xxx Menü xxx
2020. 07. 13., hétfő
Jenő

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

„A napi instrukciókba, munkairányításba kellene beépíteni a munkavédelmet.” - interjú Kling Péterrel

Kategória: Agrártámogatások | 2018/12/14

A GINOP 5.3.4-16-2018-00038 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése az élelmiszer- és italgyártás ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tanácsadó osztotta meg tapasztalatait a munkavédelem és munkabiztonság fontosságáról.

Mióta foglalkozik munkavédelemmel? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen?

Okleveles faipari mérnökként végeztem 1997-ben. Utána különböző faipari cégeknél dolgoztam mérnökként, külföldön és Magyarországon egyaránt.

2002 körül bejött a kockázatértékelési kötelezettség a vállalkozásoknál. Édesapám akkoriban asztalos vállalkozó volt, így neki is kellett a saját vállalkozásáról kockázatértékest végezni.

A faiparban akkor már volt jártasságom, így édesapám megbízott vele, hogy készítsem el a családi vállalkozásra. Akkoriban már voltak munkavédelmi könyvesboltok, így hát vettem szakirodalmat, megnéztem, hogy mit is tartalmaz egy ilyen kockázatértékelés és elkészítettem a családi cégre. Nem volt egy nagy ördöngösség, főleg ilyen kis vállalkozások esetén, mint a családi asztalos műhely, ahol 5-6 ember dolgozott. Ezért úgy voltam vele, hogy az ismeretségi körben, munka mellett, másodállásban el tudom másnak is készíteni, ez akkor nem igényelt semmilyen munkavédelmi végzettséget, bárki készíthetett ilyen dokumentumokat. A 2000-es években ráadásul évente kellett a kockázatértékelést felülvizsgálni, csak pár éve jött be a 3 évenkénti újra elkészítési kötelezettség.

2004-től azonban változás történt a kockázatértékelések terén. Ekkor már munkavédelmi végzettséghez kötötték a készítésüket és a felülvizsgálatukat. Úgy voltam vele, hogy sajnáltam veszni hagyni az addig összegyűlt ügyfeleket és a megszerezett tudást, ezért elvégeztem egy munkavédelmi technikus képzést.

Az már látszódott, hogy már annyi ügyfél összegyűlt, hogy azzal már el lehet kezdeni önállósodni. Akkoriban éppen munkahelyváltás előtt álltam és úgy gondoltam, hogy inkább koncentrálok a munkavédelemre és a kockázatértékelésre. A munkavédelmi végzettségem már megvolt, a korábbi munkákból már összegyűlt annyi ügyfél, hogy nem kellett teljesen nulláról kezdenem. Elkezdtem egyéni vállalkozóként dolgozni és évről-évre jöttek hozzá újabb ügyfelek, újabb tevékenységek. Idővel vettem fel kollegákat, különböző munkavédelmi CD-ket készítettünk, rendezvényeket, tanfolyamokat szerveztünk. Mi is csináltunk munkavédelmi technikusi tanfolyamokat, egyre jobban beleástam magam ebbe a témába, elvégeztem a munkavédelmi szakmérnöki képzést is és egyre kiterjedtebbé vált ez a tevékenység.

A legelején még a faipar volt a domináns, mert ugye az édesapám is asztalos volt, én is faipari mérnökként végeztem. A faipar amúgy is az egyik legveszélyesebbek közé tartozott, tehát abban a körben kezdtem.

Később már többféle iparággal is foglalkoztam, mert egy bizonyos cégméret felett már nem lehet specializálódni. Mint az élet szinte minden területén, itt is érdemes több lábon állni.

Van-e esetleg konkrét munkavédelemmel kapcsolatos példája? Mire figyeljenek oda az érintettek?

A legérdekesebb az volt, hogy a munkavédelmi oktatásoknál, nagyon nehezen fogadták be az elmondottakat. Hiába tartottunk akármilyen oktatást valahogy a dolgozók úgy elültek. Fél agyukat kikapcsolják, lehet végre pihenni. Nekem az volt az elvem, hogy a munkavédelmi oktatások a legfontosabbak, mert hiába van akármilyen védőberendezés, ha azt a dolgozók nem használják, kikerülik, és nem tudják azokat az alapokat, hogy hogyan álljanak hozzá a munkához, akkor önmagában a védőberendezés nem sokat ér.

Ekkor jutott eszünkbe a többi munkavédelm is kollégával, hogy összegyűjtjük a jellemző munkahelyi balesetek képeit. Ezek természetesen megtörtént konkrét balesetek voltak, rövid leírással, CD-re kiírva.

Ilyen kirívó eset volt például a targoncás munkás, akinek a fejére esett egy cserép, és mivel nem volt rajta védősisak, ezért máris megtörtént a baj…

Vagy másik példa a gyűrűt hordó dolgozó, aki leugrott a platóról, az ujja gyűrűvel együtt fennakadt, melynek következtében a gyűrű lefejtette a húst az ujjáról. Ezek a valós történetek, képek olyan szempontból tényleg nagyon jók voltak, hogy ha az oktató elmondta: „Emberek hordjatok sisakot, mert ha nem, akkor baj lesz!” és „Ne hordjatok gyűrűt, mert akkor meg ez lesz!”, akkor nem történt semmi. Viszont amikor kezdtünk ilyen képeket mutogatni, akkor jól látszott, hogy mindenki rögtön levette és zsebre vágta a gyűrűt, illetve a sisakot magához ölelte.

Ami a legérdekesebb sztori volt, hogy valaki a munkavédelmi oktatáson szenvedett munkahelyi balesetet. Pont mikor az ominózus gyűrűs képre ugrottunk, akkor azonnal elájult és beverte a fejét. Nem is azt mondom, hogy csak sima elrettentő példák voltak ezek, hanem inkább érzelmi hatást váltott ki a résztvevőkből. Mert ha az ember csak hallja, akkor az egyik fülén be, a másikon ki. De ha már van valami érzelmi töltet, akkor már mindjárt sokkal közelebbinek és személyesebbnek érzi az ember.

Ami a rendezvényeket, a művészvilágot illeti. Téli időszakban sok a beltéri esemény, koncert, előadás. Ha valaki ilyen jellegű rendezvényt szervez, akkor ott a munkavédelemnek inkább a tűzbiztonsággal, menekülési útvonalakkal kapcsolatos részei a lényegesek, mert ahol sok ember összegyűl ott a legnagyobb veszélyforrás a pánikhelyzet és a tűz.

A munkahelyi biztonság és egészségmegőrzés érdekében mi lenne a legfontosabb üzenete a munkavállalók és munkáltatók számára?

Talán azt tartanám legfontosabbnak, hogy ne hagyatkozzanak a munkáltatók arra az évi egyszeri munkavédelmi oktatásra, ahol nagyjából elmondják az elméletet, mert ha rázúdítanak az emberre rengeteg munkavédelmi információt, amikkel pont akkor találkozik először, úgyse tudja megtanulni, maximum akkor, ha eléggé motivált és mélyebben is utánajár a dolgoknak. Úgyhogy én azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy inkább több rövid munkavédelmi oktatást tartsanak. Ezzel is ismételve az éves, nagy oktatás éppen aktuális részeit. De az is egy megoldás, hogyha minden olyan esetben, amikor valami újabb munkafázis jön, a helyi vezető 5 percben elmagyarázza a munkásnak, hogy mire ügyeljen, akár napi vagy heti szinten.

Ezek alapján inkább az lenne a helyes irány, ha rövidebbek lennének az oktatások?

Nem feltétlen. Inkább a napi instrukciókba, munkairányításba kellene beépíteni a munkavédelmet. Hogyha elmondják az embernek, hogy most az a feladat, hogy azt a kupacot összevágod, és azt oda teszed, akkor abba a feladatkiadásba bele kellene annak a munkavédelmi aspektusait is venni. Időben ez nem sok. Kb. 3 percben elmondják a feladatot és még fél percben azt, hogy mire figyeljenek oda munkavédelmi szempontból. Ez így nem tűnik egy olyan óriási igénybevételnek, és ennek van esetleg hatása is, míg egy év elején megtartott oktatás tartalmára kisebb valószínűséggel emlékeznek novemberben.

Másik probléma, hogy a nagy munkaerőhiány miatt sok helyen szinte mindenkit felvesznek betanított munkásnak. Ezektől az emberektől nem feltétlen lehet elvárni, hogy egy olyan munkamorállal, fegyelmi szinttel rendelkezzenek, mint akik már régóta dolgoznak az adott helyen.. Úgyhogy figyelembe kell venni ezeket a tényezőket is és nem lehet arra hagyatkozni, hogy a megtartott oktatást később is tudja és észbe tartsa.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

A kutatás az, ami leginkább szolgálhat újdonságokkal. Ebből szerintem olyan eredmény tud születni, amit ha megfelelően feldolgoznak és megfelelő megállapításokat szűrnek le, akkor azok nagy segítségére lehetnek a munkavédelmi képviselőknek, akik adott esetben munkavédelmileg annyira nem felkészültek. Nyilván ez abból fakad, hogy megválasztják őket és részt vesznek egy 1-2 napos tanfolyamon, amin szinte először találkoznak a munkavédelemmel, ezért sem tudnak mindent.

Szóval a kutatás segítségével megismerhetnek jó gyakorlatokat, jellemzőbb problémaforrásokat az iparágban. Ettől kezdve a képviselők nem csak a saját tudásukra hagyatkozhatnak, hanem át tudnak venni jobb megoldásokat, az adott iparágban bevált példákat.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt időszak az élet szinte minden területén, a határidők szabta nyomás ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára egyaránt. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert, amely segítségére lehet az iparági munkaadók és munkavállalók részére?

Általános stresszkezelő módszert nehezen tudok mondani, mert ugye mindenkinek más az, ami a stresszt kiváltja. Ilyet inkább egyénre szabottan lehet definiálni és felállítani.

Ami ebben a téli időszakban inkább jellemzőbb probléma, és ami ellen viszonylag könnyebb védekezni azok az utcai elesések. Munkavédelmi boltokban lehet kapni ilyen cipőre húzható csúszásgátló talpakat. Célszerű ilyet tartani, főleg annak, aki olyan munkakörülmények között dolgozik, hogy az utcát kell járnia. A táskájában, zsebében könnyedén elfér, így egyből rá tudja húzni a cipőre.

A projekt hivatalos honlapján, a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.elelmiszeresitalbiztonsag.hu

VAGY

  Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2020/05)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókönnyítés, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, ...
összes címke megjelenítése...Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi ágazat, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, bevallás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, Diverzifikáció, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földértékesítés, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, Gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, koronavírus, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, Közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkaerő, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NAV, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, online számlázás, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őstermelő, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számlázás, számtás, szántóföldi, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szölészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, termelői szervezetek, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vállalkozás, vállalkozó, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, vidékfejlesztési program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldségtermesztés, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.