A hazai mezőgépgyártás fejlődési lehetőségei

Kategória: Gépesítés | Szerző: Hajtun György, 2018/12/17

Fenyvesi László,
a (MEGOSZ) főtitkára

A mezőgazdasági gépgyártás teljes mértékben leképezi mind a bel-, mind a külpiaci állapotokat, vagyis ha Magyarországon erőteljes az agrárágazat fejlődése, akkor a mezőgépipar is fejlődik. Ezt a történelem is igazolja, mivel messzire nyúlnak vissza a hazai gépgyártás gyökerei, hangsúlyozta a főtitkár.

A rendszerváltás után a mezőgazdaság és az ipar szempontjából az volt a legnagyobb probléma, hogy elveszítettük a piacainkat. Fenyvesi László szerint legalább egy évtized kellett ahhoz, hogy az ágazatok megtalálják a helyes utat. A mezőgazdaságban nem alakult ki új termelési rendszer, az ágazat a mai napig küzd ezzel a problémával, s ez a mezőgépgyártásnak is problémát okozott. Az uniós csatlakozás után már létrejött egy, a kiegyezés utáni állapothoz hasonló környezet, hiszen a piacok kölcsönösen megnyíltak a tagországok számára. Ebben az időszakban azonban a támogatási rendszerek alakították a mezőgazdasági géppiacot, és gépgyártást, ugyanis különböző géptámogatási jogcímeket írtak elő, amelyek azt eredményezték, hogy a géppiac hektikussá vált.

Egyik évben 50 milliárd forint, a másik évben ennek háromszorosa volt a forgalom a hazai géppiacon. A mezőgépgyárak nem tudnak a támogatási jogcímekhez igazodóan gyártani, csak a gépkereskedők képesek alkalmazkodni a géptámogatás eme rendszeréhez, ami a gyártóknak akár a véget is jelentheti. Ebben a helyzetben a magyar gépgyártók a túlélésre koncentráltak, és stabil piacokat kezdtek keresni. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar cégek jelentős mértékben a nyugat-európai gépgyártó vállalatok kiszolgálására rendezkedtek be, és Magyarország vált Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdaságigép-részegységet gyártó országává. Ez a folyamat jelentősen hozzájárult az ágazat eredményeinek alakulásához, ezt azonban a szövetség tagjai mégsem tartják kedvezőnek kitettségünk, válságérzékenységünk növekedése miatt. Aki nem bírta a versenyt, egyszerűen eladta az üzemet, s idehaza nagy külföldi tulajdonú gyárak jöttek létre.

A főtitkár úgy véli, hogy nem okoz problémát a jelenlegi tulajdonosi szerkezet. Ezek a nyugati cégek nagy szakmai kultúrát honosítanak meg Magyarországon is, és szinte mindegyiknél magyar fejlesztőgárdát foglalkoztatnak. Hazánkban mintegy 150 kisebb-nagyobb mezőgépgyártó vállalkozás működik, több gépgyárban a termelés 20–40 százalékát teszi ki az önálló mezőgazdasági gép, nagyobb mértékű az alkatrész, illetve a részegység gyártása. Tény, hogy a hazai mezőgépipari cégek a termékeik 80 százalékát a külpiacon értékesítik. Kevésbé közismert, hogy a Magyarországon gyártott gépek értéke csaknem megegyezik a gép­piacéval. Tavaly 150–155 milliárd forint volt a magyar mezőgéppiac, míg 145–147 milliárd forintot tett ki a gyártási, értékesítési érték. Tíz év átlagában viszont a magyar mezőgépipar többet termelt, mint az itthon eladott gépek értéke, vagyis a magyar gépgyártás nettó exportőr, mégpedig egyedülállóan a térségben. Ez dicséretes eredmény még akkor is, ha a sajtóban, a hírekben ez az eredmény alig vagy inkább nem jelenítik meg. Pedig a piaci problémákon túl is vannak nehézségek, mint például a szakemberhiány: nincs elegendő jó szakember mérnökökből, technikusokból, szakmunkásokból.

Az itthon meglévő mezőgépgyártási gépipar szorosan kötődik a magyar mezőgazdasághoz. A magyarországi mezőgépipar vezérgépet (traktor, betakarítógép stb.) nem állít elő. Termékeink alapvetően egyedi munkagépek, esetenként gépcsoportok. A vezérgépgyártás hiánya kedvezőtlenül hat a hazai gépgyárak termelési struktúrájára, a komplett géprendszerek előállítására. A mezőgépek értékesítésében meghatározó az erőgép részesedése, a hazai eladások 50–60 százalékát ez a szegmens adja. A magyar gyártók termelési profiljában túlsúlyos a talajművelő gépek aránya, a hazai piacon azonban kénytelenek megosztozni a többi gyártóval és forgalmazóval a 17–18 százalékos arányt teljesítő szegmens szeletein. A hazai gépgyárakban végzett színvonalas innováció eredményei részben külföldi gépekben jelennek meg, részben az önálló magyar termékekben.

Fenyvesi László úgy fogalmazott, hogy például a hazai gyártású betakarító adapterek, illetve a növényvédelemben az irányított hatóanyag-kijuttatás és az önjáró gépkialakítás területén felvesszük a versenyt a külföldi gyártókkal. A gabona betakarítása utáni feldolgozásnak, kezelésnek a teljes gépsorait állítják elő magyar gyárak, több hazai fejlesztésű szárító teljesíti a szigorú emissziós és energiatakarékossági követelményeket.

Az Irinyi-terv

A jelen és a jövő stratégiáját a kormány is kijelölte, mégpedig az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégiában. Az Irinyi-terv célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét, s a dokumentumban megfogalmazott program szerint Magyarország 2020-ra az Unió legiparosodottabb országai közé tartozik majd. A stratégiában a fejlesztés fő irányait jelölték ki, s az irányelvek megvalósításával a kormány tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését. Ahhoz, hogy modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé, át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia. A feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyság növelésével, a területi egyenlőtelenségek megszüntetésével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni.

Hét kiemelten fejlesztendő területet is megneveztek, ezek:

• a járműgyártást,
• a specializált gép- és járműgyártást,
• az egészségipart és -turizmust,
• az élelmiszeripart,
• a zöldgazdaságot,
• az info-kommunikációs szektort, valamint
• a védelmi ipart.

A nagyszabású koncepció megvalósításához szükséges pénzeszközöket részben uniós, részben állami forrásból biztosítja a kormány, a 2020-ig hazánk rendelkezésére álló uniós forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítják.

Fenyvesi László teljes mértékben egyetért a kormány szándékával, s az Irinyi-tervben megfogalmazott programokkal. A MEGOSZ a maga eszközeivel minden erejével támogatja a programok megvalósítását. A mezőgazdasági gépgyártásnak van egy érdekes eleme: ha az ember az űrtechnikához hasonló technikát akar megismerni, akkor foglalkoznia kell a mezőgazdasági gépészettel. A mezőgazdasági gépeken minden újdonság előbb jelenik meg, mint a korszerű autókon. Ennek az az iparfejlesztési vetülete, hogy rendkívül sok iparág integrálódik a mezőgépgyártásba. Például a védelmi ipar, az élelmiszeripar (nem véletlen „a termőföldtől az asztalig” szlogen), a zöldipar, a mezőgépészet, az információtechnológia, informatika, és még sorolhatnánk tovább. Mindaz, amit a kormányzat fejleszteni akar az iparágakban, az mind-mind kapcsolódik a mezőgépgyártáshoz is.

A mezőgépiparnak meghatározó szerepe van a mezőgazdaság fejlesztésében is, jelentette ki a főtitkár. A költségek 35–50 százaléka műszaki jellegű, így nem lehet kihagyni ezt sem a számításokból. A tudásközpontú technológiáknál még ennél is magasabb ez az érték, elérheti akár a 70 százalékot is. A MEGOSZ olyan gazdasági állásponton van, hogy ha nő a technológiafejlesztés támogatása a közvetlen mezőgazdasági géptámogatással szemben (amely jogcímeken megnevezett gépvásárlásokat támogat), akkor a duplájára is nőhet a belpiac. Már most is megfigyelhető, hogy amikor a megnevezett, célzott géptámogatás csökken, akkor nő a géppiac. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a gazdálkodó akkor fog a saját gazdaságában alkalmazott technológiájához igazodóan gépberuházást megvalósítani, ha nem csak az előírt gépeket lehet támogatásból megvennie. Ehhez azonban az is kell, hogy a gazda jövedelme nőjön. A hazai gépgyártás belpiaci szegmense viszonylag kicsi, de ha a támogatást közvetlenebbül kapják a gazdák – miután a gépgyártás minősége nagyon jó, az ár-érték arány is kedvező – akkor a hazai mezőgépgyártás nagyobb szeletet tud a növekvő belpiacból elnyerni.

Támogatás és beruházás

Ha 2020 után létrejön ez az állapot, akkor a hazai gépipar képes a magyar viszonyoknak megfelelő gépeket gyártani, amit olcsóbban adhat, mint az import gépek árai. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdák kezébe kell adni a döntés jogát arról, hogy milyen gépberuházást hajtsanak végre, és mihez kérjék a támogatást. S azt is hozzátette, hogy nem a támogatás ellen szól, hanem azt kifogásolja, hogy a támogatás a célzott gépek vásárlását ösztönzi. A szövetség bízik abban, hogy az ágazat a jövőben megkapja a megfelelő segítséget, mert az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgépipar a támogatási rendszer kárvallottja lett. A magyar tulajdonú gépgyártó vállalatok döntő többsége kis- és középvállalkozás, zömmel vidéken működnek. Olyan konvergencia területeken, amelyeket az Unió, és a magyar kormányzat is kiemelten támogat. Ezért is bízik abban a szövetség vezetése, hogy az Irinyi-terv elképzelései megvalósulnak, és segítik az ágazatot minden tekintetben. A MEGOSZ-nak az is törekvése, hogy növeljék a szakmai színvonalat.

Folyik egy olyan munka, ami nem a döntéshozókat, hanem a gazdákat érinti. Nem véletlenül jött létre az a megállapodás, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MEGOSZ kötött. A szövetség azt várja az agrárkamarától, hogy – látva a lehetséges belpiaci növekedési lehetőséget – segít abban, hogy a szövetség közelebb jusson a gazdák tényleges szakmai problémáinak megismeréséhez és a technológiafejlesztési gondjaihoz. Különböző szervezeti megoldásokat dolgoztak ki, amit Mezőhegyesen a két elnök (Győrffy Balázs és Lőrincz László) által aláírt stratégiai megállapodás is tartalmaz. A főtitkár szerint ez a MEGOSZ életében mérföldkövet jelent, mert a mezőgazdasági termelőkkel szorosabb kapcsolat, együttműködés jön létre.

Ami a hazai mezőgazdasági gépparkot illeti, a felmérések szerint a magyar gazdák még nem érték utol a nyugati versenytársakat. Magyarországon hozzávetőleg 3000 milliárd forintos eszközvagyonnal rendelkezik az agrárium. Ahhoz, hogy a géppark tízévente meg tudjon újulni, évente 300 milliárdos forgalomra lenne szükség ezen a piacon. Jelenleg – az alkatrészeken kívül – 100–150 milliárd forint értékben vásárolnak a gazdák különböző erő-, és munkagépeket. Az uniós támogatások ellenére a gépek átlagéletkora drasztikusan magas, jelenleg 20 év körüli. Ám a gazdák forrásainak (támogatás, bevétel, banki finanszírozás stb.) növekedése erőteljes gépbeszerzést, fejlesztést indíthat el. Ha jól megy a mezőgazdaságnak, akkor komoly piacuk van a mezőgépeknek, és nagyon jó lenne, ha ezzel a lehetőséggel a külföldi gyártók helyett a magyar ipar tudna élni. Ha ugyanis a gépeket importból szerzik be a termelők, akkor a beruházás haszna javarészt a külföldi gyártónál csapódik le ahelyett, hogy a magyar gazdaságot gyarapítaná, jelentette ki a főtitkár.

Von(z)óerőgyártás

A stratégia egyik fontos területként az erőgépgyártás fejlesztési lehetőségének keresését nevezi meg. Magyarország korábban élen járt ezen a területen (lásd traktorgyártás), mára viszont egyetlen hazai erőgépgyártó vállalat sem működik, holott a teljes forgalom 40–50 százalékát ezek a járművek teszik ki. Kormányzati szinten kell megvizsgálni, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy újrainduljon az erőgépgyártás (vagy összeszerelés) hazánkban. A program keretében fontos a külföldi traktorgyárakkal létrehozható együttműködési lehetőségek elemzése, például a komplett gépsorok kialakítása érdekében. A „vezérgép” ugyanis meghatározó lehet a munkagép kapcsolások vonatkozásában is. Mindez pedig, nemcsak az ágazat exportlehetőségeit javítaná, hanem jelentős teret adna a belpiaci terjeszkedésnek is, mondta végezetül Fenyvesi László.

A mezőgazdasági gépértékesítés alakulása

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint 2017 a mezőgazdasági géppiacon a bővülés éve volt. A kétévi csökkenés után a mezőgépeladások ismét növekedésnek indultak Magyarországon, és Európában is kedvezőbben alakult a mezőgéppiac 2017-ben, mint az azt megelőző két évben. A tavalyi évben a vissza nem térítendő uniós támogatások nem voltak elérhetőek, így a gépberuházások zöme piaci alapon valósult meg. Ezt a folyamatot segítették a kedvező finanszírozási lehetőségek is. A géppiaccal párhuzamosan a magyar lízingpiac is erősödött az elmúlt évben.

A világ mezőgépipari termelése hullámzó tendenciát mutatott az elmúlt nyolc évben: 2010-től 2013-ig a korábbinál erőteljesebben emelkedett, a 2013-as csúcsévben a mezőgépforgalom 103 milliárd euró volt. Az ezt követő három év mérséklődése után – az előzetes adatok szerint – 2017-ben növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése, és meghaladta a 100 milliárd eurót.

A Mezőgazdasági Technika 2018. januári számában megjelent elemzés szerint a szakértői prognózisok a 2018. évre is javuló tendenciákkal, a mezőgépeladások növekedésével számolnak. A mezőgépgyártás növekedése 2018-ban, Ázsiában, Dél-Amerikában és Oroszországban lesz a legdinamikusabb (4–10 százalék), míg Európában, Észak-Amerikában, valamint Törökországban kisebb mértékű növekedés vagy szinten tartás várható.

Magyarországon a gazdálkodók 152 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, miközben az alkatrészforgalom 44 milliárd forint volt 2017-ben. Az alkatrészek eladása 2013 óta folyamatosan nő. A gépértékesítésben – az éven belül – a legnagyobb arányú bővülés az első negyedévben történt, ami az év közepén, illetve a második félévben lassult ugyan, de fennmaradt. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök iránti kereslet növekedése szerepet játszik a géppiac bővülésében. Ugyanakkor továbbra is érezhető a kettősség, vagyis hogy termelői oldalról egyaránt keresettek a korszerűbb, modernebb, valamint az alacsonyabb beruházási igényű, egyszerűbb gépek is. A magyar mezőgéppiac koncentráltságát mutatja, hogy a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gépértékesítés 70 százalékát 10 cég adta, a három legnagyobb agrárgép-kereskedő pedig az összes magyarországi gépeladás 53 százalékát bonyolította 2017-ben.

A 2017. évi gépberuházások értékének 59 százalékát az erőgépek adták, ezen belül a traktorok 59, a kombájnok 24, az egyéb erőgépek pedig 17 százalékkal részesedtek A gabonakombájnokból 307 új arató-cséplő gép talált gazdára 2017-ben, egy évvel korábban 314-et adtak el. Az önjáró rakodókból kiemelkedő mértékben bővült a forgalom a bázisidőszakhoz képest, ami 527 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül a teleszkópos rakodók aránya 77 százalék (404) volt. A talajművelő gépekből is több került a gazdaságokba 2017-ben, mint egy évvel korábban, ezen belül különösen a hengerek, szárzúzók, rézsűkaszák és a tárcsás talajművelők száma növekedett. A tápanyag visszapótlás gépeiből jelentősen nőtt a kereslet. A szilárdműtrágya-szórók, a hígtrágya-kijuttatók, valamint a szervestrágya-szórók értékesített mennyisége jelentősen meghaladta a bázisidőszak szintjét. A növényvédő gépeken belül mind a szántóföldi, mind az ültetvénypermetezők eladása nőtt. Az önjáró szántóföldi permetező-gépekből 61 százalékkal többet, 29-et értékesítettek 2017-ben az egy évvel korábbi 18 permetezőgéppel szemben. A szálastakarmány-betakarító gépek (kaszák, rendkezelők) 2017. évi értékesítési számai nem érték el a 2016. évi értékesített mennyiséget. A bálázókból azonban nőttek az eladások, pedig már 2016-ban is jelentős növekedés történt. A mezőgazdasági célú szállítójárművekből másfélszeresére nőtt az eladás. Új mezőgazdasági pótkocsikból 920 darabot értékesítettek, ami a szállító járművek 63 százalékát tette ki.

Az előrejelzések szerint a mezőgép-forgalmazási lendület tovább folytatódik, a szakemberek 2018-ra a vásárlási, beruházási kedv növekedésével számoltak. Ezt részben az is erősíti, hogy 2017 végén bírálták el az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészetigép-beszerzésekre kiírt pályázatokat, melyek megvalósulása 2018-ramaradt. A pénzintézetek kedvező hitelezési, illetve lízingelési feltételei is a növekedést segíthették elő, például idén év elején hirdette meg nemzeti gépfinanszírozási programját a Magyar Fejlesztési Bank.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai