Hálózatos szövetkezeti együttműködés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: -v-Forrás: NAK, 2019/01/07

– Tennivalónk van bőven, hiszen amíg a világ mezőgazdasági termelése ’90 óta 80%-kal bővült, addig a magyarországi közel 20%-kal esett vissza. Hazánk tehát drasztikus pozícióvesztést szenvedett el az elmúlt két és fél évtizedben a világ élelmiszertermelésében, részesedése mintegy felére csökkent – állapította meg Patay Vilmos. – Azt tapasztaljuk, hogy a korrekt üzleti kapcsolatokat kikezdte a gazdasági egoizmus, a távlatos gazdálkodás hiánya. Jogszabályalkotással, preferált hitelekkel, támogatásokkal, adókedvezményekkel, a pályázati feltételek alakításával kellene ösztönözni a valós együttműködések formáit. A hazai termelőknek és feldolgozóknak nemcsak a támogatásokért, hanem távlatos életben maradási esélyükért kellene végre kihasználni az integrációkban, az együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Nemcsak az együttműködő termelői szervezetek számának növelése a cél, hanem a termelői szervezetek által integrált termelés arányának a növelése. Sürgetően el kell érni, hogy a főbb mezőgazdasági termékek legalább 40–50 százalékának „piaci sorsa” termelői koordinációban dőljön el – hangsúlyozta az elnök.

Termékpályánkénti integrációs rendszer

A komplex szervezetfejlesztő javaslat a HANGYA Holding modellre épül, és arra kínál megoldást, hogyan lehet a magyar élelmiszergazdaság teljesítőképességét már rövidtávon is fenntartható módon, és lényeges mértékben növelni a piaci szereplők kooperatív együttműködésének javításával.

A megoldás kulcsa a termékpályánként kialakítandó, komplex integrációs rendszer! Ennek érdekében rövidtávon el kell érni, hogy az agrárgazdaság vállalkozásai fokozott mértékben a feldolgozóipari igényekhez igazodóan, széleskörű koordinációkban termeljenek. A termelők összefogásának legfőbb motivációját a termékpályákon a gazdasági érdekazonosság biztosítja. Ennek leghatékonyabb módja pedig csak úgy elérhető el, ha a termelők a saját szövetkezeti tulajdonú feldolgozó üzemeik áru-előállításához integrálódva jutnak az árbevételükhöz, és onnan további profitrészesedéshez. A hálózatos szövetkezeti együttműködéssel a közösen elért piaci pozíció minden gazda részére azonos gazdasági előnyöket biztosít, kizárólag részvételarányosan.

A másik meghatározó tényező, hogy a piaci lehetőségekhez (azaz a feldolgozás igényeihez) igazodó agrártermelés szerkezete nagyobb diverzitással és intenzív termelés folytatásával teszi lehetővé a profitmaximum elérését a kisebb termőföldterületeken gazdálkodók számára is. Így válik a látszólagos hátrány (a kisebb birtokméret) előnnyé (a piacvezérelt intenzív termelés révén).

A szövetkezeti vállalkozások működésének megkülönböztető és fontos sajátossága, hogy a másod-, illetve harmadlagos közös szövetkezetek alapításával létrehozott, széles körű ágazati koncentrálódás más módon el nem érhető alkupozíciókat biztosít a keresleti oldallal szemben. A szükséges ágazati koordináció kialakítására alkalmas HANGYA Holding modell elindításához a gazdaközösségek akarata a szükséges tőke hiánya és a kedvezőtlen szabályozási környezet miatt nem biztosít hatékony feltételeket. Ez a nemzetstratégiai kérdés is politikai, kormányzati döntéseket igényel.

Állami szerepvállalás nélkül nem megy

– A döntésben a felelősségünk közös, de csak az állammal együttműködve, partnerségben lehet sikeres az intézményvezérelt kooperáció kiterjesztése – húzta alá a szövetkezeti vezető. Hozzátéve, hogy a HANGYA Holding elindításával két területen kellene azonnali változásokat elérni:

– Széles körben biztosítani kell a szövetkezeti vállalkozások sajátosságaival kapcsolatos ismeretek, információk hatékony átadását a képzés, a tudásátadás és a tájékoztatás eszközeivel. Be kell indítani a szövetkezeti vezetők továbbképzését, alkalmas módon tájékoztatni kell a szövetkezetek tagságát, széleskörűen ismertetni kell a társadalommal – kiemelten a döntéshozókkal és a fiatalokkal – a szövetkezeti együttműködések terveit, céljait, működésük fontosabb eredményeit. El kell indítani továbbá a különböző termékpályákon már működő és az újonnan alakuló szövetkezeti vállalkozások szervezetfejlesztését és országos koordinációs rendszerét. Közösen kell feltárni és előkészíteni a szövetkezeti tulajdonú feldolgozás, beszerzés és értékesítés működési kereteit és szervezeteit.

Hangya Fejlesztési Alap

Az intézményfejlesztő javaslat kulcskérdése, hogy a hazai hozzáadott értéknövelés gyorsított ütemű fejlesztésére állami forrásokból speciális fejlesztési alapot kellene létrehozni, amely dedikáltan csak a vidéki eltartóképesség növelését szolgáló közösségi tulajdonú, versenyképes feldolgozóipari fejlesztések bővítéséhez biztosít forrásokat.

Ez a speciális pénzalap „Hangya Fejlesztési Alap” elnevezéssel erős, irányadó üzenet lenne az együttműködő gazdatársadalom tagjainak és a társadalomnak is. A beruházások megvalósításához ezen alapból biztosított önrészt, mint „kölcsönt”, minden esetben az így létrehozott projekteknek kellene visszafizetniük 5–10 év alatt. Alapítványtól juttatott forrásokkal létrejövő HANGYA szövetkezeti vagyon – mivel az szövetkezeti jellegénél fogva közösségi vagyon – nem magánosítható, szemben a magántulajdonú társas vállalkozásokkal, amelyeknél a tulajdonosok személyének változása része a vállalkozás-szabadságnak.

A „Hangya Fejlesztési Alap”-pal létrehozandó új hazai cégcsoport és az általa folyamatosan fejlesztett és menedzselt közösségi tulajdonú élelmiszer-gazdaság hosszútávon biztosíthatná a nemzetközi és hazai multi hatások piaci ellensúlyozásával a magyar agrárpiaci stratégiák megerősítését. Mindezzel pedig jelentősen hozzájárulhatna a magyar élelmiszer-gazdaság jövedelmi pozícióinak javulásához, a vidék gazdasági eltartóképességének fokozásához, a vidéki foglalkoztatás gyors, hatékony és fenntartható növeléséhez, és erős motorja lehetne az „agrobiznisz” teljesítménynövelésének.

– A Kárpát-medencei térségi működésre kialakított szövetkezeti alapú nagyvállalat létrejötte egyúttal a magyar exportérdekek leghatékonyabb érvényesítője is lehet. Közösségi jellegénél fogva pedig a szövetkezeti működés transzparenciája segít az általános adómorál erősítésében és a gazdasági korrupció visszaszorításában – mutatott rá a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének elnöke.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai