xxx Menü xxx
2020. 02. 21., péntek
Eleonóra

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

„Szerintem egy ilyen pályázat nagy előnye az ismeretterjesztés.” - interjú Dancsecz Balázzsal

Kategória: Agrártámogatások | 2018/12/18

A GINOP 5.3.4-16-2018-00038 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése az élelmiszer- és italgyártás ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán osztotta meg gondolatait Dancsecz Balázs, biztonságtechnikai mérnök, munkavédelmi szakmérnök, a munkavédelem fontosságáról.

Jelenleg hol dolgozik, és milyen pozíciót tölt be munkahelyén?

2000 óta foglalkozom munkavédelemmel. Biztonságtechnikai mérnök és munkavédelmi szakmérnök végzettségem van, melyet 2003-ban szereztem. 2000-ben a Munkavédelmi Kutatóintézetben helyezkedtem el tudományos munkatársként. Ez egy állami intézmény volt, és ott kerültem közelebbi kapcsolatba a munkavédelemmel. 2007-ig működött, aztán sajnos megszűntették. Ezt követően néhány kollegával alapítottunk egy munkavédelemmel foglalkozó vállalkozást, ez lett a Munkavédelmi Kutató és Tanácsadó Kft. Azóta pedig itt dolgozom, jelenleg ügyvezetőként.

Az állami intézményt hogyan szűntették meg? Teljesen vagy áthelyezték?

Teljesen megszűntették. Ez egy nagy múltú kutatóintézet volt, ahol sok jó szakember dolgozott. Valóban az egyik legnagyobb kutatóintézet volt Magyarországon. Még a ’50-as években alapították, a rendszerváltás után pedig közalapítványi formában működő állami intézmény volt. Az állam nem adott dotációt a működéséhez, elvárta az önfenntartást. 2007-ben született egy döntés, miszerint minden közalapítványt megszűntetnek. Tehát nem a MTKI-vel volt a baj, hanem egyszerűen a közalapítványi formával, mondták, hogy ezekre nincsen szükség. Mindenféle jogutód nélkül szüntették meg, mi pedig elvesztettük a munkahelyünket. Három kollegámmal úgy határoztunk, hogy folytatjuk, az ott végzett tevékenységet visszük tovább, mert kár lenne elveszíteni az addig megszerzett tudást és tapasztalatot.

A kutatóintézet egyik legfőbb tevékenysége a kockázatértékelés volt, ez akkor jött be Magyarországra, akkor került be a jogszabályi követelmények közé, hogy minden munkáltatónak kockázat értékelnie kell. Mi elsősorban ezzel foglalkoztunk, és volt is rá igény. Azóta is kötelező a kockázatértékelés a munkáltatók részére, elsősorban ebben segítünk a mai napig.

Miért kezdte el ez a téma érdekelni? Mi volt az a pont az életében, ami ebbe az irányba terelte?

Én azt gondolom, hogy az élet hozta így, nem volt semmi olyan meghatározó élmény (akár saját vagy a környezetemben lévő baleset), ami efelé terelt volna.

A végzettségem biztonságtechnikai mérnök, melyet a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szereztem, ez a végzettség a munka-, személy- és vagyonvédelem hármasára épül. Ezek közül választottam én a munkavédelmet, mert ez érdekelt a legjobban. Lehet emberekkel foglalkozni, nem egy teljesen hétköznapi szakma, de úgy gondolom, hogy inkább a szakma választott ki, és amikor végeztem a biztonságtechnikai mérnök szakkal 2000-ben, akkor a MTKI-től kaptam egy remek állásajánlatot.

Van-e esetleg konkrét munkavédelmi tapasztalata, személyes élménye, esetpéldája a projekt által érintett ágazatban?

Egy Agráripari céggel kapcsolatos történet jut eszembe, akik állateledel feldolgozással foglalkozó gyárat működtettek. Ennél a cégnél az alkatrésztisztítás rákkeltő anyaggal történt, egy zárt kezelő fülkében. Ebbe a lezárt fülkébe kellett a tisztítást végző dolgozónak benyúlni és az arra alkalmas kesztyűben a tisztítást elvégezni. Maga a rákkeltő tisztítóanyag egy csövön át távozott a fülkéből, mely így egy külső, mobil elszívó gépbe került. Ennek a gépnek a szűrőjét viszont nem cserélték már évek óta.
Amikor a kockázatértékelésnél ezt vizsgáltuk, akkor derült ki, hogy tulajdonképpen az aktív szénszűrőt, aminek meg kellett volna szűrnie ezt a rákkeltő anyagot, már nem látta el a feladatát. Azt a levegőt, amit elszívott, egy az egyben nyomta vissza a munkatérbe. Nem is gondolták, hogy ezt cserélni kellene, pedig a munkatér levegőjében lehetett érezni a rákeltő anyag szagát. Ez nagyjából 2 évvel ezelőtt történt. Kockázatértékelését egyébként 3 évente kell elvégezni, így ha jövőre visszamegyünk, meg tudjuk állapítani, hogy történt-e előrelépés. De egész biztos vagyok benne, hogy intézkedtek, addig egyszerűen csak elkerülte a figyelmüket.

Probléma, egyébként, hogy a munkavállalói megbetegedéseket nem hozzák összefüggésbe a munkahellyel. Lehetne az egy lehetséges út, hogy a munkahelyi egészségbiztosítást külön kellene választani a társadalombiztosítástól, mert most a balesetek és megbetegedések költségeit egy kalapból fizetjük. Ha ezt külön választanák, akkor már fontosabb érdeke lenne az államnak is, meg a munkáltatónak is a balesetek és megbetegedések megelőzése. Ez Európa más országaiban régóta így működik, nálunk azonban még nem vezették be. Van rá elképzelés, évek óta, vagy most már azt mondom, évtizedek óta, de egyetlen kormányzat sem indult még el ezen az úton.

Mit tudnak tenni a munkavállalók, hogy elkerüljenek egyes veszélyhelyzeteket, baleseteket?

Én úgy látom, hogy a magyar munkavállalók nem merik érvényesíteni az egészséges és biztonságos munkahelyhez való jogaikat. Tehát nem mernek szólni a munkahelyeken. Sok cégnél jártunk az elmúlt 18 év alatt, több 100 cégről beszélhetünk, és azt látom, hogy a legtöbb kockázatról tudnak a munkavállalók. Aki ott dolgozik, ő ismeri a saját kockázatait, aki naponta elvégzi, azt a feladatot pontosan tudja, csak nem meri elmondani. Nem szól sem a munkavédelmi megbízottnak, sem a közvetlen vezetőnek, mert attól fél, hogy akkor a következő leépítésnél ő következik, vagy éppenséggel a fizetésemelésből hagyják ki. Ami viszont érdekes, hogy én még sosem tapasztaltam ilyet. Nyilván lehet ilyen, miért ne lenne, de ritka, hogy valaki a saját munkahelyén jó szándékú bejelentést tesz, vagy jó szándékúan szólal fel, hogy ő a munkáját veszélyesnek ítéli és ezért a munkáltató bármilyen hátrányban részesíti.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

Azt gondolom, hogy egy ilyen projekt sok új információt nem hoz. Még ha van is benne kutatás, a projekt nem azért indult, hogy új információkat hozzon létre. Fontos eleme viszont, hogy összegyűjtik, rendszerezik az meglévő tudást, szélesebb tömegek részére teszik elérhetővé, érthetővé. Szerintem egy ilyen pályázat nagy előnye az ismeretterjesztés. Olyanokhoz jut el, akik amúgy nem hallanának munkavédelemről. Nem hallanak arról, milyen jogaik és milyen kötelezettségeik vannak. Tehát a projekt legfőbb előnye szerintem a kommunikáció. Én szakmai szemmel nem látok benne nagyon sok újdonságot, bár a kutatás eredménye bizonyára rá fog mutatni új lehetőségekre. A jogszabályi feldolgozásokkal meglévő ismereteket közlünk, csak most kicsit másképp, rendezzük és specializáljuk a projekt által érintett ágazatra.

Önök, hogyan követik le azokat a változásokat, igényeket, melyeket a mai, felgyorsult világ megkövetel munkavédelmi szempontból (ergonómiai kockázat, stressz)?

Ezek nem új dolgok, ergonómia régen is volt, sőt, amióta szervezett munkavégzés van, azóta van ergonómia is, bár a munkakörnyezet gyors változásával, fejlődésével előtérbe került. Ugyanezt gondom a stresszről is. A munkahelyi ergonómia elsősorban a munka tárgyi eszközeivel foglalkozik, azzal, hogy azok megfeleljenek az emberi igényeknek és a munkavégzés céljának. A munka eszközeit legtöbbször készen vásároljuk, ezért az ergonómiára már a beszerzések során nagy hangsúlyt kell fektetni. A munkaeszközök kiválasztásnál kell odafigyelni, utána már nehéz és költséges változtatni.

A munkahelyi stressz felmérésével mi is foglalkozunk, és mikor megkérdezzük egy cég munkavállalóit miért stresszesek, általában ilyesmi a válasz: „Oh, hát a főnök sok feladatot nyom ránk, mi állandóan dolgozunk, gyakorlatilag nekünk nincsen szünetünk, mindent mi csinálunk, a főnök meg ül az irodájában stb.”. Ha pedig megkérdezzük a vezetőt, akkor a következőt válaszolja: „Itt senki nem dolgozik, másfél órákat ebédelnek a munkavállalók, mindent én végzek el helyettük, stb.”.

Hogy lehet ennyire ellentétes a két vélemény? Ez többször is előfordult már, mire rájöttünk, hogy a stressznek pont ez a lényege. Van egy valóság, hogy ki mennyit dolgozik, mennyi feladatot lát el, de hogy mennyire máshogy lehet ezt látni a különböző szemszögekből. Ez adja a stresszkezelés nehézségét. Úgy gondom, hogy a stressz jelentős része is kommunikációs problémából adódik. Az, hogy az elvárások nem egészen tisztázottak, illetve ha problémája van egy munkavállalónak ezt is nehezen jelzi a vezetőjének.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt szezon, a fogyasztás ekkor meghaladja az átlagos értékeket. A határidők szabta nyomás ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert/technikát, amely segítség lehet a munkaadók és munkavállalók részére?

Azzal lehet csökkenteni a stresszt, ha napi munkaterveket készítenek, a munkáltató és a munkavállaló közösen átgondolják a feladatokat a nap elején, meg kellene beszélni mi az, ami fontos a munkáltatónak, illetve a munkavállaló mit tud vállalni. Javasolt átláthatóbbá tenni a munkavégzést, valamint elengedhetetlennek tartom a rendezett munkakörnyezetet is!

A projekt hivatalos honlapján a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://elelmiszeresitalbiztonsag.hu

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2020/01)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, Diverzifikáció, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, Gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, Közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkaerő, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.