Itt a dömping, elkél a segítség

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2014/07/10
Címkék: zöldség-gyümölcs szektor, árutöbblet, árudömping, import áru

A megoldást a legtöbb szakember a hűtőtároló- és feldolgozó-kapacitás bővítésében és modernizálásában látja. Versenytársaink árui ugyanis nagy tömegben vannak jelen a magyar polcokon – valamilyen óvatos importvédelem is jól jönne tehát.

Nagyjából két héttel előrébb jár a természet, mint a sokéves átlagban megszokott lenne. A gyümölcsök és a zöldségek egy része az enyhe télnek köszönhetően hamarabb hozza meg termését, s ez meglátszik a piaci viszonyokban is: tavaly május végén például a Budapesti Nagybani Piac árfigyelő rendszerének összesítése szerint a hazai szamóca átlagára 1158 Ft/kg volt, míg az idén az extra minőségért 750–830 forintot, az úgynevezett első osztályú áruért pedig 600–700 forintot kérnek az eladók. Ezek az értékek átlagosan 25–30 százalékos csökkenést mutatnak az elmúlt év azonos időszakához képest. Hasonló a helyzet a korai cseresznyével is, a jelenlegi 500–700 forintos árak mintegy tizedével alacsonyabbak, mint a márciusi havazással a beérést visszavető tavalyi esztendőben voltak.

Az állam évről évre megpróbál segítséget nyújtani akár a keresleti, akár túlkínálati piac okozta nehézségek átvészeléséhez a termelőknek. Megoldást dolgoztak ki például idén a mintegy 15 ezer tonna iparimeggy-többlet kezelésére a hazai feldolgozók, termelői és szakmai szervezetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium – jelentette be Nagy István, az FM parlamenti államtitkára.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) gyümölcstermesztési kutatóintézetének érdi kutatóállomásán tartott sajtótájékoztatón Nagy István elmondta, hogy az elképzelés szerint az állam összesen 800 millió forint értékben támogatja azokat a termelői értékesítő szervezeteket (tész), feldolgozókat és termelőket, akik késztermék – elsősorban üveges meggybefőtt – előállításával vállalják a mostani többlettermés kivonását a piacról.

A tervek szerint a támogatás mértéke üvegenként 40 forint lesz. Az államtitkár hangsúlyozta: a megoldás biztosítja, hogy a felesleg feldolgozása mellett megfelelő árualap álljon rendelkezésre a jelenlegi és a tervezett új piacok igényeinek kielégítésére. A konstrukció részleteinek kidolgozását megkezdték, és az érintett vállalkozásokkal és szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után mielőbb véglegesítik.

Nagy István kiemelte, hogy a többlet az ipari meggy piacán keletkezett. Az államtitkár jelezte: a szaktárca célja, hogy a meggy termékpályán is elősegítse a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti tartósabb üzleti kapcsolatok kiépülését.

Nyomasztó import

További gondot jelent, hogy a fogyasztók számára a szezonkezdet nem kínál igazán jó hazai minőséget a standokon. A korai árunak nagyon hiányzott volna a májusi meleg – adta hírül a hvg.hu –, ezzel szemben az elmúlt három hetet az esős, borult, szeles időjárás jellemezte, ami nem használt sem a korai epernek, sem a cseresznyének vagy a meggynek. Ezt azonban nem tartja igazán súlyos gondnak Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmai Szervezet elnöke. A terméktanács a napokban ad majd közre előzetes termésbecslést. Mártonffy a HVG-nek megjegyezte, hogy például a több híradásban is az esőzések miatt rothadással „vádolt” cseresznye 14 ezer hektáros árutermő területéről még csak ezután várhatóak a komolyabb mennyiségek, addig viszont egy meleg nyárelő rengeteget segíthet még. Hasonló a helyzet a meggyel is, a dinnyét még csak az elmúlt hetekben-napokban palántázták – az ő véleménye szerint is az igazi baj azokkal az áruházlánci polcokat óriási mennyiségben elöntő, másodosztályú importárukkal van, amelyek indokolatlanul letörik a hazai árakat, nehezítik a magyar termelők értékesítését.

Az elnök állítását egyébként az elmúlt másfél évtized adatai is igazolják. Magyarországon például az ezredfordulón elért 18,2 ezer tonna cseresznyeterméshez képest lényegesen kevesebb (4–8 ezer tonna) cseresznyét takarítottak be az előző években. A Magyarországon betakarított cseresznyét elsősorban belföldön értékesítik, a kivitel néhány száz – 2012-ben 390 – tonna körül alakul jelenleg.

A HVG június elején megjelent információja szerint a FruitVeB a kormányzathoz készül fordulni a hazai termelést nyomó import ügyében. Úgy tudjuk, a szakemberek folyamatos, közös egyeztetéseken keresik a megoldást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetékeseivel. Ezt az információnkat Zászlós Tibor, a NAK általános alelnöke is megerősítette. Munkatársunknak jelezte, mivel az ügyben előterjesztést még nem látott, hivatalos állásfoglalásra még nincs módja, de magánemberként és agrárszakemberként maga is úgy látja, hogy a hazai termelők érdekében valamit kormányzati szinten és konkrét piacszabályozási eszközökkel is lépni kellene végre az idei szezonális piacokon.

Erre azonban túlságosan sok, az európai uniós jogszabályokat is követő megoldás nincs. A jelenleg is működő, úgynevezett másodlagos importellenőrzés ugyanis csak a legális behozatalt „látja” (az importőrnek előre közölnie kell a behozandó áru mennyiségét, árát és származási helyét, ennek alapján az élelmiszer-biztonsági hivatal szakemberei kockázatelemzéssel választják ki azokat a tételeket, amelyek „veszélyeztethetik” a hazai forgalmazást), ám dömpingszezonban egyszerűen nincs mód a beáramló nagy tömegű áru érdemi vizsgálatára. Emiatt a kormányzat eddig főként napi razziákkal próbálta visszaszorítani a bolgár-görög-román-spanyol dinnyeáradatot, vagy a marokkói paprikát és paradicsomot.

Koncentrálódó termékkínálat

A magyar zöldség-gyümölcs feldolgozás viszonyai szinte befagytak. Az előrelépéshez pedig ennek a szektornak dinamikus fejlesztésekre lenne szüksége, mivel a legnagyobb gondot a dömpingek levezetése és sokszor még az ágazatba „hirtelen beömlő” alapanyag fizikai kezelése is okozza. Ezért a termelés zöme a napi kereskedésben kel el.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet egyik korábbi összegzése szerint a hazai élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás aránya 9–10 százalék a bruttó termelési értéken belül. A konzerv- és hűtőipar dolgozza fel a zöldségtermés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát. A gyümölcsök esetében e magas arányszám elsősorban azzal magyarázható, hogy a termés háromnegyedét adó alma 70–80 százalékát ipari almaként dolgozzák fel. A zöldségfélék közül a zöldborsó 96 százaléka, a csemegekukorica 100 százaléka ipari feldolgozásra kerül.

A konzervipar forgalma mintegy 110–120 milliárd forintra tehető (2011–2012-es adat), a bevétel 80 százaléka exportból származott (a hűtőiparban az export aránya 60–65 százalék volt.) A Magyarországon működő 16–18 konzervipari feldolgozó már kevesebb, mint 10 százaléka a korábbi évek mezőnyének.

A termékkínálat egyre koncentráltabb lett, főleg a zöldségek esetében, a csemegekukorica és a zöldborsó mögött alig akad egyéb jelentős mennyiségű termék (pl. zöldbab, savanyúságok). Az elmúlt években többször is vesztes volt a konzervgyártók többsége. A legnagyobb piaci szereplők – összesen mintegy tíz cég, köztük a három óriás, a Bunduelle, a Globus és Univer – a konzervpiac közel négyötödét tartják a kezükben. Ener­gia­igényes tevékenységről lévén szó, a konzerv­gyártókat igen hátrányosan érinti az energiaárak tartós és jelentős emelkedése. Ennél is nagyobb gondjuk azonban az alapanyagoldal nehézségei, ára, ingadozó minősége és mennyisége. Az export jövedelmezőségét viszont javította a kamatlábak elmúlt évek során bekövetkezett csökkenése, illetve a tartósan magas euró/forint árfolyam. (Ami viszont a jórészt külföldi eszközökre alapozó beruházások esetében már gondot okozott.)

A tartósítóipar a korábbi évtizedekben integrátori feladatokat is ellátott, a vállalatok koordinálták az alapanyag-termelést, szaktanácsadást végeztek, előfinanszíroztak, betakarítógépeket vettek. Ma ezek a feladatok kicsúsztak a kezükből, ami az alapanyag-beszerzési nehézségeken meg is látszik.