már sikerült könnyebbé tenni a bírálatot. Említeném például azt, hogy csak olyan adatot kérünk a gazdától, ami még nincs meg a rendszerünkben, illetve nem tudjuk lekérdezni más rendszerekből. Nem gondolom, hogy a bankok miattunk plusz adatokat kérnének a gazdától. Mi úgy dolgozunk a háttérben és vállalunk kockázatot – akár a banki kockázat 80 százalékát! –, hogy a gazda számára ez ne jelentsen plusz adminisztrációs terhet. A kockázatkezelésben a szabályainkat és a fedezeti elvárásokat a józan ész határáig, a lehető legnagyobb mértékben „lazítottuk”. Az Alapítvány mind a kockázatvállalásban, mind a fedezeti elvárásaiban lazább magatartást tanúsít, mint a bank, mert ezzel is könnyíthetjük a folyamatot.

– Milyen díjakkal dolgoznak?

– Jó a kérdés. Nem arra törekszünk, hogy minél nagyobb kamattal kapják meg a hitelt, hanem arra, hogy minél kisebb legyen a plusz teher. Az Alapítvány általában 0,3–0,5 százalékot számol fel a kezességvállalásért. Az agrárberuházásoknál pedig egy olyan kedvezményt is adunk, lévén, hosszabb futamidőkről van szó, hogy az első két évben ingyenes a kezességvállalás. Egyébként esetünkben az Európai Unió számításai szerint 2 százalék a garanciavállalás piaci díja, ezért külön kell dolgoznunk azon, hogy ennél alacsonyabb díjat alkalmazhassunk, és ne nyújtsunk tiltott támogatást verseny torzítása címen.

– Ha jól tudom – s erről sajtótájékoztatót is tartottak a közelmúltban – az Európai Beruházási Alap (EIF) által az AVHGA számára biztosított COSME program is segíti a kezességvállalási díjak alacsonyan tartását…

– Jól tudja, hiszen a 2016-ban indult program a hazai költségvetésnek 2 milliárd forint megtakarítást eredményezhet három év alatt azzal, hogy kiváltja a magyar viszontgaranciát. A COSME programhoz – amely 50 milliárd forint keretösszeget biztosít – nem kapcsolódik semmilyen magyar költségvetési kiadás. További előny, hogy a konstrukcióban kötött ügyletek nem minősülnek állami támogatásnak, ennek köszönhetően a kezesség nem terheli a vállalkozás által az uniós szabályok szerint igénybe vehető, mindössze 15 ezer eurós de minimis agrártámogatási keretet. Ezzel lehetővé válik az is, hogy a vállalkozás további kedvezményes hitelprogramban vegyen részt, olcsó forráshoz jusson, vagy például a Vidékfejlesztési Programban már elnyert uniós támogatását banki társfinanszírozással kiegészítse. Az, hogy több mint háromszorosára nőtt az utóbbi öt évben, és meghaladta a 300 milliárd forintot az Alapítvány kezességvállalással biztosított hitelállománya, annak része az uniós COSME viszontgarancia program is. A COSME program által viszontgarantált alapítványi kezességet a vállalkozások forgóeszköz-, folyószámla- és beruházási hitelhez, valamint bankgaranciához is igénybe vehetik. A program 9 bank és 5 takarékszövetkezet ügyfeleit juttatta eddig hitelhez, az ügyletek száma év végére elérheti a kétezret. A COSME programban eddig közel 20 milliárd forint hitelösszeghez adtunk kezességet. A program 50 százalékos mértékű viszontgaranciát biztosít, amit az alapítvány saját forrásával 80 százalékos kezességvállalásra egészít ki a kis- és közepes vállalatok számára.

Az alapítvány számára fontosak a mezőgazdasági beruházások, a technológiai korszerűsítést, a kapacitásbővítést szolgáló fejlesztések. Eddig 1600 ügyfelet juttattunk hitelhez vagy bankgaranciához a Vidékfejlesztési Programban támogatott mintegy nyolcezer beruházásból. De hozzáteszem, hogy az Alapítvány számára ez a konstrukció nagyobb kockázatot hordoz, mert bukás esetén az EU kevesebbet térít meg, mint a magyar költségvetés.

– Milyen adós a magyar gazdálkodó?

– Szerintem megbízható, jó adós, mert a legtöbb gazda igyekszik visszafizetni a hitelét. Az agrárium az élelmiszeriparral együtt 5,5 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez, a kkv-hitelezésben viszont 16 százalékot az agrárágazat szereplői vesznek igénybe, ami jelzi, hogy a hiteligény itt sokkal magasabb, mint más szektorban. A garanciabeváltás szintje azonban elfogadható, hiszen összességében 3–4 százalékot tesz ki ez az arány. Ugyanakkor a mezőgazdaság amellett, hogy a beruházási és a forgóeszköz-igényét tekintve is a legtőkeigényesebb, a természeti és piaci kockázatoknak is leginkább kitett ágazat. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a gazdák nagy része nem rendelkezik megfelelő fedezetekkel, akkor kijelenthetjük, hogy az érintettek megbízható és felelős magatartása ellenére a talán legkockázatosabb és finanszírozás tekintetében legkevésbé kiszámítható ágazatról beszélünk.

– Végezetül: mit kellene tenni azért, hogy a gazdálkodók még jobban kihasználják a támogatási lehetőségeket?
– Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a bankok bizalma megnőtt a mezőgazdaság iránt, és mindenki szeretné az ágazatot finanszírozni. Nem mindig volt ez így, de a hitelösszegek növekedése igazolja ezt az állítást. A kormányzat stratégiai ágazatként kezeli az agráriumot, mind a szabályozás, mind a támogatáspolitikát tekintve. Az alapítvány is dolgozik azon, hogy a bonyolult támogatási és kockázatkezelési rendszereket összhangba hozzuk, a harmonikus együttműködés megvalósuljon. A bizalom nagyon fontos, bizonyára minden gazdálkodónak van legalább egy bankkal jó kapcsolata, így a hitelek felvételéhez is meg tudják találni a számukra legkedvezőbb konstrukciót. Egy gazdálkodónak ma már nemcsak a termeléshez kell értenie, hanem a piaci helyzettől a banki ügyletekig tájékozottnak kell lennie. A gazdálkodók pedig a banki ügyletekben az Alapítványra is számíthatnak.

Három új pályázat

Három új vidékfejlesztési pályázati felhívást jelentetett meg nemrég az Agrárminisztérium. Mintegy 12 milliárd forint keretösszeggel számolhatnak az ökológiai gazdálkodást folytatók, illetve közel 680 millió forint áll rendelkezésre a kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra. A gazdálkodók 2018. december 1-től nyújthatják be ezeket a pályázatokat. Az élelmiszeripar és a borászat számára pedig egy újabb, 50 milliárd forint keretösszegű pályázat jelent meg, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja. Erre a támogatási kérelmek 2019. január 2-tól nyújthatók be.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai