Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2018/12/15
Kékedi Tibor,
igazgat
A Budapesti Nagybani Zöldség-gyümölcs Piac az ország legnagyobb termelői és elosztó
piaca. Hetenként hat napon keresztül találkozik a termelők és a nagykereskedők árukínálata a kiskereskedők és a vidéki nagykereskedők keresletével. Kékedi Tiborral, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. igazgatójával beszélgettünk.
– Igazgató úr, milyen évet zár a cég?
– Nem volt kiemelkedően jó évünk, de rosszat sem mondhatok, mert a piac a terv szerinti előirányzatait „teljesítette”. A termelők és a kereskedők száma ugyan 6,9 százalékkal csökkent az előző évihez képest, azonban a gépjárműveik raksúlya nőtt. A bevételek tekintetében tehát nem állunk rosszul, a bázisadatokat még talán túl is teljesítjük.
– A létszámcsökkenés egyfajta koncentrálódást jelent a termelői szférában?…
– Ez így van. Elsősorban az őstermelőknél tapasztalható az összefogásra való törekvés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdaságok méretei növekednek jelentősen, bár ilyen jelenséggel is találkozunk, viszont az is megfigyelhető, hogy a kertészeti ágazat szereplői elöregednek. Ebből adódóan a generációváltás nem éppen zökkenőmentesen zajlik, mert a gyerekek más pályát választanak, és nem folytatják a szülői munkát. Van egy réteg, aki már saját erőből nem tudja a gazdaságát továbbvinni, és kénytelen megválni a gazdaságától. Persze vegyes a kép, hiszen nyilvánvalóan új gazdálkodók is megjelennek a piacon. Egész évben folyamatosan kaphatók friss zöldség- és gyümölcsfélék, déligyümölcsök, gomba, tojás, méz, konzervek, tartósított élelmiszerek, édes áruk, csomagolt húskészítmények, tejtermékek, üdítőitalok. Minden évben akadnak – úgymond – sláger termékek, de ezek szinte évről évre változnak, mert egyrészt a gazdasági eredmény miatt túltermelés mutatkozhat, másrészt az időjárás is befolyásolja a termés alakulását.
– Kétségtelen tény, hogy a klímaváltozás hatásait kezelni kell.
– Az idei év is bebizonyította, hogy a szélsőséges időjárás komoly gondot okoz. A tavasz nagy fagyokkal indult, és voltak olyan kultúrák, ahol a fagy igen nagy károkat okozott, főleg a barackféléknél volt így. Nagyon sok gazda jelezte, hogy nem tud a piacra jönni, mert nem lesz megfelelő a termés. Ez is befolyásolta a létszám csökkenését.
– Önök nyilvánvalóan nem tudnak hatni a termelési folyamatokra, mert a végtermékkel találkoznak. Ezzel együtt nyomon követik a termelők tevékenységét.
– Természetesen, havonta készülnek statisztikák arról, hogy a termelők milyen nehézségekkel küzdenek. Nem véletlen, hogy szorosan együttműködünk a NAK-kal és a FruitVeb Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel, ahonnan sok hasznos információt kapunk.
– Szóljunk külön is a termékpalettáról. Milyen a hazai és az import termékek aránya?
– A piac árufelhozatala évről évre 400–450 ezer tonna körül alakul, amelynek fele hazai termék, a többi importból jön. A piacon több mint 200 nagykereskedő van jelen, akik elsősorban az import termékek forgalmazásában érdekeltek. Jó néhányan hazai termékeket is értékesítenek. A nagykereskedők azonnal érzékelik, hogy melyik termékből van hiány, amit importtal pótolnak, de vannak olyan termékek, amelyek a hazai háztartásokban folyamatosan jelen vannak. Ilyen például a banán, a narancs, a mandarin, ami egész évben kapható. Ebből az látszik, hogy a magyar termékek fő szezonja tavasztól késő őszig tart. A téli időszakban a téli tárolású termékeken kívül nincs már magyar termék a minimális primőr árun kívül, így ebben az időszakban az import árué a főszerep, és az van túlsúlyban. Érdemes az idei szezonról elmondani, hogy a gyökérféléknél jelentős árnövekedést tapasztaltunk, ami a termés mennyiségének csökkenésére utal. Ennek oka a szárazság és az öntözés hiánya. Ha minden kertészetben tudnának öntözni, akkor a termés folyamatossága jobban biztosítva lenne. Említettem, hogy a barackosokban nagy volt a fagykár, ezért jelentősen kevesebb terméket hoztak a termelők az idén, ami nagy súlykiesést jelentett. A dinnye viszont rekordtermést hozott, ez a harmadik legnagyobb súlyú termékünk, ez némileg pótolta barack kiesését. Ahogy a termelésre, úgy az árak alakulására sem tudunk hatást gyakorolni, de ármegfigyelést régóta végzünk.
– Önök az ország legnagyobb nagybani piacát működtetik. Hol van konkurenciájuk?
– A szegedi nagybani piac jelenthet némi konkurenciát, de ott regionálisan tudnak értékesíteni. Budapest viszont az ország fővárosa, itt, az agglomerációt is beszámítva csaknem három millió ember él, amivel csak azt érzékeltetem, hogy itt nagyobb a vásárlóerő, mint a szegedi nagybani piacon. A szegedi piacon mindig is a román vevők voltak azok, akik a nagyobb mennyiséget felvásárolták, és ez ma sem változott. Egyébként hozzánk az ország minden szegletéből jönnek a termelők és a kereskedők, aminek az a magyarázata, hogy Budapesten a kertészeti termékek teljes palettája kapható, míg a régiókban ez nem így van.
– Milyen fejlesztéseket tudtak az idei évben megvalósítani?
– Év végére fejezzük be a vásárlói parkoló bővítését, ami azért fontos, mert ezzel oldjuk a piaci napokon meglévő zsúfoltságot. A bővítéssel közel 50 nagyobb gépjárműv befogadására alkalmas új parkoló létesül december közepére. Jövő évben szeretnénk a B szektort lefedni, ami nagyberuházásnak számít. A közbeszerzési eljárás időigénye miatt valószínűleg csak 2019 végén kezdődhetnek meg a munkálatok. A szektor befedésével sokkal kultúráltabb környezetet biztosítunk a termelőknek, kereskedőknek. A beruházásokat saját forrásból valósítjuk meg, hitelfelvétel nélkül. A B szektor befedése csaknem félmilliárd forintba kerül. Egyébként nemcsak árusítóhelyet, valamint helyiségeket (raktár, hűtő, üzlet, iroda) biztosítunk a termelőknek, kereskedőknek, hanem szolgáltatást is adunk, például wifi elérhetőséget biztosítunk, a szemetet elszállítjuk, vizet, villanyt adunk, és még sorolhatnám.
– Milyen marketingtevékenységet folytatnak?
– A piac imázsát javító akciókat egész évben szervezünk. Az egyik ilyen nagy rendezvényünk a „Piac éjszakája” rendezvény, aminek az a célja, hogy a lakosságot jobban megismertessük a piaccal, a piac működésével. December hónapban a vásárlók számára indítunk egy akciót, ami azt jelenti, hogy ha pénteken jönnek hozzánk, akkor ingyenesen beléphetnek a piac területére. A piac a fogyasztók számára is nyitott, de értékesítés csak kereskedelmi mennyiségi egységekben történik.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza