2021. 10. 18., hétfő
Lukács
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„A napi instrukciókba, munkairányításba kellene beépíteni a munkavédelmet.” - interjú Kling Péterrel

Kategória: Agrártámogatások

A GINOP 5.3.4-16-2018-00038 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése az élelmiszer- és italgyártás ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tanácsadó osztotta meg tapasztalatait a munkavédelem és munkabiztonság fontosságáról.

Mióta foglalkozik munkavédelemmel? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen?

Okleveles faipari mérnökként végeztem 1997-ben. Utána különböző faipari cégeknél dolgoztam mérnökként, külföldön és Magyarországon egyaránt.

2002 körül bejött a kockázatértékelési kötelezettség a vállalkozásoknál. Édesapám akkoriban asztalos vállalkozó volt, így neki is kellett a saját vállalkozásáról kockázatértékest végezni.

A faiparban akkor már volt jártasságom, így édesapám megbízott vele, hogy készítsem el a családi vállalkozásra. Akkoriban már voltak munkavédelmi könyvesboltok, így hát vettem szakirodalmat, megnéztem, hogy mit is tartalmaz egy ilyen kockázatértékelés és elkészítettem a családi cégre. Nem volt egy nagy ördöngösség, főleg ilyen kis vállalkozások esetén, mint a családi asztalos műhely, ahol 5-6 ember dolgozott. Ezért úgy voltam vele, hogy az ismeretségi körben, munka mellett, másodállásban el tudom másnak is készíteni, ez akkor nem igényelt semmilyen munkavédelmi végzettséget, bárki készíthetett ilyen dokumentumokat. A 2000-es években ráadásul évente kellett a kockázatértékelést felülvizsgálni, csak pár éve jött be a 3 évenkénti újra elkészítési kötelezettség.

2004-től azonban változás történt a kockázatértékelések terén. Ekkor már munkavédelmi végzettséghez kötötték a készítésüket és a felülvizsgálatukat. Úgy voltam vele, hogy sajnáltam veszni hagyni az addig összegyűlt ügyfeleket és a megszerezett tudást, ezért elvégeztem egy munkavédelmi technikus képzést.

Az már látszódott, hogy már annyi ügyfél összegyűlt, hogy azzal már el lehet kezdeni önállósodni. Akkoriban éppen munkahelyváltás előtt álltam és úgy gondoltam, hogy inkább koncentrálok a munkavédelemre és a kockázatértékelésre. A munkavédelmi végzettségem már megvolt, a korábbi munkákból már összegyűlt annyi ügyfél, hogy nem kellett teljesen nulláról kezdenem. Elkezdtem egyéni vállalkozóként dolgozni és évről-évre jöttek hozzá újabb ügyfelek, újabb tevékenységek. Idővel vettem fel kollegákat, különböző munkavédelmi CD-ket készítettünk, rendezvényeket, tanfolyamokat szerveztünk. Mi is csináltunk munkavédelmi technikusi tanfolyamokat, egyre jobban beleástam magam ebbe a témába, elvégeztem a munkavédelmi szakmérnöki képzést is és egyre kiterjedtebbé vált ez a tevékenység.

A legelején még a faipar volt a domináns, mert ugye az édesapám is asztalos volt, én is faipari mérnökként végeztem. A faipar amúgy is az egyik legveszélyesebbek közé tartozott, tehát abban a körben kezdtem.

Később már többféle iparággal is foglalkoztam, mert egy bizonyos cégméret felett már nem lehet specializálódni. Mint az élet szinte minden területén, itt is érdemes több lábon állni.

Van-e esetleg konkrét munkavédelemmel kapcsolatos példája? Mire figyeljenek oda az érintettek?

A legérdekesebb az volt, hogy a munkavédelmi oktatásoknál, nagyon nehezen fogadták be az elmondottakat. Hiába tartottunk akármilyen oktatást valahogy a dolgozók úgy elültek. Fél agyukat kikapcsolják, lehet végre pihenni. Nekem az volt az elvem, hogy a munkavédelmi oktatások a legfontosabbak, mert hiába van akármilyen védőberendezés, ha azt a dolgozók nem használják, kikerülik, és nem tudják azokat az alapokat, hogy hogyan álljanak hozzá a munkához, akkor önmagában a védőberendezés nem sokat ér.

Ekkor jutott eszünkbe a többi munkavédelm is kollégával, hogy összegyűjtjük a jellemző munkahelyi balesetek képeit. Ezek természetesen megtörtént konkrét balesetek voltak, rövid leírással, CD-re kiírva.

Ilyen kirívó eset volt például a targoncás munkás, akinek a fejére esett egy cserép, és mivel nem volt rajta védősisak, ezért máris megtörtént a baj…

Vagy másik példa a gyűrűt hordó dolgozó, aki leugrott a platóról, az ujja gyűrűvel együtt fennakadt, melynek következtében a gyűrű lefejtette a húst az ujjáról. Ezek a valós történetek, képek olyan szempontból tényleg nagyon jók voltak, hogy ha az oktató elmondta: „Emberek hordjatok sisakot, mert ha nem, akkor baj lesz!” és „Ne hordjatok gyűrűt, mert akkor meg ez lesz!”, akkor nem történt semmi. Viszont amikor kezdtünk ilyen képeket mutogatni, akkor jól látszott, hogy mindenki rögtön levette és zsebre vágta a gyűrűt, illetve a sisakot magához ölelte.

Ami a legérdekesebb sztori volt, hogy valaki a munkavédelmi oktatáson szenvedett munkahelyi balesetet. Pont mikor az ominózus gyűrűs képre ugrottunk, akkor azonnal elájult és beverte a fejét. Nem is azt mondom, hogy csak sima elrettentő példák voltak ezek, hanem inkább érzelmi hatást váltott ki a résztvevőkből. Mert ha az ember csak hallja, akkor az egyik fülén be, a másikon ki. De ha már van valami érzelmi töltet, akkor már mindjárt sokkal közelebbinek és személyesebbnek érzi az ember.

Ami a rendezvényeket, a művészvilágot illeti. Téli időszakban sok a beltéri esemény, koncert, előadás. Ha valaki ilyen jellegű rendezvényt szervez, akkor ott a munkavédelemnek inkább a tűzbiztonsággal, menekülési útvonalakkal kapcsolatos részei a lényegesek, mert ahol sok ember összegyűl ott a legnagyobb veszélyforrás a pánikhelyzet és a tűz.

A munkahelyi biztonság és egészségmegőrzés érdekében mi lenne a legfontosabb üzenete a munkavállalók és munkáltatók számára?

Talán azt tartanám legfontosabbnak, hogy ne hagyatkozzanak a munkáltatók arra az évi egyszeri munkavédelmi oktatásra, ahol nagyjából elmondják az elméletet, mert ha rázúdítanak az emberre rengeteg munkavédelmi információt, amikkel pont akkor találkozik először, úgyse tudja megtanulni, maximum akkor, ha eléggé motivált és mélyebben is utánajár a dolgoknak. Úgyhogy én azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy inkább több rövid munkavédelmi oktatást tartsanak. Ezzel is ismételve az éves, nagy oktatás éppen aktuális részeit. De az is egy megoldás, hogyha minden olyan esetben, amikor valami újabb munkafázis jön, a helyi vezető 5 percben elmagyarázza a munkásnak, hogy mire ügyeljen, akár napi vagy heti szinten.

Ezek alapján inkább az lenne a helyes irány, ha rövidebbek lennének az oktatások?

Nem feltétlen. Inkább a napi instrukciókba, munkairányításba kellene beépíteni a munkavédelmet. Hogyha elmondják az embernek, hogy most az a feladat, hogy azt a kupacot összevágod, és azt oda teszed, akkor abba a feladatkiadásba bele kellene annak a munkavédelmi aspektusait is venni. Időben ez nem sok. Kb. 3 percben elmondják a feladatot és még fél percben azt, hogy mire figyeljenek oda munkavédelmi szempontból. Ez így nem tűnik egy olyan óriási igénybevételnek, és ennek van esetleg hatása is, míg egy év elején megtartott oktatás tartalmára kisebb valószínűséggel emlékeznek novemberben.

Másik probléma, hogy a nagy munkaerőhiány miatt sok helyen szinte mindenkit felvesznek betanított munkásnak. Ezektől az emberektől nem feltétlen lehet elvárni, hogy egy olyan munkamorállal, fegyelmi szinttel rendelkezzenek, mint akik már régóta dolgoznak az adott helyen.. Úgyhogy figyelembe kell venni ezeket a tényezőket is és nem lehet arra hagyatkozni, hogy a megtartott oktatást később is tudja és észbe tartsa.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

A kutatás az, ami leginkább szolgálhat újdonságokkal. Ebből szerintem olyan eredmény tud születni, amit ha megfelelően feldolgoznak és megfelelő megállapításokat szűrnek le, akkor azok nagy segítségére lehetnek a munkavédelmi képviselőknek, akik adott esetben munkavédelmileg annyira nem felkészültek. Nyilván ez abból fakad, hogy megválasztják őket és részt vesznek egy 1-2 napos tanfolyamon, amin szinte először találkoznak a munkavédelemmel, ezért sem tudnak mindent.

Szóval a kutatás segítségével megismerhetnek jó gyakorlatokat, jellemzőbb problémaforrásokat az iparágban. Ettől kezdve a képviselők nem csak a saját tudásukra hagyatkozhatnak, hanem át tudnak venni jobb megoldásokat, az adott iparágban bevált példákat.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt időszak az élet szinte minden területén, a határidők szabta nyomás ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára egyaránt. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert, amely segítségére lehet az iparági munkaadók és munkavállalók részére?

Általános stresszkezelő módszert nehezen tudok mondani, mert ugye mindenkinek más az, ami a stresszt kiváltja. Ilyet inkább egyénre szabottan lehet definiálni és felállítani.

Ami ebben a téli időszakban inkább jellemzőbb probléma, és ami ellen viszonylag könnyebb védekezni azok az utcai elesések. Munkavédelmi boltokban lehet kapni ilyen cipőre húzható csúszásgátló talpakat. Célszerű ilyet tartani, főleg annak, aki olyan munkakörülmények között dolgozik, hogy az utcát kell járnia. A táskájában, zsebében könnyedén elfér, így egyből rá tudja húzni a cipőre.

A projekt hivatalos honlapján, a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.elelmiszeresitalbiztonsag.hu

Ez is érdekelhetiSzeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulástA megnövekedett építőanyagárak mellett is segíthet az OTP AgrárHamarosan megnyílik a “Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása” című pályázat

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

100 millió Ft-ra is pályázhatnak a mezőgazdasági termelők turizmus fejlesztés céljából!
Megjelent a "VP6-6.4.1–21 - Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése" című pályázat felhívás tervezete, a pályázatra olyan mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelemet, akik vidéki térségben működnek és új szálláshelyet akarnak létrehozni vagy meglévő szálláshelyét szeretné fejleszteni, bővíteni. A pályázat keretében igényelhető maximális támogatási összeg 100 millió Ft.
Védett, őshonos állatfajok megőrzésének támogatása
Megjelent a "VP4-10.2.1.1-21 - A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése" című pályázat felhívás tervezete. A pályázat keretében olyan állattartók nyújthatnak be támogatási kérelmet, akik védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági, és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági célra hasznosított állatfajtákat tartanak és génmegőrzésből származó többlet költségeik vannak.
A borászati technológiák eszközei
A napokban jelent meg Harasztiné Lajtár Klára Borászati technológiák eszközei című szakkönyve, amely olyan, rendkívüli szakmai alapossággal és igényességgel összefoglalt ismeretanyagot ad közre, amely minden részletében egyaránt fontos. 
Újra elérhető a lepárlási támogatás
Az Agrárminisztérium a szüreti felkészülés keretében 1,5 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást biztosít a borászatok számára – közölte Nagy István agrárminiszter.A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt a borértékesítés gyakran komoly nehézségekbe ütközött, több fontos értékesítési csatorna korlátozott működése okán a borászatok egy része nehéz helyzetbe került. Hozzátette: bár összességében a borkészletek elmaradnak a sokéves átlagtól, azonban egyes bortermelőknél így is nagyobb mennyiségben halmozódtak fel borok. 
Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást
Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.
Kell, hogy legyen jövőkép és stratégia!
Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője rendszeresen elemzi az agrárium helyzetét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza