A cégkapun keresztül

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2019/01/04

A tavalyi év tekinthető egyfajta átmenetnek is, amikorra a gazdálkodó szerveknek a cégkapus regisztrációt ugyan el kellett végezni, azonban az elektronikus ügyintézésre kötelezettek kommunikációs formája lényegében nem változott a korábbi gyakorlathoz képest, mivel az valamely – a szervezethez köthető – személy vagy meghatalmazott (pl. könyvelő) ügyfélkapuján keresztül történt. Az idei évtől azonban élesedett a rendszer, és a gazdaság egyes szereplői már csak a rájuk irányadó módon tarthatják a kapcsolatot a közigazgatás bizonyos szerveivel.

A 2019-es indulás előtt még az utolsó napokban is módosultak az egyébként is szerteágazó szabályok, így azok gyakorlati értelmezése időt vehet igénybe. Fontos tudni, hogy az elektronikus kapcsolattartás és ezen belül a cégkapu szolgáltatás rendszere egy a közigazgatási szervektől függetlenül működtetett szolgáltatás, ami azt is jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos problémák kezelését elsősorban az azt működtető külső tudja elvégezni. Ugyan az elektronikus kapcsolattartás és így a cégkapun keresztül történő kommunikáció általános érvényű a közigazgatás más szerveire is, azonban jelen cikk első sorban az adóhatóság és az adózók közötti kommunikáció tekintetében ismerteti a legfontosabb szabályokat, tudnivalókat.

Elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek

A vállalkozási tevékenységet nem végző természetes személyek, vagyis a magánszemélyek számára továbbra sem kötelező érvényű az elektronikus ügyintézés, tehát ők továbbra is nyújthatnak be papíralapon beadványokat a NAV-hoz. Ettől függetlenül persze dönthetnek úgy is, hogy elektronikus úton kívánják a kommunikációt bonyolítani. Ezt a magánszemély a KÜNY (korábbi nevén ügyfélkapus) tárhelyén keresztül tudja megtenni, mégpedig úgy, hogy három azonosítási mód közül választhat. Vagy az Ügyfélkapuhoz, vagy a Részleges Kódú telefonos Azonosításhoz kapott jelszavával lép be, vagy – amennyiben rendelkeznek új típusú eSzemélyi azonosító igazolvánnyal, akkor az ehhez tartozó PIN-kóddal. A számukra megfelelő azonosítást választva például egy bevallás benyújtása már megegyezik a korábban megszokottal, mivel az továbbra is az ÁNYK nyomtatványkitöltő programon keresztül történik. Abban az esetben, ha egy kötetlen formájú beadványt kíván a magánszemély benyújtani, akkor azt a tavaly bevezetett e-Papír szolgáltatással, a fenti azonosítási formák valamelyikével történő belépést követően tudja megírni, majd elküldeni a kiválasztott hatóság, címzett részére.

Lényeges, hogy a természetes személyek a Rendelkezési Nyilvántartás felületén tehetnek olyan nyilatkozatot is, amellyel alapértelmezetten kizárják az elektronikus kapcsolattartást, ami azt jelenti, hogy egy hivatalból induló ügyben a hatóság postai úton fogja megküldeni az iratokat részükre. Az adóhatóság minden esetben vizsgálja, hogy a magánszemélynek van-e élő KÜNY-tárhelye, valamint tett-e kizáró nyilatkozatot a Rendelkezési Nyilvántartás felületén. A NAV alapértelmezetten elektronikus úton fogja megküldeni az iratokat abban az esetben, ha talál élő KÜNY tárhelyet, és a Rendelkezési Nyilvántartásban nem zárta ki az elektronikus kapcsolattartást a magánszemély adózó.

Az egyéni vállalkozó természetes személyek és az őstermelők számára az elektronikus kapcsolattartás már kötelező az adóhatóság előtti eljárásban. Az egyéni vállalkozók és az őstermelők ennek a magánszemélyek esetében fent leírt módon tudnak eleget tenni, vagyis esetükben is a KÜNY-tárhelyen keresztül fog zajlani a kommunikáció. Figyelni kell azonban arra is, hogy az egyéni vállalkozó személy, valamint az őstermelő akkor is köteles elektronikus úton tartani a kapcsolatot, ha egyébként nem ilyen minőségében kíván eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha az egyébként egyéni vállalkozónak minősülő személy a vállalkozásától függetlenül vásárol például egy új lakást magának, akkor a vagyonszerzési illeték ügyében is elektronikusan, a KÜNY-tárhelyen keresztül kell tartani a kapcsolatot.

A januártól hatályos szabályok úgy szólnak, hogy a gazdálkodó szervezet 2019. január 1-jétől kezdve cégkapun keresztül köteles teljesíteni az elektronikus kapcsolattartási kötelezettséget.

A cégkapu használata szempontjából gazdálkodó szervezet: a belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég.

Fontos, hogy a cégkapu elsősorban nem más, mint egy postafiók, ahová, pontosabban, amire a közigazgatási szervek, így az adóhatóság is küldi az iratokat, valamint ahonnan a szervezet részéről a hatósági szervek felé küldhető irat. A gazdálkodó társaság cégkapus tárhelyéhez a hozzáférési jogokat maga a szervezet törvényes képviselőjeként vagy meghatalmazottjaként regisztrált személye tudja kiosztani. Azt, hogy ezáltal ki fér hozzá a cégkapus tárhelyhez, az adóhatóság nem vizsgálja, minden esetben feltételezi a jogosultság meglétét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a cégkapuról elküldött dokumentum, bevallás esetén a NAV feltételezi, hogy azt az arra egyébként ténylegesen jogosult személy – legyen az a cég könyvelője, törvényes képviselője, vagy munkavállalója, de akár a cégtől teljesen független személy is – küldte be. Ez fordítva is igaz, vagyis a NAV nem vizsgálja, nem kell vizsgálnia, hogy a cégkapura küldött iratot a cégkapus tárhelyéről ki töltötte le, az megnyitottnak, vagyis hivatalosan kézbesítettnek fog minősülni.

Lényeges, hogy a cégkapun keresztül kizárólag KR-kiterjesztésű fájlok küldhetők be, vagyis kizárólag az ÁNYK programmal kitöltött nyomtatványok. A dokumentumok beküldésének módjáról egyébként a NAV honlapján elérhető egy rövid videó is. Tehát abban az esetben, ha nem egy ÁNYK kitöltőprogrammal támogatott nyomtatványt vagy egy kötetlen formájú beadványt szeretnénk küldeni, ahhoz az e-Papír szolgáltatást kell igénybe venni. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a cikk elején jelzett három azonosítási forma valamelyikével be kell jelentkezni az e-Papír szolgáltatásba, majd a felületen jelölni kell, hogy a beadványt cégkapuból kívánjuk elküldeni, továbbá meg kell adni a cég nevét és persze adószámának első 8 számjegyét is.

Meghatalmazotton keresztüli kapcsolattartás

Látszólag bonyolítja a helyzetet, hogy ha egy meghatalmazott jár el az ügyfél vagy adózó helyett, vajon a két fél közül mindketten vagy csak egyikük elektronikus ügyintézésre kötelezett. A részletszabályok ismertetése előtt általánosságban azt lehet mondani, hogy ha a két fél közül az egyik kötelezett az elektronikus ügyintézésre, akkor végeredményül elektronikus úton zajlik a kommunikáció.

A főszabály szerint ugyanis, ha maga az adózó elektronikus ügyintézésre kötelezett, akkor függetlenül attól, hogy a meghatalmazott kötelezett-e vagy sem az elektronikus ügyintézésre, a meghatalmazottal is elektronikus úton kell történjen a kapcsolattartás.

Ez egy cégkapura kötelezett szervezet ügyfél esetében az alábbiak szerint történik, a meghatalmazott minőségének függvényében: Ha a meghatalmazott elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes személy, akkor a meghatalmazott személy KÜNY-tárhelyére küldi az adóhatóság a szervezet részére az iratokat. Ha meghatalmazott egyéni vállalkozó, aki alapvetően elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor esetében is az ő KÜNY-tárhelyén keresztül történik a kapcsolattartás. Abban az esetben, ha meghatalmazott cégkapura kötelezett szervezet tagja, munkavállalója, akkor a meghatalmazott szervezet cégkapuján keresztül zajlik a kommunikáció.

Lényeges, hogy ha a szervezet a saját cégkapus tárhelyén keresztül kommunikál, akkor az nem igényli a képviseleti, meghatalmazotti bejelentések – EGYKE adatlapon keresztüli – megtételét. Ennek oka, ahogy az már korábban említésre került, hogy ez esetben az adóhatóság nem kell, hogy vizsgálja, hogy pontosan ki is küldi be például a bevallást, mivel az a cég saját cégkapus tárhelyéről érkezik. Vagyis, ha a könyvelő rendelkezik belépési jogosultsággal a szervezet saját cégkapujához, akkor nem kell a meghatalmazotti bejelentéssel foglalkozni.

Ezzel ellentétben, ha a meghatalmazott egyéni vállalkozó a saját KÜNY-tárhelyén keresztül, vagy a meghatalmazott szervezet tagja a szervezet saját cégkapuján keresztül tartja a kapcsolatot az adóhatósággal és küldi be a meghatalmazó adózó iratait, bevallásait, akkor azt megelőzően szükséges az EGYKE adatlap megléte vagy benyújtása.

A korábban megtett állandó meghatalmazások ismételt bejelentésére főszabály szerint nincs szükség. Ez alól kivételt jelent az, ha a meghatalmazott könyviteli szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet tagjának, munkavállalójának korábbi bejelentésekor magának a szervezetnek az adószáma nem csak a tag, munkavállaló adóazonosítójele került lejelentésre. Az ilyen esetben mindenképpen szükséges a bejelentés megújítása. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az erre a célra használt EGYKE adatlap mellett lehetőség van azt az ügyfélkapu portál eBEV szolgáltatásai között is lényegesen egyszerűbben megtenni. Míg az EGYKE adatlaphoz mellékelni kell az elektronikus formában hitelesített vagy aláírt állandó meghatalmazást, addig erre az eBEV felületén nincs szükség. Kizárólag a meghatalmazott adószámát/adóazonosító jelét kell megadni és persze a kívánt jogokat. Ezt követően már csak a meghatalmazottnak kell szintén az eBEV felületén jóváhagyni a meghatalmazását.

Mivel a cégkapu és az elektronikus ügyintézés kiteljesedése a hosszú évtizedek óta megszokott ügyviteli folyamatok felülvizsgálatát és azok módosítását igényli, így az erre történő átállás biztosra vehető, hogy több időt fog igénybe venni, azonban ezek rutinszerűvé válásával egy egyszerűbb és átláthatóbb struktúra fog kirajzolódni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai