Repcepiac és a biodízelgyártás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014/07/10
Címkék: repce, biodízel, biodízelgyártás, megújuló energia, bioüzemanyag

Csökken a legnagyobb exportőrök területe és hozama

Kanadában a tavalyi 8 millió hektárral szemben ebben az évben 2%-kal kisebb lehet a (tavaszi) repce/canola termőterülete. A csökkenés egyrészt a vetésforgóval, másrészt a raktáron tartott ótermés miatti likviditási problémákkal magyarázható. Mindezek együttesen a gazdákat az alacsonyabb ráfordítást igénylő növények termesztésére ösztönözték 2014-ben. A hideg és csapadékos májusi időjárás is késlekedést okozott a vetésben, így nem sikerült mindenütt teljesíteni az előirányzott terveket. Az elhúzódó vetés a terméskilátásokat is rontja, hiszen a fejlődésben elmaradt növények érzékenyebbek lehetnek az esetleges nyár végi fagyokra. Az elemzők így a múlt év kimagasló termésátlagánál 13%-kal várnak kevesebbet, ami hektáronként 1,96 tonna canolamagot jelent. A fentiek alapján Kanadában előreláthatóan 15–16 millió tonna termény kerülhet a tárolókba az őszi betakarítás során, a tavalyinál 2–3 millió tonnával kevesebb.

A canola területének csökkenését jelzik a prognózisok az őszi vetés vége felé közeledő Ausztráliában is, ahol 5%-kal 2,45 millió hektárra eshet a növény termőterülete a 2014/2015. gazdasági évben. A termelők a felhalmozódott kanadai készletek miatt nyomott repceárakra számítanak, ami sokukat inkább a világpiacon jelenleg vonzóbb áron forgó búza termesztésére sarkallja. Az előrejelzések szerint a hozam 8%-kal lehet gyengébb, ezért a szigetország canolatermése 3,1–3,2 millió tonna körül alakulhat a következő szezonban, ami 400–450 ezer tonnával maradna el a 2013/2014. gazdasági évi kibocsátástól.

Ukrajna repcetermelése akár 15%-kal 2 millió tonnára eshet 2014-ben, ami elsősorban a termésátlagok 10% körül várható csökkenésével magyarázható. Keleti szomszédunknál a fennálló politikai és gazdasági válság okozhat gondot a növénytermesztésben, az ország hivatalos fizetőeszköze, a hrivnya gyengülése miatt ugyanis a gazdák előreláthatóan csökkentik az inputráfordításaikat. Ezért az elemzők a repce és a többi szántóföldi növény vonatkozásában is a hozamok gyengülését jelzik az idén Ukrajnában.

Újabb rekordtermés lehet az EU-ban

A kedvező időjárásnak köszönhetően a betakarítás kezdetén kiválóak a repce terméskilátásai az EU-28-ban. Az előrejelzések szerint a közösség kibocsátása a tavalyi rekordot 4%-kal felülmúlva megközelítheti a 22 millió tonnát 2014-ben. Az EU-28 főbb termelői közül Franciaországban 20%-kal, az Egyesült Királyságban 14–19%-kal, Romániában 34%-kal több repcemag teremhet a múlt évinél, míg Németországban 1–2%-kal, Lengyelországban 6–10%-kal, Csehországban pedig 15%-kal kevesebb termény kerülhet a tárolókba. Magyarországon – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014. június 4-i előzetes termésbecslése alapján – 216 ezer hektárról (+7%) takaríthatnak be repcemagot az idén, minden idők legnagyobb hozama, 2,73 tonna/hektár mellett. A termésátlag Tolna (3,7 tonna/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén (3,21 tonna/hektár) és Zala megyében (3,2 tonna/hektár) lehet a legmagasabb, míg Heves megyében (2,1 tonna/hektár) a legalacsonyabb. A szakértők összesen 590 ezer tonna termésre számítanak hazánkban, ami a tavalyit 13%-kal, a 2009–2013. évek átlagát 15%-kal múlná felül.

A kibocsátás növekedése miatt az EU az előző szezonhoz képest előreláthatóan 18 százalékkal kevesebb, 2,9 millió tonna repcemagot importál a 2014/2015. gazdasági évben, míg az olajütőkbe kerülő termény mennyisége 23,5 millió tonnára (2%) emelkedhet. Ez utóbbi az EU napraforgómag-termelésének a visszaesésével is összefüggésben van. A repcemag átmenő készletei 1,38 millió tonna körül alakulhatnak a következő szezon végére (2015. június), ez 8%-kal lenne magasabb, mint az idén júniusra várt zárókészlet.

1. táblázat. A repcemag termelése a legfőbb termelő és exportőr országokban (millió tonna) *Előzetes adat. **Prognózis. Forrás: USDA

Csökkenő terményárak

A nemzetközi határidős piacok közül a kanadai Interkontinentális Árutőzsdén (ICE/WCE) és a párizsi árutőzsdén (MATIF) jegyzik a repcemagot/canolát, ez utóbbi jelentősen befolyásolja a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termény jegyzésének az alakulását. Párizsban május eleje óta csak az újtermésű repcére (augusztusi lejárat) lehet ügyletet kötni. A termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése az EU-rekordnak ígérkező terméskilátásai és a felhalmozott globális készletek nyomására a korábbi 400–425 euró/tonna sávból május elejére 360 euró/tonna körüli szintre, majd júniusban 350 euró/tonna környékére süllyedt. Hasonló ármozgás jellemezte a szójabab nemzetközi piacát is. A párizsi tendenciának megfelelően a BÉT-en május első hetétől kezdve csökken a repcemag fronthavi jegyzése, júniusban már 100 ezer forint/tonna alatt kereskedtek a terménnyel. A távolabbi lejáratokra vonatkozó jegyzések egyik piacon sem mutatnak egyelőre határozottabb elmozdulást, az 1–2%-os növekedés a készletek fenntartásának költségével magyarázható. A betakarításkor megnövekedő kínálat ugyanakkor a terményárak további gyengülését eredményezheti.

1. ábra. A repcemag fronthavi jegyzése a párizsi és a budapesti árutőzsdén

Mérséklődik az EU biodízel-felhasználása

A repce a biodízelgyártás legfontosabb alapanyaga az EU-ban, a 2013/2014. gazdasági évben előállított 9,65 millió tonna repceolaj 60%-át az iparág hasznosította. A legutóbbi évekig üzemanyag céljára a növényi olajokat és állati zsírokat általában észterezéssel zsírsav-metilészterré (FAME – fattyacid-metilesther) alakították át, így nyerték a klasszikus biodízelt. Azonban 2011-től kezdődően egyre több üzem gyárt a növényi olajokból (vagy állati zsírokból) magasabb energiatartalmú és jobb motorikus tulajdonságokkal rendelkező bioüzemanyagot, ún. hidrogénezett olajat (HVO‑t1). Ezzel egyidejűleg a biodízel gyártásához egyre nagyobb arányban használnak fel pálmaolajat (1,4 millió tonna), szójaolajat (890 ezer tonna) és napraforgóolajat (160 ezer tonna) is az Unióban. Bár az eljárás bonyolultabb és valamivel költségesebb, a hidrogénezett növényi olajok termelése hét év alatt megtízszereződött, és már a növényi olaj alapú üzemanyaggyártás 10 százalékát adta2 2013-ban.

Az F.O. Licht adatai szerint a klasszikus biodízel és a HVO együttes termelése az EU-28-ban 2014-ben tovább nőhet, és megközelítheti a 11 millió tonnát, ami 3%-os bővülést jelentene a 2013. évi rekordot jelentő kibocsátáshoz képest. A termelés emelkedése egyrészt az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám 2013. évi végleges kivetésének, másrészt a kiválónak ígérkező repcetermésnek és a nyers pálmaolaj alacsony árának köszönhető. A klasszikus biodízel felhasználása a kétszeres elszámolás bevezetése miatt 2011 óta csökken az EU-ban, 2014-ben várhatóan ötéves mélypontra süllyed a 9,9 millió tonnás mennyiséggel (–5% az előző évihez viszonyítva). A felhasználás visszaeséséhez az Európai Unió Bizottságának 2012-ben beterjesztett ún. ILUC törvénytervezete is hozzájárult, amelyben a hagyományos mezőgazdasági termékekből előállított ún. elsőgenerációs bioüzemanyagok elismerését 5%-ra kívánta csökkenteni a Megújuló Energia Irányelv által 2020-ra kitűzött célok teljesítésében. Az Európai Parlament és a Tanács hosszasan vitatta a Bizottsági javaslatot. Az Energiaügyi Miniszterek Tanácsa 2014. június 13-án egy 7%-os korlát elfogadását javasolta a Parlamentnek és a Bizottságnak. Amennyiben ez emelkedne törvényerőre, az stabil piacot garantálna az európai repcetermesztőknek.

A szakértők szerint a felhasználás mérséklődésével, valamint az EU importkorlátozó intézkedésével a biodízel-behozatal a felére eshet az idén a Közösségben, a legalacsonyabb szintre 2008 óta. Emellett az Unió biodízel-exportja akár 50%-ot meghaladó mértékben is csökkenhet, ami a legfőbb célpiacnak számító USA visszafogottabb keresletével magyarázható. Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) az ún. Renewable Fuel Standard (RFS) szabályozásán keresztül a korábbi tervekhez képest csökkentette az üzemanyagok felhasználására vonatkozó előírását 2014-ben. A keresletet tovább mérsékelheti az USA-ban, hogy a bioüzemanyagok bekeveréséhez nyújtott adótámogatás megszűnt 2013-ban, ezáltal rontva a biodízel versenyképességét. A növekvő termelés, valamint a felhasználás és külpiaci kereslet csökkenése miatt a biodízel zárókészlete előreláthatóan több mint 30%-kal nőhet az év végéig az EU-ban, közel 1,5 millió tonnával emelve a jövő évi kínálatot.

2. táblázat. Az EU biodízelmérlege (FAME+HVO) (ezer tonna) Forrás: F.O. Licht

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Hagyományos és megújuló energiarendszerekDr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyveLukács Gergely Sándor:
Megújuló energia és vidékfejlesztésBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban