Erősödő élelmiszer-gazdaság

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: HGY, 2018/12/05

Egervári Márk cége bemutatásakor elmondta, hogy a Biopont Kft. Magyarország piacvezető bioélelmiszer-gyártó és -forgalmazó vállalata. Az 1997-ben alakult, száz százalékban magyar tulajdonú cég folyamatosan bővülő termékkínálatában ellenőrzött ökológiai gazdaságból származó bio- és reformélelmiszerek találhatók meg, több mint húszféle termékcsoportban. Az egészséges életmód követőinek ez a márkajelzés garancia a minőségre, a hitelességre. Az Ercsiben 2014-ben megépült központ 3 hektáron fekszik, itt a 4 ezer m2-es gyártócsarnokban minden évben történik infrastrukturális fejlesztés. Ez évben befejezték az 1400 m2-en fekvő logisztikai csarnokuk építését. A cégben több mint hatvanan dolgoznak, árbevételük eléri az 1,8 milliárd forintot.

Gyakorlati, piacképes tudás

Éder Tamás előadása bevezetőjében összegezte, hogy a hazai élelmiszeripari cégek öt éve tagjai az agrárkamarának, ami új helyzetet teremtett az ágazat megítélésében. A NAK-kal kapcsolatban ugyanis mindenki elsősorban a mezőgazdasági tevékenységre asszociál, ezért fontos beszélni arról, hogy az ágazat – ha lassabban is, de – megtalálta helyét az újjáalakult kamarában is. Ez persze csak kölcsönösségben képzelhető el, vagyis a kamarának is meg kellett találnia azokat a tevékenységeket, információszolgáltatásokat, amelyek az ágazat szereplői számára segítséget jelentenek a mindennapi munkavégzésben. A kamarában az élelmiszeripari cégek olyan ágazatot képviselnek, amelyek fő tevékenységük révén a mezőgazdasági termelők által előállított alapanyagok elsőszámú vásárlói és feldolgozói. A Magyarországon előállított mezőgazdasági terményeknek csaknem 70 százaléka a hazai élelmiszeripari cégeken keresztül hasznosul.

Magyarország gazdasága szempontjából az élelmiszerlánc több ezer milliárdos értéket adó, kulcsfontosságú terület, és az egyik jövőbeni kitörési pont. Jelenleg az ágazatban működő vállalkozások 93 százaléka mikro- és kisvállalkozás, míg a fennmaradó 7 százalék (körülbelül 350 vállalat) sorolható a közepes- vagy nagyvállalati kategóriába. Az utóbbiak 17 iparág keretein belül dolgozzák fel a magyar mezőgazdaság produktumának 65–70 százalékát, ezáltal a belföldi élelmiszer-forgalmazás és -export meghatározó hányadát adják. Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,9 százalékkal részesedett 2016-ban, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2 százaléka volt a teljes nemzetgazdaságnak. A 2017-es előzetes adatok szerint a beruházások 3,1 százaléka származott innen. A GDP-hez való hozzájárulás az EU-csatlakozás előtti 2,7 százalékról 2008-ra 2 százalék alá csökkent, amely adat azóta lényegében e körül stagnál, aminek egyik oka, hogy jelentősen megnőtt az import termékek szerepe a hazai fogyasztásban. A belföldi élelmiszerszükséglet fedezése mellett a következő évtizedekben továbbra is kiemelkedő szerepet játszik a magyar exportstratégiában az élelmiszeripari termékek kivitelének növelése.

Éder Tamás a NAK tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a NAK küldetésnyilatkozatában megfogalmazottak szerint „aktívan támogatnunk kell tagjainkat a legkorszerűbb, leghatékonyabb termelési ismeretek folyamatos megismerésében, ne csak követők, hanem innovátorok legyünk!” Ennek érdekében a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága több területen is segíti tagjait a tevékenységük minél hatékonyabb végzésében, jövőbeni döntéseik kialakításában. A vállalatok leginkább a költségek csökkentésére és a termelés bővítésére fókuszálnak, miközben kevés hangsúlyt helyeznek – többek között – a technológiafejlesztésre vagy éppen a humánerőforrás tudásszintjének növelésére.

„Az élelmiszert előállító vállalkozások körében egyaránt kiemelt igény mutatkozik olyan gyakorlati, piacképes tudás megszerzésére, amelyek azonnal átültethetők a mindennapi tevékenységükbe. A NAK ezen igények alapján indította el 2017-ben a »Tanuljunk együtt!« című programsorozatát; 2017-ben a tejipari gyakorlati napok; illetve a bonbon- és trüffelkészítés; 2018-ban szintén a tejipari gyakorlati napok; valamint a vörösárugyártás; illetve a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás voltak fókuszban. Részvételi lehetőséget biztosítunk hazai és nemzetközi kiállításokon, valamit szervezünk külföldi szakmai képzéseket, utóbbi keretében a juhtej- és kecsketej-feldolgozással foglalkozó tagjaink franciaországi tapasztalatokat szerezhettek. Emellett tematikus szakmai konferenciákat szervezünk, ahol az előállítók gyakorlatorientált megoldásokat ismerhetnek meg, illetve Élelmiszeripari Körkép című konferenciákat is tartunk, ahol átfogó élelmiszeripari aktualitások hangzanak el. Emellett havi rendszerességgel megjelenő hírlevélben tájékoztatjuk a tagokat az aktuális témákról, információkról” – mondta Éder Tamás.

A NAK a jelentősen nagyobb számú agrárgazdálkodók mellett az eddigiekhez képest még nagyobb figyelmet szeretne fordítani az élelmiszeripari tagjaira, így ennek jegyében kezdte meg munkáját a NAK élelmiszeripari koordinátorhálózata ez év szeptember 3-án. A hálózatban hét fő regionális elosztásban dolgozik, valamennyien élelmiszeripari szakmai háttérrel rendelkeznek, így a kamarai szolgáltatások, valamint az élelmiszeripari igazgatóság által végzett tevékenységek és nyújtott lehetőségek könnyebben megismerhetőek, elérhetőek lesznek tagjaink számára.

„A kapcsolattartói rendszer előnyt jelent a tagság számára csakúgy, mint az igazgatóság számára, mivel közvetlen és állandó kétirányú információáramlás válik lehetővé, így a kéréseket, illetve igényeket a NAK közvetlenül is tudja kezelni” – jelentette ki az alelnök. Szintén az élelmiszeripari tagság segítése érdekében kezdte meg az igazgatóság még 2017-ben az „Élelmiszeripari kézikönyv” elnevezésű kiadványsorozat előkészítését, amelynek most megjelent első, kétrészes kötetét (Élelmiszeripai alapfogalmak I. és II.) Ercsiben mutatták be. Az élelmiszer-előállítók igényeit, valamint szakmai szempontokat is figyelembe véve a tervezett kiadványok három fő témakör köré csoportosíthatók: a hatósági követelményeknek való megfelelést és a fenntarthatóságot erősítő, a piacra jutást és értékesítést segítő, valamint a hatékonyságnövelést célzó kiadványok jelennek meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai