Ki mit vet, úgy arat

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2018/12/12

Takács Géza,
a VSZT elnöke

Európában elsőként Magyarországon született törvény a vetőmag minőségéről 1895-ben. Hazánkban jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan minősíteni, fémzárolni kell. Az ennek ellentmondó magatartás illegális vetőmag-forgalmazásnak minősül. A továbbszaporítás során, illetve az árutermesztésben felhasznált fémzárolt vetőmag megőrzi mindazokat a nemesítés során elért genetikai képességeket, biológiai értékeket, amelyekkel az adott fajta rendelkezik.

Magyarországon a kalászos fajok esetében a felújítási arány, azaz a minősített, fémzárolt vetőmag használata nemzetközi mércével is magas színvonalú volt a 2000-es évek közepéig, aminek köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazatává vált a magyar mezőgazdaságnak. Ilyen előzmények után aggasztó az az adat, hogy míg az őszi búza vetőmag-felújítási aránya Csehországban 62%, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55% és Olaszországban is 50%, addig Magyarországon 2013. év őszén alig érte el a 25%-ot.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 884 tagot számlál. Az ágazat szereplői kiszolgálják a több mint 4 millió hektáros hazai gazdálkodás igényeit és jelentős – több mint 100 milliárd forintos – exporttevékenységet is végeznek. Ezzel Magyarország a világ 6. legnagyobb vetőmag exportőre. A 130 ezer hektáron történő magyar vetőmag-előállítás értéke éves szinten 190 milliárd forintot tesz ki.

– A vetőmag–előállítás teljes folyamata törvényi keretek között, szabályozottan zajlik: a nemesítéstől egészen odáig, hogy a termelő megvásárolja a fémzárolt vetőmagot. Magyarország ebben élen jár, hiszen nálunk a tradíció, az éghajlati és talajadottságok, és a szakembergárda kiváló, s már jó ideje letette a névjegyét a világ asztalára, aminek köszönhetően hatodikak vagyunk a vetőmag exportban. Tavaly ünnepeltük a hazai fajtaminősítés 125. évfordulóját, az idén pedig a vetőmag-minősítés 140. évfordulója lesz. Az eseményt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezi. Összességében elmondható, hogy Magyarország a világon élenjár a vetőmagtermesztésben és ennek elsősorban a termelők veszik hasznát, a termelői álmok realizálója meghatározóan a minőségi vetőmag – indítja a beszélgetést a VSZT elnöke.

– Mik a garanciái annak, hogy a termelő valóban jó minőségű vetőmagot kap?

– A vetőmagvertikum államilag, törvényileg és rendeletileg is szabályozott. A vetőmag-előállítás hatósági ellenőrzése a NÉBIH-en és a kormányhivatalokon keresztül történik. A fémzárolt vetőmag csak a minősítés után kerülhet kereskedelmi forgalomba. Vetőmaggal csak azok foglakozhatnak, akik a szövetség tagjai. Az alapszabályunk tartalmazza azt, hogy csak azok lehetnek tagok, akik a vonatkozó szabályokat maradéktalanuk betartják. Erre egyébként a tagjaink is nagyon kényesek, hiszen a termelők kezébe csak jó vetőmag kerülhet. A VSZT olyan szervezet, amelyik kizárólag szakmai alapon dolgozik, tárgyal, lobbizik, próbál eredményeket elérni mind nemzetközi, mind hazai szinten. A nemzetközi porondot tekintve nagyon fontos, hogy Magyarország vegyen részt minden olyan nemzetközi szervezet munkájában, amelyik a vetőmaggal valamilyen formában kapcsolatban áll. Így tagjai vagyunk a Nemzetközi Vetőmag Szövetségnek (ISF), az Európai Vetőmag Szövetségnek (ESA), ahol igazgatósági tagsággal is rendelkezünk, számos területen szekcióbizottsági tagokként képviseljük a magyar érdekeket és juthatunk hasznos információkhoz. Tehetjük ezt, mert az említett szervezetekbe elismert, fiatal szakembereket tudtunk delegálni.
A VSZT fontos feladata, hogy a tagságot napi szinten tájékoztassa minden lényeges kérdésről, ami elsősorban hírlevél formájában történik. Természetesen ez fordítva is igaz, hiszen mi is kérdezünk. A kérdésekre igyekszünk a lehető leggyorsabban válaszolni. Kapcsolatot tartunk a minisztériumokkal, hivatalokkal, minden olyan szervezettel, amely a vetőmag területére bármilyen hatással van. Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy a szakma egy jól szerevezett, jól irányított, minőségi terméket előállító szakterülete az agráriumnak.

A jövő záloga a vetőmag, a kezdet, hiszen ezzel indítjuk a termelést. Ha a vetőmag hibás, az az egész évre rányomja a bélyegét. Aki a vetőmag kiválasztásánál, vásárlásánál hibázik (rosszul, feketén vagy meglepően alacsony árán vásárol), számolhat vele, hogy nem várt meglepetések érik. A szövetség álláspontja mindig az, hogy igazolt származású vetőmagot kell vásárolni, amit a vetőmag-bizonyítvány és a számla dokumentál. Ezek birtokában lehet érvényesíteni a reklamációt is, ha a későbbiekben bármilyen probléma adódik. Ha ezek a dokumentumok hiányoznak, a szövetség sem tud segíteni. A vetőmaggal mint költségcsökkentő tényezővel lehet spórolni, de nem érdemes.

– Mi volt a VSZT legnagyobb eredménye az elmúlt 15 évben?

– Az a program, amit a „fekete” vagy hamisított vetőmag ellen indítottunk. Ennek a markáns akciónak – amit a NÉBIH-hel közösen végeztünk – köszönhetően mára már szinte nincs, legrosszabb esetben is csak elenyésző az a fekete vagy hamis vetőmag, ami a termelők kezébe kerülhet. Tény, hogy a vetőmaggal kapcsolatban nincsenek „balhék”. Külföldön gyakran kérdezik, mi a titka ennek. A válasz egyszerű: Magyarországon létezik egy nagyon jó vetőmag szakma, egy jó érdekképviselet és egy olyan termelői réteg, amelyik elfogadta, megértette, hogy jobb, ha elfelejti a hamis vetőmag használatát. Más szakmai szervezettekkel sikerült nagyon jó együttműködést kialakítani. A GOSZ-szal, az Agrárgazdasági Kamarával nagyon jó emberi és szakmai együttműködés jött létre.

– Mit lehet tudni a nagyobb szántóföldi növények exportjáról?

– Az adatvédelemi előírások és a cégek üzletpolitikája miatt nehéz a pontos értékesítési adatokhoz hozzáférni. Hibridkukorica-vetőmagból a többszörösét, nagyságrendileg a négyszeresét visszük, mint amit Magyarországon elvetünk. Az Unión kívüli eladások esetében az importáló ország előírásainak kell megfelelni. A vetőmagexportőrök tudják, az adott piacon milyen elvárások vannak. Itt felértékelődik az exporttal kapcsolatos tudás.

– Úgy mondják, a nagy volumenű exportok fénykora a rendszerváltás előtti időszakra esett…

– A KGST-megállapodás keretében Magyarország volt felelős például a kukorica- és napraforgó-vetőmag előállításáért. Azokban az években több mint 100 ezer tonna vetőmag került ki a szocialista országokba. A rendszerváltással egy nagy hullámvölgy következett, átalakultak a piacok, meg kellett felelni az új előírásoknak, az új országok igényeinek. A szovjet utódállamok mindegyike saját rendszert alakított ki, ezekhez kellett nekünk alkalmazkodni. Ez nagy kihívást jelentett, de Magyarországnak végül is sikerült visszakerülni a volt keleti piacokra, ha nem is olyan volumenben, mint korábban.

– Mennyire igaz a vetőmagágazatra, hogy más területekhez hasonlóan szakemberhiánnyal küzd? Hogy azt, aki komoly szakembernek számít, elcsábítják külföldre…

– Sajnos ezzel a problémával szembe kell néznünk. A szövetségnél is folyamatos téma ez. Sok munkát fektettünk abba, hogy a szakemberképzésben változás legyen, sajnos eddig eredménytelenül. Nem veszik tudomásul, hogy az oktatási rendszert kell igazítani a munkaerőpiac igényeihez. Az elvándorlásnak azonban van pozitív hatása is. Jó, ha komoly magyar szakemberek kerülnek külföldön fontos (magas) pozíciókba. Pozitívnak kell tekintenünk azt is, ha multinacionális cégek (amelyek Magyarországon megtelepedtek, vetőmagüzemeket építettek vagy vásároltak, nálunk termeltetnek) hazai leányvállalatait magyar szakemberek irányítják vagy vannak vezető pozíciókban. Ez a mi szakmai tudásunk elismerését jelenti. Másutt a világon ez nemigen tapasztalható.

– Az őszi búza esetében különösen sokat lehet mostanában hallani a fajtaváltás szükségességéről…

– Valóban, az utóbbi években erőteljesen megindult a külföldi fajták használata. Az ok: a termelői oldalon a magas termőképességű fajták iránt nőtt meg kereslet, s az a körülmény, hogy számukra kevéssé számít a minőség, mivel azt a felvásárlók árban nem ismerik el. Tény, hogy a külföldi fajták termőképessége általában jobb volt ebben a szegmensben. Közben a magyar nemesítés is felvállalta ezt a versenyt, de a külföldi fajták térhódítása már elkezdődött Magyarországon. Szerencsére a magyar nemesítés még mindig kiváló. Az őszi búzánál két nagy kutatóintézet, a martonvásári és a szegedi a vetésterület több mint felére szaporít és ad el őszi kalászos vetőmagot, és vannak kisebb cégek is, intézetek ebben a körben. A termelők számára tehát bőséges fajtaválaszték áll rendelkezésre. Az őszi búzánál több mint száz fajta van regisztrálva Magyarországon, és az Unióban regisztrált fajtákat is lehet használni.
Közismert, hogy az őszi kalászosoknál a fémzárolt vetőmag használata alacsonyabb a kívánatosnál, alig éri el a 30 százalékot. Van olyan ország Európában, ahol 10 százalék a fémzárolt vetőmag aránya, és van, ahol 80–90 százalék. A szövetség állásfoglalása szerint az optimális arány 50–60 százalék közötti lenne.

1. táblázat. Vetõmag fémzárolás fajonként (tonna) Magyarországon 1985–2015

– Ne feledkezzünk meg a csávázásról sem!

– A csávázást elengedhetetlen kezelésnek tartjuk, ami a kelő mag védelmét tudja biztosítani. A vetőmagtermelő üzemek komoly felszereltséggel rendelkeznek, minden vonatkozó szigorú előírásnak megfelelve, ami főleg a környezetvédelmet illeti. A termelő akkor jár jól, ha fémzárolt csávázott vetőmagot vásárol.

– Átlagos fémzárolt csávázott vetőmag árak?

– A szakmaközi szervezet nagyon sok érdekelt fél meghallgatásával tájékoztató árat tehet közzé, de árat nem határozhat meg. Ez az irányár az idén 96 ezer forint/tonna csávázott, fémzárolt vetőmag az eladó telepén gépkocsira rakva. Ettől persze el lehet térni, az új vagy a külföldi vetőmagvak magasabb áron kelnek el, a régebbieket pedig olcsóbban adják. A mozgás 90 és 120 ezer forint között lehet. A hektáronkénti 200 kilogramm vetőmag felhasználása esetén 20 ezer forint körül van a hektáronkénti vetőmagköltség. Ez egy értékarányos, korrekt ár. A szövetség szerint ezért a pénzért nem érdemes a saját magot visszafogni.

– Támogatások?

– A vetőmagra nincs támogatás. A rendszerváltás óta egyszer fordult elő (az első Fidesz-kormány idején), hogy a fémzárolt csávázott vetőmag használatát támogatták. Aki csávázott és fémzárolt vetőmagot vásárolt, a csávázás díjának a felét támogatásként megkapta. Akkor nagyon éreztük ennek a pozitív hatását. Azóta nincs támogatás a vetőmagra. A mindenkori agrárkormányzat a vetőmagágazatot piacorientált, nyereséges területnek tekinti. Mindig lobbizunk azért, hogy legyenek céltámogatások, hiszen az újabb és újabb innovációk komoly összegekbe kerülnek. Ha nem akarunk lemaradni, akkor bizonyos területek támogatása szükséges lenne.

Növénytermesztésünk sikeressége a vetőmagon alapszik. Ágazatunk nagyon értékes, és nem értem, miért nem kezelik ennek a rangján. Örülnék neki, ha jobban odafigyelnének a véleményünkre, javaslatainkra. Ki mit vet, úgy arat – mi ehhez tartjuk magunkat…

*Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Takács Géza 1974-ben, a martonvásári kutatóintézet vetőmagüzemében kezdte pályafutását. 1986-ban részt vett a bábolnai IKR vetőmag programjának létrehozásában, és 2010-ig volt az ágazat irányítója. Ezt követően a Hungaroseed Kft. ügyvezetője. Az agrárszakember annak megalakulása óta dolgozik a vetőmag szövetségben. 1997-ben választották meg a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének. A küldöttgyűlés újabb öt évre, 2023-ig szavazott bizalmat neki.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai