A kukorica csepegtetőszalagos öntözése - Magyarországi példákkal bemutatva

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2019/01/06

Most azonban két magyarországi példán keresztül mutatjuk be, hogy hazánkban is működik ez a technológia.

Először a Metra Kft. és a Szarvasi Szent István Egyetem közös kutatását olvashatják, majd egy lelkes termelő, Baán József tapasztalatait azzal kapcsolatban, hogy miért volt érdemes dobos öntözésről csepegtetőszalagos öntözésre váltania.

A Metra Kft. és a Szarvasi Szent István Egyetem 2016-ban és 2017-ben végzett egy közös kutatást, melynek keretei közt megvizsgálták a szalagos csepegtető öntözés hatását a kukorica termésátlagának és termésképző elemeinek változására. Ez a két év csapadék szempontjából merőben eltérő volt. Míg a 2016-os év a kukorica szempontjából igen kedvező, addig a 2017-es év elég aszályos volt.

A kutatást, melyet a Metra Kft. által forgalmazott AQUA TRAXX© szalagos csepegtető rendszerrel végeztek, Dr. Futó Zoltán egyetemi docens vezette. A kísérlet során alkalmaztak öntözés nélküli (kontroll) parcellákat, a kukorica vízigényét 75%-ban és 100%-ban kielégítő szalagos csepegtető öntözésben részesített parcellákat, illetve a 100%-os vízigényt kielégítő öntözést kiegészítették komplex vízoldható (NPK) műtrágyával.

Az öntözés hatását minden esetben jelentősen befolyásolja az adott évjárat vízellátása, a lehullott csapadék mennyisége. 2016. év igen kedvező volt Szarvas térségében. A lehullott csapadék mind mennyiségét, mind pedig időbeli eloszlását tekintve tökéletes volt a kukorica számára.

A kedvező csapadékellátottság miatt a kísérletben nem volt különbség az öntözés nélküli és a 75%-os vízigényt kielégítő öntözés parcelláinak termésátlaga között. A növény teljes vízigényét azonban a természetes módon lehullott csapadék még ebben a kedvező évben sem tudta fedezni, ami azzal járt, hogy a teljes 100%-os vízigény kielégítésével a kukorica hozamai növelhetőek voltak 2016-ban is. A tápoldatozott parcellák ezt tovább tudták fokozni, aminek az oka elsősorban az a kedvező növényélettani helyzet, hogy a növény a kijuttatott vízzel azonnal oldott formájú tápanyaghoz jut a gyökér hajszáleres felszívó zónájában. Ez is rámutat arra a fontos tényre, hogy optimális tápanyagellátás csak megfelelő mennyiségű, és a növény számára elérhető formájú víz jelenlétében lehetséges.

A tápoldatozott parcellák átlagtermése 14,18–16,05 t/ha közt változott, amely terméstöbblet már elérte a gazdaságosság és a jövedelmezőség határát a kísérlet eredményei alapján.

A növénykultúrák számára a 2017. év kismértékű csapadékhiánnyal kezdődött, ám ez nem okozott problémát, mert a talajban tárolt vízkészlet megfelelő mennyiséget jelentett a kukorica kezdeti fejlődésének időszakában.

A tavaszi vetésű növénykultúrák esetében már nem alakult ennyire kedvezően a helyzet. A kukorica rendkívül érzékeny a virágzás-szemtelítődés körül kialakuló vízhiányos állapotokra, ami a tenyészidő második felében általánosan jellemzővé vált a kísérleti területen. 2017. évben a tavaszi vetésű kultúrák június és július hónapokban jelentősebb csapadékhiánnyal szembesültek. Mivel a januártól júniusig tartó időszakban sem hullott jelentős mennyiségű csapadék, a nyári aszályérzékeny időszakban kialakuló csapadékhiány jelentősen akadályozta a kukorica termésképzését. A terméseredmények csak közepes-jó szinten mozogtak az évben.

Tapasztalat

Baán József úr Mosonmagyaróvárról, dobos öntözésről váltott csepegtetőszalagos öntözésre, és megosztotta tapasztalatait a Metra Kft. éves rendezvényén 2018-ban.

A terület 30 hektár, 20 aranykoronás föld. A humuszréteg igen vékony, alatta pedig kavicsos a föld. Ezért nem felszín alatti csepegtető rendszert (SDI) telepíttetett, hanem egy felszíni rendszert gerincvezetékkel és tűzoltótömlőkkel. 22 mm vastagságú Aquatraxx szalagot fektettek le. Villamos energiával üzemeltette az öntözőrendszert, melyhez egy lágy indítású, frekvenciaváltós búvárszivattyút használt. Ezzel a szivattyúval az energiafelhasználást tudta csökkenteni. Baán úr jövőbeli tervei közt szerepel a megújuló energiaforrások (szél- és napenergia) felhasználása. Ezzel a módszerrel az összes öntözési költség csak a szalagok évenkénti cseréje lesz, hiszen így már az áramért sem kell fizetni. Mivel felszíni csepegtető öntözésről van szó, évente cserélni kell a szalagokat, de ennek az ára bőven kitermelhető azzal a hozamtöbblettel, ami garantált az ilyen rendszerek esetén.

A 30 hektáros területen nem a hagyományos hibrid kukorica 6–2-es vetési módot választotta, hanem 8–2-es vetési módot, szűkített sor-, illetve tőtávolsággal. Erre csak a csepegtető rendszerrel volt lehetősége, ugyanis ezzel a rendszerrel akkor és olyan mennyiségű vizet és tápanyagot juttat ki, amekkorára a kukoricának szüksége van.

Baán úr egyik fő szempontja az volt, hogy kevésbé munkaerőigényes legyen az öntözési forma.

További előnyök állapíthatók meg a dobos öntözéshez képest. Például kisebb a párolgási veszteség, illetve mivel a levelek nem lesznek vizesek, kisebb az esélye a fertőzéseknek és kevesebbet kell permetezni. Míg dobos öntözésnél háromszor kellett permetezni, szalagosnál csak egyszer.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai