Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: www.maxsavaria.hu, 2018/12/07
Amikor például repcét, kukoricát, takarmánybúzát értékesítünk, egyre többször halljuk azt, hogy csak ISCC EU tanúsítvánnyal lehet értékesíteni, vagy hogy azzal jobb árat kaphatunk a terményeinkért.

Nagy Marianna, ügyvezető
Cégünk, a Max Savaria Kft. közel húsz éve kiváló szakemberekkel segíti, hogy a cégek eligazodjanak a fenntarthatóság, takarmánybiztonság és élelmiszer-biztonság területén, és megfelelő tanúsítványokhoz jussanak. Számunkra a legfontosabb, hogy ügyfeleink korrekt és naprakész információkat kapjanak az ISCC EU szabvánnyal kapcsolatban is! Az ISCC (International Sustainability and Carbon Certification System) az első, EU által elfogadott bioüzemanyag-tanúsítási rendszer.
A jövő
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal, azon belül a bioüzemanyagokkal. Mivel a közlekedésben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkenteni kell, fontos szerepe lesz a jövőben is a bioüzemanyagoknak. A 2009/28/EK rendelet meghatározza a bioüzemanyag fenntarthatóságára vonatkozó kritériumokat, és a bioüzemanyagokra vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerek létrehozására ösztönzi az iparágat, a kormányokat és a nem kormányzati szervezeteket. Az ellenőrzés és tanúsítás az EU-ban kötelező lesz, olyan rendszerek alapján, amelyeket az EU elfogad (pl. ISCC).
Miért érdemes ISCC EU szabványt fenntartani?
- 2017-ben az ISCC piacon a terményekért kb. 1000–1500 Ft/t felárat is kaphattunk.
- ISCC szabvány nélkül a repce eladásában komolyabb fennakadásaink lehetnek.
- Az értékesítési lehetőségeink majdnem a felére csökkennének.
- Jelentős versenyhátrányban lennénk a további termények tekintetében is, mint például a kukorica, takarmánybúza értékesítése során.
- A világban egyre szigorúbb minőségügyi feltételeknek kell megfelelni (a fenntarthatóság, takarmány- és élelmiszer-biztonság területén is). Továbbá elvárás az országoktól, hogy folyamatosan csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Gondolkodjunk felelősségteljesen!
A tanúsítás
Az ISCC maga nem végez tanúsítást, ezt a feladatot az általa elfogadott független tanúsító szervezetek látják el a termelési lánc egészére. A tanúsításhoz 3 fő kritériumrendszernek kell megfelelni: Fenntarthatóság: olyan területtípusok használata, amelyek igénybe vehetők erre a célra. Számítások az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátására vonatkozóan – a számítást az értéklánc minden pontján el kell végezni, és a legutolsó pont számításai alapján derül ki, hogy a bioüzemanyag teljesíti-e a 35%-os ÜHG-csökkentési elvárást. Nyomonkövethetőség: a teljes értékláncnak nyomonkövethetőnek és jól dokumentáltnak kell lennie.
A legfontosabb gyakorlati tanácsok
- A szabvány telephely specifikus, ezért ahol a tevékenység zajlik, azt a címet kérjük a certifikációra!
- Fontos: alapértelmezett termények jelenleg a kukorica, búza, repce, napraforgó, szója. Nem alapértelmezett jelenleg például az árpa. Mit jelent, hogy alapértelmezett vagy nem? A nem alapértelmezett tanúsítás kicsit költségesebb, és a tanúsítás ideje 1–2 nappal hosszabb, mert ezekre a terményekre külön számításokat kell alkalmazni, és a számítást külön auditálják (pl. az árpánál).
- A szabvány és mellékletei nincsenek meg magyar nyelven, ezért fontos, hogy a változásokat a megfelelő, minimum szakmai angol nyelvet beszélő szakemberek segítségével fordítsuk a félreértések elkerülése végett.
- Biztosítani kell az ISCC-láncban szereplők nyomonkövetését: Kik a lánc szereplői? – Termelő: biomassza előállítója, nem kötelező a tanúsíttatás. – Első gyűjtőpont: aki a biomasszát először megvásárolja, a biomassza tulajdonjogát megszerzi, ő vonja be a termelőt, saját vagy bérelt tárolójában raktározhatja a saját beszerzésű, fenntartható terményeket. – Kereskedő (trader/trader with storage): ha csak kereskedőként tanúsított, akkor csak a tanúsított láncból vásárolhat, például az első gyűjtőponttól. – Raktár (warehouse/logistic center): itt már nemcsak a saját, hanem a láncban tanúsított más szereplők fenntartható terményeit is tárolhatja. Raktár szerepelhet a láncolatban több helyen is, akár az olajmalom után. – Gyártók: olajmalom, köztes terméket gyártók, például repceolajat, bioüzemanyagot gyártók.
- A szabvány 1 évre szól. A tanúsítványon szereplő lejárat előtt kb. 60 nappal a certifikációt hosszabbítani kell a jogfolytonosság miatt. Ne felejtsük el! Mert ha megszakad a jogfolytonosság, az plusz költségbe kerül, és addig nem tudunk eladni, amíg nincsen érvényben lévő tanúsításunk (továbbá az értékesítés kiesése is komoly költségekbe kerülhet).
- Figyeljük oda! Az ISCC honlapján szerepelnek az éppen érvényben lévő tanúsítással rendelkező cégek! Mindegy, ki mit mond, aki ebben a nyilvántartásban nincsen benne, annak nincs érvényes tanúsítása! Ezt pontosan ezért tartják fenn, hogy a nyomonkövetési láncban tényleg csak olyanok szerepeljenek, akik arra jogosultak és megfelelnek a szabvány előírásainak.
- Az ISCC-központ folyamatosan hírleveleket küld, de a változásokkal kapcsolatosan nyugodtan kérdezzünk közvetlenül is az ISCC-központtól is. E-mailben válaszolnak minden kérdésre.
- Próbáljuk meg megtervezni az éves ISCC-eladásainkat! Miért? mert jön a felülvizsgálat, és a tömegmérlegből nem győzzük majd kivezetni a nem ISCC-vel eladott terményeket. Ezzel sok felesleges munkát generálunk!
- Óvakodjunk a felpuffasztott termelői számoktól! A felülvizsgálaton a megelőző 10 hónap tényleges forgalmát nézik. A farmlistában szereplő termelői számot fogják figyelembe venni, és annak a négyetgyökét kell bevonni a tanúsításkor. Ténylegesen azok legyenek a farmlistában, akiknek a terményét ISCC-tanúsítvánnyal értékesítettük. Ha erre nem figyelünk, felesleges költségeket kell kifizetnünk!
- A változásokat kötelező bejelenteni az ISCC-központ felé, például tevékenységben, cégadatokban, címben. Ha például a korábban csak első gyűjtőpontra kért tanúsítást szeretnénk kiegészíteni kereskedői státusszal, raktárral, vagy igény mutatkozott arra, hogy harmadik félnek raktározzunk fenntartható terményt, ez esetben warehouse alkalmazási területtel történő kiegészítést kérhetünk.
- A 279/2017 (IX.22.) kormányrendelet értelmében hazánkban is adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követeleményeire és azok igazolására. Ezt nevezzük bionyom-nyilvántartásnak. A bionyom-bevallásokat a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé kell megtenni! Kérdés esetén hívjuk a NÉBIH szakembereit, nagyon korrekt és gyors válaszokat adnak a kérdéseinkre!
Magunkról
A takarmánybiztonság területén a következő rendszereket építjük ki:
- HACCP (mezőgazdaság);
- ISSC EU;
- GMP+ rendszerek B1,B2,B3,B4.
Szakmai kérésekkel keresse egyedülálló online képzéseinket, hatékonyan kialakított rendszerkiépítéseinket! Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben megkapja a kellő információkat magyar nyelven! A takarmánybiztonsághoz kapcsolódóan ezeket az online képzéseinket tudjuk ajánlani (személyes vagy skype-konzultációval):
- Általános ISSC EU ismeretek (pl. területi képviselőknek stb.);
- ISCC EU belső auditor;
- GMP+ B3 belső auditor;
- GMP+ B4 belső auditor.
ALKOSS MINŐSÉGET!
Max Savaria Kft. 9700 Szombathely, Márton Áron u. 53. | www.maxsavaria.hu
Stratégiai megállapodás a NAIK és a SZIE között

Folytatódik a Nagy István agrárminiszter által 2018 júniusában meghirdetett Gödöllői Program, amelynek legfőbb célja, hogy megújítsa a hazai agrárszakképzést, -kutatást és -felsőoktatást, ezáltal tovább fokozza az elmúlt 8 esztendőben a kibocsátását 50 százalékkal növelő magyar agrárium versenyképességét.
A dokumentumot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) részéről Gyuricza Csaba főigazgató, a Szent István Egyetem (SZIE) részéről pedig Palkovics László rektor látta el kézjegyével. A megállapodás kitér az agrárium minden területére, ennek értelmében a két intézmény a jövőben kiemelt figyelmet szentel többek között a precíziós gazdálkodási, állattenyésztési, halgazdálkodási, műszaki, kertészeti és szőlészeti, élelmiszer-tudományi és vízgazdálkodási területeken történő hazai tudományos munka erősítésének – a két intézmény közötti együttműködés újjászervezésének. A NAIK kutatói a jövőben intenzíven részt vesznek a BSc és MSc hallgatók elméleti és gyakorlati képzésében és törekednek a pályázati lehetőségek széles körű kihasználására. Az agrárkutatási központ betekintést enged mindennapos szakmai munkájába, továbbá fogadja és előnyben részesíti a tantárgyi gyakorlatokra jelentkező SZIE-hallgatókat. Nagy István agrárminiszter az eseményen kijelentette, hogy az Agrárminisztérium stratégiai célja a generációváltás a mezőgazdaságban, ezért ebben a szellemben hozták létre a Gödöllői Programot. Ezzel az agrártárca támogatja a korszerű tudás gyakorlatba ültetését, a precíziós gazdálkodás elterjedését, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok hatékony ellátását, valamint a kedvezőtlen adottságú területek földhasználatát – tette hozzá a miniszter. Gyuricza Csaba főigazgató felszólalásában kifejtette, hogy új korszakot kíván nyitni a tudásalapú hazai agrárium megszervezésében, amelynek egyik fontos mérföldköve a mai nap. A cél, hogy ne csak adottságainkban és lehetőségeinkben, hanem teljesítményünkben is meghatározó és megkerülhetetlen európai szereplők legyünk, ehhez pedig a legmagasabb szintű tudományos hátteret kell felsorakoztatni az agrárszakpolitika mögött.
Palkovics László rektor az aláírást követően hangsúlyozta, hogy az Egyetemen folyó kutatás-fejlesztési projektek elősegítik többek között a tudásalapú és versenyképes agrárium kiépítését a gazdasági- társadalmi fejlődés érdekében. A sikeres együttműködés lehetőséget kínál a felsőoktatás és a tudomány területén még több közös kutatási projekt megvalósítására.
Forrás: AM Sajtóiroda
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.Globális megoldásokat kínálnak a gazdaságok és élelmiszerek biológiai biztonságának elérésére
Magyarország élelmiszer-biztonsága magas szinten áll, köszönhetően a szigorú uniós és nemzeti szabályozásoknak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív ellenőrzésének. Az ország elismerten szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek a termőföldtől az asztalig való nyomon követésre, a GMO-mentes termelésre és a rendszeres laborvizsgálatokra. A 2025-ös jogszabály-módosítások tovább erősítették a fogyasztóvédelmet és a hatósági ellenőrzéseket. A Kersia Hungária Kft. az élelmiszer-biztonság nem könnyű területén sok ágú, kiemelkedő tevékenységet folytat.Bor: élvezet és egészség
Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.Találja meg az Önnek való tartalmat