Csoportos adóalanyiság társaságoknak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2018/12/04

Már több hónapja az egyik legnagyobb kérdés, hogy a kormány mit kezd az új építésű lakások kedvező 5%-os áfakulcsával. Az őszi adócsomag benyújtásakor úgy festett, hogy a kedvező mérték 2019 végéig lesz alkalmazható, de csak abban az esetben, ha ezen időpontig a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges okiratokat benyújtják az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, továbbá a lakás szerkezetkésznek minősül. Erről azonban még az utolsó pillanatokban is folytak egyeztetések, így végül az elfogadott törvény értelmében ezen felül azon ingatlanokra is az 5%-os kulcs alkalmazható, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy – a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében – az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én értékesítésre kerül az új lakás.

Áfa témakörét érintő változás, hogy 2021-től a munkaerőkölcsönzést érintő fordított adózás köre csökken, mely szerint csak meghatározott építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerőkölcsönzés esetén kell alkalmazni a fordított adózást. Ezek az ingatlan létrehozatalát, bővítését, átalakítását vagy egyéb megváltoztatását, például a bontással történő megszüntetését jelentik, minden más esetben a szolgáltató lesz köteles felszámítani az áfát.

A KATA alanyiságot választóknak ad nagy segítséget, hogy a korábban elfogadott áfa-alanyimentesség jelenlegi 8 millió forintos értékhatára január 1-jétől hozzáigazításra kerül a KATA 12 milliós bevételi határához. Ezzel megvalósul, hogy a kisadózók a teljes KATA bevételükre alanyi mentességet élvezhessenek az áfát illetően, így nem kell attól tartaniuk, hogy az év valamely hányadában már az áfaalanyisággal járó többlet adminisztrációval kelljen foglalkozniuk.

KATA

Ha már a KATA, akkor itt kell megemlíteni, hogy a felső- és középiskolai oktatásában részt vevőket segíti, hogy az év elejétől akkor is csak az alacsonyabb összegű tételes adót, vagyis 25 ezer forintot kell fizetniük havonta, ha a tanulmányaikat szüneteltetik. Az alacsonyabb összegű tételes adó azt is jelenti, hogy ezen jogviszonyuk alapján nem lesznek biztosítottak – felsőfokú tanulmányokat folytatóként egyébként is azok – viszont a számukra még távolinak tűnő nyugdíjhoz szolgálati időt sem szereznek.

Járulékok

A hatéves bérmegállapodás keretében vállalta a kormány a munkáltatók, kifizetők által fizetendő szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentését. Az év során többször is felmerült, hogy az eredeti tervek szerint a jelenlegi 19,5%-ról 2% ponttal történő csökkenésre már 2019. január 1-jétől sor kerülne, azonban ez végül kimaradt a mostani csomagból, így az eredeti terveknek megfelelően csak 2019. július 1-jétől lesz a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%.

A szochót érintő további változások között szerepel, hogy az eddigi kutatás-fejlesztési adókedvezményt egy célzottabb adókedvezmény váltja fel. Ennek lényege, hogy a saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő munkáltatók, kifizetők a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után vehetnek igénybe adókedvezményt. Az ilyen formában foglalkoztatottak után csak feleakkora szochofizetési kötelezettség fog keletkezni. Ehhez már most érdemes lehet áttekinteni és szükség esetén felülvizsgálni, hogy a fenti tevékenységi körök szerepelnek-e a bejelentett főtevékenységek között, valamint azt, hogy a foglalkoztatottak bejelentése milyen foglalkoztatási kóddal történt a NAV-nál. Ezzel összhangban hatályon kívül helyezik az erre vonatkozó veszteségelhatárolási szabályt, és egyértelműsítik, hogy a társasági adó alapja nem csökkenthető azzal a bér és ahhoz kapcsolódó közteher költséggel, amit a szochóban már érvényesítettek.

Ezenfelül a mindenkori minimálbér négyszereséig nem kell a szochót megfizetni azon 60 év feletti foglalkoztatottak tekintetében, akik államigazgatásból történt elbocsátására a kormányzati létszámgazdálkodás új rendjének megvalósításával összefüggő egyes intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján került sor. Ismert, hogy a központi államigazgatási szerveknél, valamint azok háttérintézményeinél az elmúlt hetekben egy 7000 fős leépítés történt, azonban arról nincs pontosa adat, hogy közülük hányan jogosultak a fenti kedvezményre, így nem lehet megjósolni azt sem, hogy hányan tudnak élni ezzel a lehetőséggel.

A járulékok mértékét ugyan nem, de a foglalkoztatottak bejelentését érintő egyszerűsítés, hogy a bejelentésre szolgáló ’T1041-es adatlapon a jövőben nem kell bejelenteni a foglalkoztatott végzettségét, szakképzettségét, az ezeket igazoló okiratok számát és az okiratot kibocsátó intézmény nevét sem.

Társasági adó

Ahogy az áfa rendszerében évek óta működik, úgy 2019-től már a társasági adó tekintetében is bevezetésre kerül a csoportos adóalanyiság. Ennek elsődleges célja a társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve a rájuk háruló adminisztrációs költségek csökkentése. A csoport előnye, hogy a tagok egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, valamint a tagok egymás közötti ügyletei mentesülnek a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól. Ezzel az új lehetőséggel azok a hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos alanyiság választása érdekében 2019. január 15-éig kell nyilatkozni az adóhatóság felé.

Több olyan módosítás is érinti a társasági adót, ami az európai uniós irányelvnek való megfelelés érdekében került most az adócsomagba. Bevezetésre kerülnek a kamatlevonás-korlátozási szabályok, aminek eredményeképpen a jelenlegi kamatlevonhatósági szabályok helyett az adóévben kifizetett kamat érvényesíthetőségét az adózás előtti eredmény korrigált mértéke határozza majd meg.

Ezen felül változnak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok is oly módon, hogy a jövőben nem lesz mentesíthető az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól egy külföldi személy azon okból kifolyólag, mert valamely kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett.

SZJA

A nyári adócsomag egyik legnagyobb meglepetése a béren kívül juttatások átalakítása, ezen belül is a kedvezőbb adózású vagy adómentes juttatások szűkítése volt. Erről több fórumon is folytak egyeztetések, és többen azt várták, hogy a nyáron elfogadott szabályokon enyhít a kormányzat, azonban erre végül nem került sor. Az őszi adócsomagban további változás, hogy az önkéntes kölcsönös pénztári juttatások közül a célzott szolgáltatásra befizetett összeg, illetve a támogatói adomány sem a kedvezőbb egyes meghatározott juttatásként adózik majd. A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként nyújtható szolgáltatások , így például a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez, egészségszűrési, egészségmegőrző programokhoz, közüzemi díjak megfizetéséhez nyújtott támogatás, ha azt a munkáltató az önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor az jövőre a magánszemély oldalán egyéb jövedelemként fog megjelenni, vagyis a foglalkoztatottnak kell azután az adót megfizetni.

Az őszi módosítás szerint azonban továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik például az egészségpénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg, ugyanakkor maga az egészségpénztári célzott szolgáltatás (pl. egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer, szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások stb.) jövőre is az adómentes körben marad. Összességében így is látható, hogy várhatóan a legnépszerűbb kedvező adózású elem a SZÉP kártya juttatás marad 2019-től.

Említést érdemel, hogy több pontban változik, pontosabban finomhangolása történik a 2018. január 1-jén hatályba lépett új adózás rendjének és az adóigazgatás rendtartásának is. Ennek keretében lényeges, hogy a veszteségesen működő vállalkozások esetében a NAV minden esetben ellenőrzési eljárást folytat le. Ez az új szabály azt a gazdasági társaságot érinti, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív volt. Lényeges még, hogy a NAV, mint általános végrehajtó szerv 2019-től már a korábban törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó végrehajtásokat is átveszi, melynek első lépését teremti meg az őszi adócsomag.

Természetesen, ahogy az minden adócsomag esetében lenni szokott, a felsorolt jelentősebb, az adózók szélesebb körét érintő módosításokon kívül több apróbb változás is átvezetésre került az adószabályokba az elfogadott nagy terjedelmű csomagban, azonban most már kijelenthető, hogy teljes egészében ismertté váltak a 2019-es adószabályok. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy még az idén áttekintésre kerül a versenyképességet javító javaslatcsomag, melyben szintén szerepelhetnek az adózást érintő nóvumok, azonban ezek vélhetően csak a későbbiekben fognak beépülni az adószabályok közé.

Bonyolultabbá válhatnak az uniós agrárkifizetések

Az Európai Unió 2021–2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Balatonfüreden, a Magyar Lízingszövetség Lízing Szakmai Napok című rendezvényén.

Magyarország érdeke, hogy a tervek szerint 2021-től életbe lépő új uniós agrártámogatási rendszerben a kiszámíthatóság megmaradjon, a már megtanult, működőképes konstrukciók a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjanak – emelte ki Feldman Zsolt. Ehhez, a bizottsági javaslat szerint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusénál alacsonyabb összeg, folyó áron évente mintegy 1,2 milliárd euró állna Magyarország rendelkezésére – mondta. Kedvezőnek nevezte ugyanakkor a banki finanszírozás szempontjából, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően várhatóan nem változik, a támogatási összegek alappillére 2020 után a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lesz.

Feldman Zsolt elmondta: Az Európai Bizottság javaslata egyelőre lényegében sokkal több elvárást fogalmaz meg kevesebb pénzért, és nincs meg benne az összhang a támogatások mértéke és a kötelezettségek között. A bizottsági javaslat szerint a KAP, úgynevezett többéves pénzügyi kerete 324,4 milliárd euróra rúgna 2021 és 2027 között, ami 16,5 százalékkal csökkenne a 2014-2020-as időszak 388,3 milliárd eurós összegével szemben. Az Agrárminisztérium szakértői intenzív tárgyalásokat folytatnak más tagállamokkal, hogy a mostani javaslatban szereplőnél kedvezőbb feltételekkel kezdjék meg el a következő uniós költségvetési ciklust. Az államtitkár kifejtette: az agrárfinanszírozás szempontjából kedvező, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően nem változik majd az új rendszerben.

Forrás: MTI/AM

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai