2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újabb lökést kapnak a hazai agrárvállalkozások - Jövőre is lesz ok az optimizmusra

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: (x), 2018/12/03

Mozgalmas évet zár idén a magyar mezőgazdaság, és várhatóan 2019-re is bőven jut a most uralkodó optimizmusból.


Tömör László,
a Budapest Bank agrárszakértője

Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője úgy látja, hogy az erős beruházási hajlandóság elsősorban modernizációt hoz a szektorba a következő évben. Várakozásai szerint januártól az NHP újbóli bevezetése nagyban hozzájárul majd a mezőgazdasági szereplők fejlesztési terveinek megvalósulásához, illetve a hitelezés növekedéséhez. Lássuk, hogyan juthatnak jövőre kedvező banki finanszírozáshoz az agrárcégek.

Az agrárium megítélése banki oldalról kifejezetten pozitívan alakult az elmúlt években, ezért egyre több szereplő lát benne perspektívát, a Budapest Banknál azonban régóta stratégiai fontosságú ez az ágazat. Két évtized tudatos építkezésének eredménye, hogy a hitelállomány egyharmada a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart szolgálja: a növénytermesztés mellett elsősorban a tej- és a sertéságazatot. A bankcsoportnál éppen ezért komoly figyelmet kap a gazdák hangulatának, várakozásainak folyamatos követése – többek között a bank által 2015 óta minden évben elkészített Agrár Gazdasági Index segítségével –, és a szolgáltatáscsomagok kialakítása is maximálisan alkalmazkodik a gazdák igényeihez, pénzügyi céljaihoz.

A technológiai fejlesztések éve jön

Az idei adatok és tapasztalatok alapján az óvatos optimizmus mellett, erős beruházási hajlandóság jellemző a mezőgazdaságban, főképp a rendelkezésre álló forrásoknak és az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően. A következő években várhatóan a technológiai fejlesztésekre, ezen belül is a precíziós és más agrárinformatikai megoldások bevezetésére esik a legnagyobb hangsúly. Ezzel párhuzamosan erősödik a banki finanszírozás szerepe a beruházásoknál: az idei Agrár Gazdasági Index alapján 60 százalékban saját, 30 százalékban banki forrásból fejlesztenek a vállalkozások. Az is kiderült, hogy a következő hónapokban a bankhitelek arányát a finanszírozási mixben az agrárcégek 20 százaléka növelné, lízingfinanszírozást pedig 15 százalékkal többen vennének igénybe.

„Finanszírozási oldalon folyamatosan erősödik a verseny, bő a kínálat a támogatásfinanszírozás, a gépfinanszírozás és a beruházás-finanszírozás terén is. Eközben közeledünk a következő uniós pénzügyi ciklushoz, amely kevesebb „ajándékpénzt” ígér, és a jelenlegi kedvező kamatkörnyezet is változhat. Nem kell azonban attól tartani, hogy a gazdák komoly akadályokba ütköznek elképzeléseik megvalósításában” – véli Tömör László.

Új finanszírozási lehetőség a láthatáron

A folytatódó konjunktúra egyelőre tovább kedvez az agrárvállalkozóknak, illetve várhatóan komoly szerepet kap a mezőgazdaságban a januártól NHP fix néven újrainduló Növekedési Hitelprogram. A hazai kkv-kra szabott jegybanki program számos előnyt kínál, amelyek közül a legkiemelkedőbb a hosszú, akár 10 éves futamidőre fixálható, alacsony kamat. Ezekkel a feltételekkel egy vállalkozás akár 1 milliárd forint forráshoz juthat, amely új beruházások finanszírozására igényelhető, a lízinget is beleértve. A Budapest Banknál a program korábbi szakaszai kifejezetten eredményesek voltak, és az NHP az agrárszektorban kiemelkedően sok cég számára tette vonzóvá egy-egy beruházás hitelből történő megvalósítását. Ezek pedig a legtöbb esetben hozzájárulnak a vállalkozás hatékonyságának, termelékenységének és versenyképességének javulásához.

Nem a cégméret a lényeg

A hitelek elbírálásánál alapvetően az adott vállalkozás jövedelemtermelő képessége a döntő, illetve az adott beruházás belátható időn belül várható megtérülése. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az agráriumban akadnak lassabban, akár 10 év alatt megtérülő projektek is.

„Amikor egy vállalkozás finanszírozásáról döntünk, természetesen annak múltja és pénzügyi mutatói mellett a tulajdonos gondolkodásmódja, illetve a gazdálkodás színvonala és a jövője is mérlegre kerül. Az utóbbi években nyitottunk a kisebb, de stabilan működő, hitelképes üzemek felé is” – tette hozzá a Budapest Bank agrárszakértője.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza