Agráriumunk egyik legégetőbb kérdése a generációváltás

Kategória: Kamara | Forrás: Forrás: NAK, 2019/01/01

Győrffy Balázs és Weisz Miklós

A sajtótájékoztató résztvevői, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a sajtótájékoztatón áttekintették a szervezetek együttműködésének eredményeit, a generációváltás lehetőségeit a hazai agráriumban; a fiatal gazdák közös támogatását; a Fiatal Gazda Klubok, Egyetemi Fiatal Gazda Klubok szakmai programjait; valamint az két szervezet idei terveit, célkitűzéseit.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGRYA között az elmúlt időszakban nagyon sikeres együttműködés zajlik, ami a kamarai választásokkal indult, amikor is 2017-ben az „Összefogás listája”, a MAGOSZ és 17 támogató szervezte – köztük a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) – európai összehasonlításban is magas részvétel mellett komoly győzelmet aratott – kezdte beszámolóját Györffy Balázs, a NAK elnöke, majd a következőkkel folytatta:

– A szövetség csatlakozása azért is bír nagy jelentőséggel, mert a már 23 éves szervezet értékeinek, elképzeléseinek határozott megjelenítésére napi szükség van a kamarán belül. Ezt segítendő a tisztújítás alkalmával külön kamarai osztályt is létrehoztunk, Fiatal gazda és innovációs osztály néven, amelynek Weisz Miklós úr az elnöke.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének egyik legfontosabb célja a fiatal gazdák érdekeinek képviselete, megjelenítése. Mint érdekképviseleti szervezet részese a szakmai döntés-előkészítési folyamatoknak, egyeztetéseknek. Másik kiemelkedő célja, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a falusi, de nem mezőgazdasági termelést folyatató fiatalok ne hagyják el atelepülésüket. Ezáltal a helyben maradó fiatalok erősíthetik a helyi közösséget, részt és felelősséget vállalhatnak a falvak életében.

A két szervezet legfontosabb együttműködése a nemzedékváltást támogató programcsomag kapcsán jelenik meg, hiszen a téma hangsúlyos szerepet kap mindkét szervezet esetében. Ennek fontosságát statisztikai adatokkal is alá tudjuk támasztani: Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és csupán 6 százalékuk 35 év alatti. Ez az arány semmiképpen sem nevezhető jónak. Sőt, a helyzet 2000–2010 között sokat romlott is, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent ebben az időszakban.

Egy 2012-es kutatás szerint a fiatal gazdák a földhöz jutást, a túlzott bürokráciát, a jogszabályok változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutást, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást és a szakképzési rendszer hiányosságait tekintették tevékenységük legfontosabb nehezítő körülményeinek. Azt gondolom, hogy ezek a problémák valódiak, amelyeket a kormányzat, illetve a kamara is felismert, így több intézkedés és javaslat is született a helyzet megváltoztatására.

Ezek közül első helyen kell megemlíteni a Fiatal gazdálkodók induló támogatását, a többlettámogatásokat a beruházási jogcímeknél (VP), a területalapú kiegészítő támogatást (2015–2020), a Földet a gazdáknak programot (az ennek keretében földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt). Mi, a kamara az időjárási szélsőségek egy részét csökkentő jégkármérséklő-rendszer kiépítését és üzemeltetését illetően tudtunk előrelépni. Talán ezeknek is köszönhető, hogy a fiatalok optimistának tűnnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a fiatal gazdák 93 százaléka tervezi a gazdasága bővítését, beruházások indítását.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által összeállított, az előzőekben említett szakmai anyag négy egymástól független, de témájában ugyanúgy a nemzedékváltást támogató projekt megvalósítására tett javaslatot a két szervezet partnerségében. A négy program közül kettő – Egyetemi Fiatal Gazda Klubok Program és Fiatal Gazda Klubok Program – nagyban segíthetik a fiatal gazdák közvetlen információs támogatását és a hálózatosodásukat. A további két programmal – az „Apró léptekkel” Program és „Így neveld az álmaidat” Program – új szolgáltatással bővülhet a fiatalokat célzó kamarai szolgáltatások köre.

Ezek a programok már 2018 őszétől elindultak. A négy program lehetővé tette és teszi, hogy a nemzedékváltás témája folyamatosan a kamarai kommunikáció előterében tudjon maradni.

Közös érdekünk, nemcsak a két szervezetben, hanem úgy általában az agrárgazdaságban, agrárigazgatásban dolgozók számára is, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyük az agráriumot! Kijelenthetjük, hogy a generációváltás a magyar agrárgazdaság talán egyik legégetőbb kérdése, ezt az előbb ismertetett számok, azt gondolom, elég jól alá is támasztják. Ebben a folyamatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a korábbiaknál is nagyobb szerepet kíván vállalni. Nekünk kötelességünk, hogy segítsük az ebben a munkában tevékenykedőket, illetve a fiatalokat is megpróbáljuk ösztönözni és támogatni, hogy ezt a szakmát válasszák vagy továbbvigyék.

Az egyik ilyen kérdés, amellyel a közeljövőben hangsúlyosan foglalkozni kívánunk, az az öröklés kérdése. A pillanatnyilag érvényes örökösödési szabályok ugyanis semmiképpen sem kedveznek a gazdaságátadásnak, nem szolgálják a gazdaságok egyben tartását, egy valóban hosszú távú, generációkon átívelő életpálya kialakítását. Úgy gondoljuk, hogy külföldi példákat elemezve és a hazai sajátosságokra átfordítva kell majd erre javaslatot kidolgozni. Erre konkrét példákat mutattunk be és javaslatokat tettünk a többéves fejlesztési programcsomagunkban. Az egyik legfontosabb kérdés a megfelelő finanszírozási konstrukciók kidolgozása, hogy amennyiben több örökös is van, akkor biztosítani lehessen, hogy aki valóban átveszi és továbbviszi a gazdaságot, az kapjon megfelelő, alkalmas hitelkonstrukciót arra, hogy abból a többi örököstársát ki tudja fizetni. Ha ezt meg tudjuk oldani, sokat léptünk előre.

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság csak úgy marad működőképes, csak akkor tud erősödni, ha megújul, ennek a megújulásnak a sarkalatos pontja a generációváltás. Ebben igyekszünk a közeljövőben, ahogy a közelmúltban is együttműködni az AGRYA-val. Remélem, hogy az eredmények majd igazolni fogják ezeknek a programoknak a létjogosultságát – zárta a beszámolóját Győrffy Balázs elnök.

Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke elmondta, hogy 2018 őszén 15 olyan Fiatal Gazda Klub rendezvényt szerveztek, ahol a 40 év alatti gazdálkodókat tudták megszólítani. Ezeken közel ötszáz látogatót tudtak regisztrálni, ami nagy szám ahhoz képest, hogy mekkora rétegről van szó, hogy milyen kicsi a fiatal gazdák aránya. Ezeket a rendezvényeket a részt vevő gazdálkodók úgy értékelték, hogy a témaválasztásuk megfelelő volt, csupa valóban aktuális dologról esett szó, mint amilyen a kamarai javaslatcsomag, az adózás várható átalakítása, a földtörvény változásai és a támogatások elszámolása, mindemellett pedig olyan agrotechnikai újdonságokat mutattak be, amelyek a napi gazdálkodásukat tudják segíteni. Nagyon fontos visszajelzés volt, hogy tetszett a résztvevőknek a rendezvények interaktivitása, hogy nemcsak egy irányú tájékoztatást kaptak, hanem minden klubeseményen volt idő a beszélgetésre, a kérdésekre, a konzultációra, így nem egy esetben konkrét ügyeket is meg tudtak oldani például a földhivatali képviselőkön keresztül. Úgy tűnik tehát, hogy ez egy jó irány, egyfajta szakmai műhelyek kezdtek kialakulni ezeken a rendezvényeken. Sok javaslat is elhangzott, amelyeket össze is írtak, és továbbítottak is a kamara felé, amelyek az asztalon lévő javaslatcsomag további finomítását szolgálják. Weisz Miklós társelnök ezután a 2019. évi programokról tájékoztatott:

– A 2018. őszi 5 helyszín továbbiakkal fog kibővülni, így Tiszadobon, Szegváron, Kónyban, Kecskeméten, Keszthelyen és Szekszárdon is lesz az év elején – tavasszal Fiatal Gazda Klub rendezvényünk. Új témaként szeretnénk behozni a technológiai oldalon a növényvédelem és a vetőmag kérdését, bemutatni az ajánlati fajtalistát, a növényvédelemben pedig az aktuális hatóanyag-változásokat, növényvédőszer-kivonásokat, a permetezőgépek felülvizsgálatát stb. Ezek a témák napi szinten fontosak a fiatal gazdálkodók számára.

A visszajelzésekből kiderült még, hogy fiatalok kiemelten segítséget igényelnek az adminisztrációs ügyekben, és nagyon hasznos volt, hogy közvetlenül a szakértőkkel volt lehetséges konzultálni.

A tavaszi időszak másik témája lesz az öntözés, illetve a kutaknak a kérdésköre. A harmadik kiemelt téma pedig az információtechnológia alkalmazása, tehát a gazdálkodókat segítő digitális megoldások lesznek.

A rendezvények január 22-től indulnak, és három héten keresztül, heti két-két helyszínen párhuzamosan zajlanak. Még hozzátenném, hogy a helyszínek meglehetősen autentikusak, tehát a hat helyszínből három konkrétan egy működő gazdaság központjában van, ami maga is életszerűbbé teszi ezeket az eseményeket.

A másik közös projektünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával az Egyetemi Fiatal gazda Klubok. Ezek eddig három helyszínen zajlottak, Keszthelyen, Gödöllőn és a Budai Campuson. Ezeken olyan gyakorlati előadásokat viszünk be a hallgatóknak a szorgalmi időszakban, amelyek nem a tantervük része. Olyan témákat igyekszünk bevinni az egyetem falai közé, amelyek a sok elmélet mellett a gyakorlatra is rányitják a hallgatóság szemét. Itt lehetőség volna a helyszíneket tovább bővíteni, Mosonmagyaróvárra, Debrecenbe tervbe is van véve elvinni a rendezvényeket.

Az év második felében fog tudni várhatóan elindulni két kommunikációs projekt, az egyik az „Így neveld az álmaidat”, a másik pedig az „Apró léptékkel” program. Ezek alapvetően vállalkozói készségfejlesztő programok. Azt láttuk ugyanis, hogy a mai fiatalokra – nem csak az agrárosokra! – sajnos a vállalkozási készségek totális hiánya jellemző. Úgy tűnik, nagyon kevesen vannak, akik ilyen típusú életpályát szeretnének választani. Szívesebben mozdulnak a biztonságos alkalmazotti lét felé, és kevesen vannak, akik saját lábon állva gazdálkodással szeretnének foglalkozni. Ezek az utóbbi, kísérleti programok alapvetően erről szólnak, hogy hogyan tudnánk a vállalkozói kedvet a fiatalokban felébreszteni, valamint különböző eszközökkel segíteni.

Ez a négy projekt folyik most a két szervezet együttműködésében. A résztvevők magas száma azt mutatja, hogy a folyamat jól beindult, és azt gondolom, hogy ha továbbra is megfelelő témaválasztással tudjuk megszólítani a fiatalokat, akkor be tudjuk őket vonzani ezekre a programokra.

– Kiemelném még – fűzte még hozzá Weisz Miklós –, hogy valóban nagy lépés a fiatal gazdák és a generációváltás ügyében, hogy a kamaránál megalakult a Fiatal gazda és innovációs osztály, hiszen így formalizáltan tudnak bejönni azok a javaslatok, amelyek a „végeken”, a fiatal gazdálkodók részéről valóban felmerülnek. Ezek a klubok egyben jó platformot is jelentenek ahhoz, hogy megyei osztályértekezletekkel együtt tartsuk meg őket. Hiszen ahogy említettem, beindult egy olyan interaktivitás ezeken a klubokon, hogy a részvevők úgy érezzék, az ő szavuk ott meghallgatásra talál.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai