Biztonságot nyújt az SGS tanúsítványa - Párkányi Gáborral, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetőjével beszélgettünk

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy., 2018/12/06

Párkányi Gábor,
üzletágvezető

– Párkányi úr, mióta működik Magyarországon az SGS?

– Éppen 27 éve, 1991 óta.

– Tevékenységi körüket elnézve olyan új tudást, információt honosítottak meg idehaza, ami előtte nem volt olyan hangsúllyal jelen a hazai mezőgazdaságban, mint napjainkban?

– A tanúsító vizsgálati tevékenység a rendszerváltásig állami irányítás alatt volt. Az SGS vezetői a legjobb pillanatban lépték meg azt, hogy a magyar piacra is „betörtek”, mert itt stabilnak látták a piacot, a gazdasági, politikai helyzetet. A környező országokban csak néhány évvel később jelentek meg az SGS helyi cégei. A termelésből, az állami minőségellenőrző vállalatoktól, és külföldről gyűjtötték össze a humán erőforrást. Az SGS Magyarországon is mezőgazdasági tevékenységgel kezdte meg a működését. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar piac is megnyílt a világ számára, így a nyugat-európai gabonakereskedő cégek is megjelentek idehaza. Ettől kezdve már volt létjogosultsága egy független, pártatlan tanúsító multinacionális vállalatnak is, mert a független tanúsításnak az a lényege, hogy akár az eladó, akár a vevő felkérhet mintavételre, analizálásra egy megfelelő szakvállalatot, amelynek a vizsgálati végeredményét mindkét fél elfogadja.

– A magyar gazdára nem volt jellemző, hogy az ilyen jellegű szolgáltatásokat igénybe vegye. Sikerült az elmúlt évtizedekben ezt a magatartást, gondolkodást megváltoztatniuk?

– Igenis, meg nem is. Igen azért, mert az SGS-nek sikerült a magyar piacon 50–60 százalékos részarányt szereznie, már ami a klasszikus mezőgazdasági termény független tanúsítását illeti. Ez éves szinten eléri a 8–9 millió tonna mennyiséget, ami jelzi, hogy a gazdákkal széles körű kapcsolatrendszert sikerült kiépítenünk. De – s ez már a „nem is” kategória – nagyon sok kereskedő céggel állunk kapcsolatban, s inkább ezek azok a cégek, amelyek igénybe veszik a szolgáltatásainkat. Ennek oka, hogy a minőségvizsgálat törvényi szinten nem kötelező, viszont egyre több gazdálkodó látja be, hogy szüksége van a tanúsítványra, amelyet akkreditált laboratórium referenciamérés alapján állít ki.

– Győzzünk meg egy olyan gazdát, aki még nem „állt be a sorba” arról, hogy miért lenne fontos a terményét minősíteni?

– Azért, mert biztonságot ad a számára egy ilyen alaposan elvégzett vizsgálat. Említettem, hogy jogszabályi kötelezettség ugyan nincs, de ha bármilyen probléma merül fel a szállítási láncban (a termőföldtől az asztalig értsük ezt a láncot), visszakövethető az adott termény minősége, mivel letéti mintákat őrzünk. És jól tudjuk, hogy a szállítási lánc elég hosszú, a szállítás során sokféle fertőzés, szennyezés fenyegetheti az adott tételt. A gazda azonban biztonságban van, mert a kezében olyan tanúsítványt tart, amellyel igazolhatja az áru jó minőségét. Szakértőként sok vitás ügyben járunk el, és több olyan tanulságos esetet is elmondhatnék, hogyan mentek tönkre családi gazdaságok egy ilyen per során, mert nem tudtak a minőségi bevizsgálás fontosságáról. S egy-egy ilyen perben a vesztes sok százmillió forintot bukhat. Minden fórumon arra bátorítom a gazdákat, hogy vizsgáltassák meg az árujukat. Az interneten egyébként könnyen megtalálhatnak minket a www.sgs.hu weboldalon.

– És mennyibe kerül egy-egy ilyen vizsgálat?

– Szerintem elviselhető, különösen akkor, ha azt nézzük, hogy milyen kockázattól menekülhet meg a gazda. Mindamellett a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtjuk, ezért a tonnánként 150-200 forint plusz költség nem a világ. De ne ragadjunk le csak a költségeknél. A tanúsítvánnyal egyfajta társadalmi felelősségvállalást is „igazolunk”, hiszen a tanúsítvány élelmiszerbiztonságot is jelent. Senkinek nem mindegy, hogy milyen minőségű élelmiszert veszünk le a polcokról, és milyen ételt teszünk a gyerekeink elé a családi asztalra. Mi azt igazoljuk, hogy az általunk megvizsgált termények biztonságosak, egészségesek.

– Lát-e kitörési pontot abban, hogy a magyar növénytermesztési ágazat versenyképesebbé váljon?

– Divat ma a precíziós gazdálkodásról beszélni, de tény, hogy a digitalizáció kitörési pontot jelent az ágazat számára. Az SGS-nél már elkészítettük a precíziós gazdálkodást támogató szoftverünket, amelyben komplex technológiai útmutatást adunk az érdeklődő gazdák számára. Külön növényvédő szakmérnöki csoportot foglalkoztatunk. Minden technológia a talajművelésből indul ki, mi igen sok talajminta vizsgálatot végzünk, amelynek az eredményeit a gazdálkodó jól hasznosíthatja.

– Milyen alapon jelenthető ki, hogy az SGS a világ vezető vizsgáló, ellenőrző, és tanúsító vállalata?

– Vállalatunkat világszerte a minőség és a megbízhatóság példaképeként tartják számon. Csaknem 95 000 alkalmazottal világszerte több mint 2400 irodát és akkreditált laboratóriumot működtetünk, így 3000 paramétert, tulajdonságot tudunk mérni. Bennünket a régmúlt is kötelez, hiszen az 1878-ban alapított SGS innovatív mezőgazdasági ellenőrzési szolgáltatásaival forradalmasította az európai gabonakereskedelmet. 1878-ban gabonaellenőrző állomásként megkezdett működésünk óta fokozatosan nőttünk bele a piacvezető szerepünkbe. Eredményeinket folyamatos fejlesztés, és innováció útján értük el, és azáltal, hogy ügyfeleink tevékenységét a kockázatok csökkentésével, és a termelékenység növelésével támogattuk.

A kezdetektől napjainkig

A francia kisvárosban, Rouenben, 140 évvel ezelőtt alakult meg az SGS (Société Générale de Surveillance) azzal, hogy két gabonakereskedő cég vitáját sikerült egy innovatív ellenőrzési szolgáltatással elsimítani, amit egy fiatal litván bevándorló a kikötő partján ülve talált ki. Ez a semleges szerepkör annyira bevált, hogy az elmúlt 140 évben az SGS a világ élen járó vizsgáló, ellenőrző és tanúsító vállalatává nőtte ki magát. Ma már 140 országban – köztük Magyarországon is SGS Hungária Kft. néven – működik a tanúsító cég.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai