Fiatal gazdák javaslatcsomagja a nemzedékváltásért

Kategória: Agrárgazdaság | 2019/01/02

Weisz Miklós,
az AGRYA társelnöke

– Mekkora gazdálkodói réteget érint a generációváltás hazánkban?

– A több mint 170 ezer támogatást igénylő gazdálkodónak kb. 13–15%-a minősül 40 év alatti „fiatal gazdának”, vagy általa vezetett üzemnek. Így a gazdaságok zömét érinti most is, de előbb-utóbb mindenkit érinteni fog, mert a középréteg életkora a nyugdíjkorúság felé tolódott. Az átlagéletkor magas, ugyanakkor a fiatalok számáról nehéz pontos választ adni. Mi úgy becsüljük, hogy az elsősorban mezőgazdasági tevékenységből élő fiatalok száma 8–10 ezer fő körül lehet. Folyamatos a csökkenés, ahogy a gazdatársadalom egészét tekintve is ez a tendencia. Ez koncentrációval jár, a jövőben egyre kevesebb, de a mostaninál nagyobb átlagméretű gazdaság lesz jelen az ágazatban.

– Melyek a legfőbb problémák a témában?

– A fiatal gazdálkodók hasonló problémákkal szembesülnek egész Európában. Nehezen jutnak a termelési eszközökhöz, és a gazdaságok átadása sem zökkenőmentes. A mezőgazdaságot választó fiatalok zöme családon belül veszi át a gazdaságot, ezért fontos lenne segíteni a folyamatot.

– Kidolgoztak egy javaslatcsomagot: „Nemzeti Minimum az agrár-nemzedékváltásról” címmel. Mik lehetnek a megoldások?

– A legsúlyosabb kérdés a gazdaságátadás. Jelenleg hiányzik az agráröröklés átfogó jogi szabályozása. Ha valaki át akarja adni a gazdaságát – vagy meghal a tulajdonos –, egymástól független jogszabályoknak kell megfelelni. Külön kezelik a jogszabályok a földet, az eszközöket, a gépeket, a vagyontárgyakat, illetve a folyamatban lévő támogatási ügyeket és kötelezettségeket. Az eljárásban így 4–5 hivatalhoz, ügyvédekhez, közjegyzőhöz kell fordulni, ami sokszor kivitelezhetetlennek tűnik az érintetteknek. Megkönnyítené, gyorsíthatná az átadást az „egyablakos ügyintézés”, ha egy egységként kezelnék az üzemet, az ahhoz tartozó eszközöket, vagyont, vagyonértékű jogokat, a kapcsolódó támogatásokat. Meg kell vizsgálni, hogyan lehetne az adott gazdaságot jogi egységként kezelni. Ez lehetőséget adna arra, hogy ne aprózódjon tovább a birtokszerkezet. Jó példa lehet ehhez a szabályozáshoz a dán és a francia öröklési jog, ami ösztönzőkkel éri ezt el, és csak egy-egy örököst preferál. Ez a folyamat sok egyeztetést feltételez, de lenne létjogosultsága.

– Úgy tűnik, nincs elég pénz az újrakezdésre, elég erre a fiatal gazdák induló támogatása?

– Vannak ugyan indulást ösztönző támogatások, de ezek csak részmegoldást nyújtanak, ami önmagában kevés. Ezért javasoljuk, hogy egy komolyabb pénzügyi csomag álljon rendelkezésre. A csomag nagyobbik része visszatérítendő hitel lehetne, ami elegendő forrást nyújthatna a gazdaság indítására, átvételére, fejlesztésére, akár más tevékenységekkel is. A 2020. utáni uniós keretek meghatározzák a mozgásteret, de addig is érdemes körüljárni a hazai lehetőségeket.

– Miért lenne fontos, hogy családon belül történjen meg a gazdaságátadás?

– A generációváltás így is, úgy is végbemegy, de nem mindegy, hogy ez a folyamat gátolja-e a versenyképességet. Amikor egy családi gazdaságban nincs családon belüli átvevő, eladják, hozzácsapják egy másik gazdasághoz, erősödik a koncentráció. Mi azt szeretnénk, hogy a gazdaság elsősorban családon belül maradjon, és ne pénzügyi befektetőhöz kerüljön, mint egy újabb gazdálkodási egység, amelyet aztán távolról menedzserek irányítanak.

– Az AGRYA társelnökeként a NAK „Fiatal gazda és innováció” országos osztálya vezetőjeként is segíti a generációváltást. Milyen volt az elmúlt év?

– Az országban 2018 őszén – öt helyszínen, három kiemelt témakör köré szervezve – összesen 15 Fiatal Gazda Klub-rendezvény valósult meg közös kommunikációs támogatással. A tiszadobi, keszthelyi, szegvári, kónyi és kecskeméti helyszíneken „szakmai műhelyek” kezdtek kialakulni visszatérő fiatal gazda résztvevőkkel. Nemcsak előadásokkal, hanem utána interaktív, beszélgetős, problémákat, javaslatokat felvető programelemekkel. A rendezvényeken cél volt, hogy további javaslatokat is gyűjtsünk az agrár nemzedékváltást érintő szabályozásokhoz. Zajlottak ezzel párhuzamosan az Egyetemi Fiatal Gazda Klub rendezvények is, így élő kapcsolatban vagyunk az egyetemi hallgatókkal, a kampuszokon belüli rendezvényeken keresztül. Szorgalmi időszakban havonta, három helyszínen (Keszthely, Gödöllő, Budai Campus) tartják a klubok az összejöveteleiket, és maguk választják meg a klubest témakörét, mi pedig biztosítjuk az előadókat, a gyakorlati szakembereket.

Nemzeti minimum az agrár-nemzedék­váltásért csomag*

A generációs ügyek kezeléséhez kapcsolódó szakmai-szakértői tevékenység megerősítése, annak ágazati kereteken túlmutató kezelése, az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. E célok mentén készült a „Nemzeti minimum az agrár-nemzedékváltásért” című csomag.

1.) Gazdaságok átadása

A gazdaságon belüli nemzedékváltásnak nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje. Vélhetően az ágazat most szembesül ezzel a kihívással ilyen mértékben először.

A gazdaságátadás sok területet érint, de ezek alapvetően két csoportra oszthatók: az egyik a jogi-adminisztratív-adózási kérdések (pl. hatósági engedélyek átadása, öröklés, ajándékozás, illetékek, támogatott projektek átadása stb.), a másik pedig a személyes oldal (átadó és átvevő eltérő szempontjai, jövőképe, testvérek, örököstársak hozzáállása, személyes motivációk stb.).

Hatékony eszközök, amikkel segíteni lehetne a gazdaságátadási folyamatot:

• Az „Agráröröklés” átfogó szabályozásának megteremtése, a gazdaságnak, mint egységnek a kezelése.
• Átadás-átvétel, öröklés adminisztratív teendőihez Gyakorlati Útmutatók készítése (pl. adózási információs füzetek, örökösnek szóló tájékoztatók)
• Jogszabály módosítások: amelyekkel a folyamat egyszerűsíthető

2.) Finanszírozás: támogatások és hitelezés

A támogatási kereteket alapvetően az uniós források jelentik és fogják jelenteni 2020 után is, erre középtávon lehet alapozni. A közvetlen támogatásoknál szükségesnek tartjuk a fiatal gazda kiegészítő támogatás továbbvitelét, kibővítését (%-os mérték és korlát emelése).

A gazdaságátadások ösztönzése: A mostani, beruházásoknak kedvező kamatkörnyezet hosszabb távon való fennmaradására nincs garancia, ezért egy fiatal gazdálkodóknak szóló speciális hazai hitelprogram (kamattámogatott hitel, komolyabb állami garanciavállalással) kidolgozása indokolt.

3.) Földügyi szabályozás

Szükséges lenne a földügyi szabályozás újragondolása a fiatal gazdálkodók vonatkozásában (pl. elővásárlási és előhaszonbérleti rangsorban történő kedvezőbb preferencia a fiatal, gazdaságot átvevő gazdálkodók számára).

4.) Munkaerő, foglalkoztatás, pályaorientáció

Az AGRYA korábbi kommunikációs kezdeményezései minimális forrásból és intézményes médiatámogatás nélkül is képesek voltak hatást elérni. Így, ha a nemzedékváltás témájára fókuszáló, jellege miatt elsősorban közszolgálati rádió, televízió és erre épülő online kommunikáció indul, akkor annak érzékelhető hatása kell, hogy legyen.

A vállalkozói készségek fejlesztését célzó programok jelentősen hozzá tudnának járulni az önálló vállalkozások indításához és sikeres működtetéséhez.

5.) Képzés, tanácsadás, tudásátadás

A fiatal gazdaságvezetők között az átlagosnál magasabb a közép- és felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya. Ugyanakkor életkori sajátosságukból adódóan a piaci, vállalatvezetési tapasztalatok hiánya is jellemzi őket. Ezért a fiatal gazdálkodók számára különösen fontos a gyakorlati tudásátadási módszerekhez való hozzáférés. Ehhez néhány lehetséges eszköz:

• A fiatal gazdálkodók számára elérhető speciális, vállalkozásindítási és működtetési ismeretekre fókuszáló szaktanácsadási rendszer.
• „Tudás Csekk”: például a vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó „voucher”, amivel képzési, szaktanácsadási szolgáltatásokat tud igénybe venni a fiatal, induló vagy gazdaságot átvevő gazdálkodó.
• Farm Gyakornoki Program: A VP-ben először indult ilyen konstrukció. Az első időszak tapasztalatai alapján lehet értékelni és továbbvitelére, fejlesztésére javaslatot tenni.
• Hazai és külföldi szakmai utak, tapasztalatcserék.
• Inkubációs Program: olyan, a gazdálkodói tevékenység indításában komplex segítséget nyújtó szolgáltatóközpontok kialakítása, vagy meglévő infrastruktúrával rendelkező potenciális központok fejlesztése (pl. régiónként), amelyek a fiatal gazdálkodókat segítik szakmai képzések biztosításával, üzleti tervezéssel, szaktanácsadással, bemutató üzemi programok, gyakornoki lehetőségek szervezésével.

6.) Együttműködések, érdekképviselet, a nemzedékváltás megjelenése az állami struktúrában

A nemzedékváltás ügyének súlyt adna, ha annak lennének egyértelmű, szervezetileg is létező felelősei az állami struktúrákban. Így javasoljuk a következőket:

• Az Országgyűlés mezőgazdasági, vidékfejlesztési témában illetékes bizottságának legyen egy nemzedékváltással foglalkozó albizottsága.
• Az agrár és/vagy vidékfejlesztéssel foglalkozó minisztériumnak legyen külön szervezeti egysége, amely a nemzedékváltáshoz kapcsolódó feladatokat, koordinatív és döntés-előkészítő munkát támogatja. A „fiatal gazda” ügy fontosságát demonstrálja, hogy pl. az ágazat valamennyi szereplőjét köztestületként tömörítő NAK is külön szervezeti egység keretében igyekszik megoldásokat keresni a generációs kihívásokra.

*Rövidített változat

Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke

Sopronban született, agrármérnök és közgazdász végzettsége van. Családi gazdálkodóként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. A Fiatal Gazdák Magyar­országi Szövetségének (AGRYA) 2010 óta társelnöke. A keszthelyi Georgikon címzetes egyetemi docense.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai