Szüreti körkép Villánytól Badacsonyig

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2018/12/16

A Csabagyöngyét már a július 25-i héten elkezdték szüretelni. Augusztus hónapban jött egy hűvösebb, csapadékos hét, ezt követően az érés dinamikája is kicsit visszafogottabb lett, de a szüret 1,5-2 hetes „előrejövetele” jellemző volt az idei évre.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lapunknak adott tájékoztatása szerint összességében azt lehet mondani, hogy szinte minden borvidékünkön nagyon jó egészségi állapotban lehetett leszüretelni a szőlőket, alapvetően szép savszerkezettel, megfelelő érettségi állapotban.
Nehézség volt viszont, hogy a fajták érése nagyon összetolódott, így a borászatoknak nagyon komoly munkát kellett végezni, hogy ezt az egyszerre megérett szőlőmennyiséget a megfelelő technológiai követelmények mellett tudják feldolgozni, és abból megfelelő minőségű bort tudjanak előállítani.

Villányi borvidék

A szüretről Bock Józsefet, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét kérdeztük:

– Azt gondolom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére egy jó szüretet mondhatunk magunkénak 2018-ban.

A szüret kezdetén azt láttuk, hogy nagyon korán elkezdett töpörödni az Oportó, és a csapadék szempontjából is gondok voltak, a szemek kipattantak, a darazsak szurkálták a fürtöket, de ezt a problémát valamennyi termelő elhárította. Aki úgy gondolta, hogy még érettebb szőlőt szeretne szüretelni, annak meg volt az esélye, hogy az idén nagyon szép prémium borokat szüreteljen. Úgy gondolom, hogy vannak bátor emberek, akik az előre jelzett csapadéknak vagy permetezéssel vagy nagyon kevés termésmennyisséggel álltak elébe. Persze ilyenkor sokan megijednek, és nagyon hirtelen le szeretnék szüretelni a termésüket. Nekem az a véleményem, hogy a nagyobb termelők a védekezést, a prevenciót már elvégezték korábban, tehát nincs olyan probléma, hogy 10–20, akár 30 milliméter csapadéktól a szőlő „megadná” magát, megpuhulna és el kezdene repedezni. Hiszek abban, hogy a 2018-as év nagyon szép év lesz annak ellenére, hogy a kezdeti, augusztus elejei-közepi szüret kicsit meglepett bennünket. Azt kell mondanom, hogy az utóbbi három évben – és a ’18-as év is ezek közé tartozik – az átlagmennyiség hasonló annak ellenére, hogy tavasszal foltokban voltak fagykárok, fagyveszélyek. Ez azt jelenti, hogy durván 70–80 mázsás átlagokat értünk el. A korai fajtáknál esetleg kicsit többet, a középérésűeknél nagyjából ezt, és a kései fajtáknál kicsit kevesebbet, vagyis összességében a 80 mázsa körüli átlagokat. A március eleji talaj menti fagy idején, amikor a hajtások, a rügyek már fakadtak, voltak olyan gócok, ahol mérhető volt a fagykár, de jégverés szerencsére nem érte a borvidéket.

Ami a kártevőket, betegségeket illeti, talán az volt a rendkívüli, hogy a lisztharmat és a peronoszpóra egy időbe lépett fel, de hát ez két betegség minden évben veszélyforrás. Az idén az úgynevezett büdösbogarak, tehát ezek a kemény szárnyhéjú, zöld bogarak szaporodtak el. Tavaly a harlekinkaticák jelentettek extra veszélyforrást. Ezért is volt nagy jelentősége a mostani időszakban a kézi szüretnek, mert a hagyományos szedéssel meg tudjuk akadályozni, hogy ezek a bogarak bekerüljenek a pincészetbe és rontsák az íz- és zamatanyagot. Akik géppel szüretelnek, azoknak nagyon oda kell figyelni arra, hogy ezektől a bogaraktól mentesen érkezzen be a szőlő a pincészetbe.

A 2018-as évben a zöldmunkák idején a tavalyinál szűkösebben voltunk a munkaerővel. Akik 2017-ben jól dolgoztak és lehetett rájuk számítani, nos azokat az idén csak nagyobb energiával és „ráfordítással” tudtuk elérni. Végül is a szüret alatt elégendő volt a munkáskéz, amihez hozzájárult, hogy a vidéken már több termelő is géppel szüretel.

Kunsági borvidék

Az idei szüretről Frittmann Jánost, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét kérdeztük.
– A Soltvadkert környéki ültetvényekben a jég mintegy 30 százalékos kárt okozott. A közismert betegségektől a szőlőt sikerült megvédeni. Ami „újdonság” volt az idén, az a pettyes szárnyú muslica (Drosophila suzukii) megjelenése. Ezt a kártevőt először 2012-ben találtak Magyarországon, azóta pedig súlyos károkat tud okozni. A védekezés nem megoldott, a vegyszeres védekezés lehetősége erősen korlátozott, többek között az élelmezésügyi határidők és a kis kultúrákban engedélyeztetett rovarölő szerek kis száma miatt. Egyelőre nincs stabil, gazdaságilag is racionális megoldása sem hazánkban, sem Nyugat-Európában. A Drosophila suzukii nálunk is komoly gondot okozott a vékonyabb héjú fajtáknál, hozzájárulva a szőlők ecetesedéséhez.

A termésmennyiség a jégár ellenére kimagasló. Jelenleg a legjellemzőbb a Cserszegi fűszeres, a Bianca, a Kékrankos és Irsai Olivér a régióban. Az Ezerjó inkább a városokban fordul elő. Az átlagárak meglehetősen alacsonyak. Akiknek persze stabil piacaik vannak, magasabb árat tudnak elérni.

Idén szép, gyümölcsös borok várhatóak. Az elmúlt évet minőség terén nem lehet felülmúlni, de az idei évi termést is a jó évjáratok közt fogják emlegetni. Itt kell elmondanom, hogy bár kevesebb volt az eső, mint a Dunántúlon, akadt egy-két fajta, ami elkezdett rothadni, de nem ez volt a jellemző. Más fajtákat pedig korábban kellett szüretelni.

Badacsonyi borvidék

A szüretről Borbély Tamástól, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi tanácsának elnökétől kaptunk tájékoztatót:

– Idén tavasszal korán éledt a természet, indult a vegetáció, korán megérkeztek a melegek, szinte a télből fordultunk a nyárba. Ennek köszönhetően a rügyfakadás, a szőlők vegetációjának indulása nagyon hamar elkezdődött, így korábban jött a virágzás is. Az egész évjáratra a nagy meleg volt a jellemző. Hál’ istennek itt a Balaton borrégióban kaptunk folyamatosan csapadékot is. Hol többet, hol elszórtan optimális, kisebb mennyiségekben. De ez a csapadék a nagy meleg mellett komoly feladat elé is állította a termelőket, hiszen a növényvédelemben nagy precizitásra volt szükség, lévén, hogy a párás meleg idő nagyon kedvezett a gombabetegségeknek. Az időjárás zöldmunkában is jóval több feladatot eredményezett.

A melegek miatt az egész érés és a szüret is jó két héttel előbb kezdődött az átlaghoz képest. Július végén – augusztus elején indult el a korai fajtákkal a szüret, és ugyanígy hamarabb be is fejeződött.
Május első napjaiban errefelé is volt jégeső, de a borvidéket csak részlegesen érintette. Ez egy kisebb, enyhébb lefolyású jégverés volt, ami a virágzás előtti időszakra esett, így nagy kárt nem tudott okozni. Érdekes körülmény, hogy ezt a jégverést éppen az országos jégelhárítási rendszer beindulása előtt kaptuk. Miután az működni kezdett, bár a rendszer kezelői többször kaptak riasztást, már nem látogatott meg bennünket semmiféle jégverés. A régió ilyen szempontból azért is szerencsés, mert részben a Balaton, részben a tanúhegyek is elterelik az ilyen, jeget hordozó felhőket. Nálunk egyébként viszonylag egyöntetű eloszlásban érkezett a csapadék. Szeptember elején egy hétvége alatt esett 150 milliméter, néhány fajtánál ez gondot okozott. A későbbi fajták, amennyiben jól sikerült a növényvédelem a termelőknek, még hasznosítani tudták az érés során az esőt.

A mennyiségre azt lehet mondani, hogy kicsit az átlagostól nagyobb, és a minőség is jó. Nemcsak a fürtszám, de a bogyók mérete is megnőtt, így a lékinyerése is jobb lett a szőlőknek. A meleg időjárásnak köszönhetően jól cukrosodtak a szőlők, jó beltartalmak vannak. A korai fajtáknál a túl korai augusztusi meleg miatt mindenesetre oda kellett figyelni a termelőknek a savakra, nehogy elmenjenek, letompuljanak. Inkább a savat kellett figyelni, mintsem a must fokát. Ha ugyanis lelágyulnak a savak, az aromák is elvesznek. Az átlagtól nagyobb termés persze problémát is ad, hiszen egyre kevesebb a szőlőfelvásárló, és a tavalyitól alacsonyabb áron sem tudták felvásárolni a szőlőket, mert nem fért be a pincékbe. Félő volt, hogy akár tőkén is maradhat termés, de a környékünkön végül, úgy néz ki, minden szőlőt feldolgoznak.

A fontos helyi fajtákból a Szürkebarátból, az Olaszrizlingből, a Kéknyelűből, a Rózsakőből biztosan kiváló borok fognak születni ebben az évjáratban is. Ha megfelelő állapotban szüretelték a termelők a korai illatos fajtákat, akkor azok a megszokott illatos, könnyed borokként kerülhetnek piacra a fogyasztók örömére. Az Olaszrizlingből nemcsak a mindennapok jó borai kerülnek ki, egy részüktől ennél többet is várhatunk. Ebben az évjáratban is komoly területkarakterű prémium borok is születhetnek.

Az utóbbi évek legjobb szőlő- és bortermése várható idén

Idén várhatóan 62 ezer hektárnyi szőlőtermő területről összesen 550 ezer tonna termést takaríthatnak be a magyar szőlősgazdák – mondta el a mezőgazdaságért felelős államtitkár Soltvadkerten, a X. Márton-napi újbor ünnepen. Feldman Zsolt hozzátette, a hektáronkénti termésátlag csaknem másfélszerese a tavalyinak.

Az állalmtikár szerint a szőlőárak némileg elmaradtak ugyan a 2017-estől, azonban a jelentősen magasabb termésátlag kompenzálhatja a termelőket. A beszámolók alapján a hosszabb távú felvásárlási szerződést kötő szőlészek nagyobb biztonsággal értékesítik a termést. A szőlő rekordtermést követően az előzetes számítások szerint idén akár 3,8 millió hektoliter bor készülhet az országban, ilyen mennyiségre évek óta nem volt példa. A kedvező képet árnyalja, hogy az EU-ban is az elmúlt öt év legmagasabb bortermése várható (175,6 millió hl), amely 22,1%-kal haladja meg a múlt évi mennyiséget. Borexportunk évről évre növekszik, hiszen 2011-ben még 613 ezer hektoliternyi magyar bor került a külpiacokra, addig 2017-ben már 984 ezer hektolitert szállítottunk ki. Ezzel párhuzamosan csökkent az import, ugyanezen éveket figyelembe véve 790 ezerről 195 ezer hektoliterre.

Feldman Zsolt elmondta még, hogy a hazai szőlészeti és borászati tevékenységet a kormány több jogcímen is támogatja. Ide tartozik a Szőlő-bor Nemzeti Támogatási Program – ezen belül a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és a melléktermék lepárlás segítése –, valamint a Vidékfejlesztési Program Borászati üzem-korszerűsítési, újszőlő-telepítési és értéknöveléssel kapcsolatos beruházási fejezete. Az államtitkár hozzátette, az Agrárminisztérium célja a 2016-ban elfogadott szőlő-bor ágazati stratégia végrehajtása, jól pozícionált közösségi márkák létrehozása, az értéknövekedés az exportpiacokon, az adminisztratív terhek további csökkentése, valamint a 2020 utáni új Közös Agrárpolitika reformja során a magyar érdekek határozott védelme.

Forrás: AM Sajtóiroda

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai