Egy jól teljesítő ágazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (hajtun gy), 2018/12/19

Való igaz, hogy nőtt a tojástermelés, amely tendencia három éve tart. Ez azért figyelemre méltó, mert hosszan tartó csökkenés után változott meg a trend, kezdte Molnár Györgyi. Az étkezési tojástermelés adatai ugyan még nem fedik le az egész évet, de az I–III. negyedévi eredmények is arról tanúskodnak, hogy 2018-ban jó évet zár a tojáságazat.

Növekvő mennyiségek

A háromnegyedévi tyúktelepítés 2 603,9 ezer darab volt, ami 3,9 százalékkal magasabb a bázishoz viszonyítva. Az utolsó negyedévi telepítés kevesebb volt (721 721 db), mint 2017 azonos időszakában – az állatjóléti támogatások számait nézve.

A tojástermelés mindhárom negyedévben emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Összesen 924 999 ezer tojást termelt meg az ágazat az év ezen időszakaszában, a III. negyedévben már 338 802 tojást termeltek. Az adatok mintegy 21 százalékos növekedést jeleznek.
Míg a két első negyedév termelői átlagára magasabb volt az előző év azonos időszakának áraihoz képest, addig a harmadik negyedévben 4,6 százalékkal volt alacsonyabb az ár (18,09 Ft/db), mint 2017-ben. Év közben is folyamatosan csökkent a termelői ár 22,37 Ft/db-ról 19,22 Ft/db átlagárra, majd 18,09 Ft/db-ra, ami 4,28 forintos évközi árzuhanást jelez. Az 1-9. havi termelői átlagár (19,89 Ft/tojás) azonban még így is mintegy 2 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakának átlagára. Hasonló tendencia mutatkozott – bár némi ingadozással – a csomagolóhelyi áraknál is. A háromnegyedév átlagára 24,99 Ft/db volt, ami 4,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakának az ára.

A piaci fogyasztói árak teljesen más képet mutattak az év első 9 hónapjában, végig magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakainak árai, mondta Molnár Györgyi. A III. negyedév nettó átlagára 38,08 Ft/db volt, ami 10,8 százalékkal magasabb a tavalyi áraknál (1. ábra). Az előző év árához képest az első 9 hónap ára is mintegy 18,6 százalékkal volt magasabb (nettó 40,74 Ft/db). Az áruházlánci árak is hasonlóan alakultak, mint a piaci árak. A III. negyedévi átlagár 37,94 Ft/db + áfa, míg az 1–9 hónap átlagára 42,2 Ft/db. Éves szinten 17,5 százalékos emelkedést realizáltak az üzletek, míg a III. negyedévben 5,7 százalékot. Évközben 47,76 Ft/db-ról 37,94 Ft/db-os átlagárra csökkent az ár.

1. ábra. A piaci fogyasztói árak alakulása

A takarmányárak a harmadik negyedéves áraknál mintegy 5–10 százalékos növekedést mutattak, s éves szinten 3–5 százalék volt az emelkedés (indító: 8 506 Ft/100 kg, jércenevelő: 7316 Ft/100 kg, tojó I: 7366 Ft/100 kg). Az étkezési tojás importja az év első 9 hónapjában - az EKAER adatok alapján – 13 455, 7 tonnát tett ki, amely mennyiség 36 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakának importja.

A hazai tojástermelésre jelentősen kihatnak az Európai Unióban zajló folyamatok. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 11-én nyilvántartásba vette a „vessünk véget a ketrecek korszakának (end of the cageage)” elnevezésű európai polgári beadványt. A javasolt polgári kezdeményezés célja a ketreces tartás totális felszámolása. A ketreces tojástermelést támadó állatvédő civil szervezetek olyan jogszabályjavaslat benyújtását kérik a Bizottságtól, amely megtiltja a ketrecek használatát: étkezési tojótyúk, nyúl, jérce, brojler és tojó típusú tenyészállat, fürj, kacsa és liba tartása esetén; valamint tiltaná a kocáknak kialakított fialó rekeszek; kocaállások és egyedi borjúbokszok használatát (ahol még nem vezették be ezek tilalmát). Az előzetes hírek szerint a Bizottság nem szeretne további szigorításokat bevezetni a tojástermelésben sem, mivel közismert, hogy az EU a legmagasabb standardokat tartja fenn mind állatjóléti, mind pedig az élelmiszerbiztonsági, higiéniai területen. Ez alapján teljesen indokolatlan, hogy olyan többletköltségekkel terheljék az ágazat szerelőit, amely jelentősen rontja a versenyképességet is. Arról nem beszélve, hogy a termelés csökkentése ellentmond a világban zajló folyamatoknak is, hiszen egyre több élelmiszerre van, lesz szükség a föld növekvő számú lakosságának az eltartására, mondta Molnár Györgyi.

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége a ketreces tojást kiszorítani akaró áruházlánci magatartás miatti problémákat felvetette a Visegrádi Országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – agrárkamaráinak a prágai, kibővített ülésén is, s a magyar megoldási javaslatokat meglepően jól fogadták. A köztestületek a prágai találkozón úgy foglaltak állást, hogy elutasítják az áruházláncok termelőket ellehetetlenítő, egyoldalú, kiszorító törekvéseit. Határozottan kiálltak amellett, hogy a feljavított ketreces tojástermelésre szükség van az Európai Unióban.

A kamarai vezetők felhívták a figyelmet arra is, hogy a ketreces tojástermelés felszámolásával nagy mennyiségben jelenhetnek meg a boltok polcain olyan harmadik országbeli termékek, amelyek nem felelnek meg a jelenleg hatályos, alapvető állatjóléti, és egyéb uniós – mondhatni igen szigorú – normáknak sem.

Az olcsóbb ketreces tojások kitiltásával az üzletláncok éppen a fogyasztók pénztárcájának okoznák a legnagyobb károkat. Magyarországon a tojásszövetség széles körű tájékoztatási kampányt kíván indítani azért, hogy a fogyasztók megismerhessék a ketreces állattartás valós jellemzőit, és értékeit. A szövetség felmérést készített arról is, hogy melyek a tojással szemben támasztott fogyasztói igények, hogyan vélekedik a fogyasztó a tojásról, a különböző tartástechnológiákról, az árrólstb. E felmérés alapot adhat majd a későbbi hatékony tájékoztatási kampánynak, mondta végezetül Molnár Györgyi.

Állatjólét vagy versenyképesség

Csorbai Attila friss nemzetközi hírekkel érkezett haza, mivel részt vett az AVEC (Európai Baromfifeldolgozók Szövetsége) legutóbbi ülésén. Az AVEC képviseli az európai baromfi szektort és hangot ad minden szereplőnek. Tagjai közé tartoznak azok a nemzeti szervezetek, amelyek a baromfitenyésztést, és a baromfi kereskedelmet képviselik 16 EU-tagállamban.
Az Európai Unió baromfiágazatot érintő árszintjének az alakulását három-négy kereskedelmi folyamat is jelentősen befolyásolja. Az egyik a dél-afrikai új, 35 százalékos „védővám” bevezetése, amelyet az európai baromfihúsra vetettek ki. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az európai baromfihúst a Dél-afrikai Köztársaságba exportálják, ami azért probléma, mert az afrikai ország az EU egyik legnagyobb exportpiacát jelentette. Az Európai Uniónak mindenképpen kellene válaszlépést tennie, például úgy, hogy ugyanilyen mértékű „védővámot” vetne ki a Dél-afrikai Köztársaságból érkező csirkemell filére, a dél-afrikai borokra és citrusfélékre, amely a dél-afrikai országot valószínűleg igen érzékenyen érintené, és rövid idő alatt megfontolná, hogy mit kockáztat a „védővám” fenntartásával.

A másik ügy – amelyről már korábban is írtunk – Ukrajnát érintő kérdés. Az Európai Unió hozott egy döntést arról, hogy az ukrán baromfihúst bizonyos kvótamennyiségben védővám nélkül beengedi. Az ukránok erre „létrehozták” a csirkemell-szárnydarabok nevezetű terméket, amelyet vámmentesen szállítanak az Unió piacára. Ezt a terméket a daraboló üzemekben mellfilére és szárnyra bontják, és uniós termékként értékesítik, amit inkorrektnek tart a szakma. Az EU régóta tárgyal az ukránokkal erről a kérdésről, s úgy tűnik, hogy létrejön egy megállapodás, amelynek nyomán megszűnik a jelenlegi helyzet, és új kvótaelosztást szabnának meg a hagyományos baromfitermékekre.

A harmadik ügy a MERCOSUR (dél-amerikai kereskedelmi blokk) tárgyalások alakulása, amelyet évek óta szorgalmaz mindkét fél, így az Európai Bizottság is. Úgy tűnik azonban – ahogy megyünk előre az időben –, hogy nem lesz megállapodás, és kicsi az esélye az egész megállapodás létrejöttének. Ugyanakkor a baromfihús exportjára komoly mennyiségi emelést kértek a dél-amerikaiak, mivel eddigi 400–500 ezer tonna baromfiterméket hoztak be, amelyet 100 ezer tonnával szeretnének „megfejelni”. Az igazgató szerint nem volna szabad a kvótát emelni, viszont jó volna, ha minden import terméket szigorúan ellenőriznének, mert nem biztos, hogy ugyanolyan technológiai, egészségügyi, állatjóléti előírásokat tartanak be, mint az uniós termelők.

A negyedik befolyásoló tényező a BREXIT. Nagy Britannia EU-ból való kilépésének a hatásait még sokan alábecsülik, pedig az esetleges kilépésnek olyan beláthatatlan gazdasági következményei lennének mind az angolok, mind az EU számára. A britek csirkehús-fogyasztásának jelentős százalékát az EU-ból importálják. Ha a britek kilépnek, akkor ez az exportlehetőség megszűnik, a szigeten nem lesz elegendő csirkehús sem, mert a hazai termelésük korántsem fedezi a belföldi igényeket. S nemcsak a britek piaca rendülne meg, de az EU exportőreinek is komoly veszteségeket kellene elviselniük, mivel a bennragadt export felborítaná az Unió baromfipiacát. A baromfihús-termelés tekintetében az Európai Unió mennyiségi oldalról exportőr, de értékben importőr, mert a csirkemell import értéke a legnagyobb. Minden negyedik mellfilé ugyanis kívülről érkezik.

A járvány után újra növekedés

Ami a magyar baromfiágazat teljesítményét illeti, az igazgató elmondta, hogy a csirketermelés és vágás két jó évet tudhat maga mögött, ezért volt fejlődési lehetőség. Az idei évben szeptemberig élt ez a kedvező folyamat, ám ekkor megfordult a trend, s nemcsak a már említett nemzetközi folyamatok miatt, hanem például az afrikai sertéspestis okozta kereskedelmi korlátozások is közrejátszottak ebben. A pulykaágazat más utat járt be, ott májusig volt egy rossz periódus, mert nem volt kereslet a piacon, sem a felvásárlási, sem a kiskereskedelmi árak nem voltak elfogadhatóak, így a készletek felhalmozódtak, s a pulyka húsban kínálati piac alakult ki. Májusban azonban változott a piaci helyzet, ekkor a lengyel termelés visszafogottabbá vált, így a piacon megindult a kereslet, ami az árakat is növelte. Várható, hogy a karácsonyi ünnepekkel a pulykahús iránti kereslet is megnő (1. táblázat).

1. táblázat. Vágóbaromfi felvásárlás 2018. I–IX. (Forrás: BTT)

A vízi szárnyas ágazatok termelése tovább bővült, mivel az alacsony bázisérték miatt (ez a madárinfluenza okozta károkból adódott) látványos a fejlődés. Az mondható, hogy az ágazat visszaállt a korábbi termelési szintre. A hízott termékekre is igaz ez a megállapítás, a hízott liba, és a hízott kacsa megközelíti a nyolcmillió darabos vágást, ami a hazai vágókapacitás határát jelenti. A madárinfluenza után az árak szinte az egekbe szökkent, bár sok esetben csak az árak voltak magasak, ám termék nem volt mögötte. Május-június körül a hízott máj áremelkedése megállt, s egyre inkább szűkül ez a piac. A vízi szárnyas piaca szeptember-októberre megtelt, az árak elkezdtek lefelé menni, s mivel a franciák, a bolgárok is visszaálltak a korábbi termelési szintre, ezért az igazgató azt jósolta, hogy az iparág 10 százalékkal csökkenti a termelését. Ha marad a mennyiség, akkor ismét erősen kínálati lesz a piac, ami az árakra sem lesz jó hatással. Pecsenye kacsa esetében az látszik, amit korábban nem tudtak elképzelni, hogy 30 millió kacsa elfogy, nos ez megtörténik az idén. Az árak lehetnének jobbak, de az igény nem csak az exportpiacokon, hanem a hazai piacon is nő. Érdekességként megemlíthető, hogy míg tíz éve 0,2 kilogramm/fő/év volt a fogyasztás a hízott kacsából, addig már ez az adat 3 kilogramm/fő/év. A libatermelés viszont lassabban heveri ki a madárinfluenza okozta károkat, veszteségeket.

A baromfi ágazat egésze 2012 óta folyamatosan nő, ez alól a madárinfluenza járvány éve volt kivétel. Ekkor sem volt nagy visszaesés, a vízi szárnyas állomány egyharmada ugyan elveszett, de az összes baromfitermelés csupán 5–6 százalékkal esett vissza. Az idei évben viszont a járvány előtti évnél, azaz 2016-os esztendőnél is magasabb lesz a baromfiágazat kibocsátása, mivel az átlagos élősúly nőtt, mondta végezetül Csorbai Attila.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai