Sikeres vízgazdálkodási modell - Az Öntözési Világkonferencia tanulságai

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Tamás János - Nagy Attila - Juhász Csaba, 2019/01/17

1. ábra.
Precíziós lineár öntözési berendezés szórófej szintű szabályozással, szója kultúrában Dél-Saskatoon
(Fotó: Tamás J.)

A legtöbb nemzetközi előrejelzés körülbelül 9–9,5 milliárdra teszi a föld lakosságának növekedését 2050-re, ami együtt jár az élelmiszerigény 70%-os növekedésével. Ezen belül közel 60%-kal nő a vízigényes élelmiszerek, így a zöldség, gyümölcs és állati fehérjék iránti igény. Ehhez, ha hozzászámítjuk a klímaváltozás okozta szélsőségek növekedését, a vízminőség romlását, valamint azt a tényt, hogy a vízgazdálkodási beavatkozások rendkívül pénz- és időigényesek, és hatásuk évtizedekre meghatározza a gazdák lehetőségeit, nem lehet eléggé hangsúlyozni a mai generáció jövőbeli felelősségét.

Az indiai Delhi városában székelő ICID (Nemzetközi Öntözési és Drénezési Szövetség) évente megrendezi világkonferenciáját. Így a Nemzetközi Öntözési és Drénezési Szövetség 69. Nemzetközi Bizottsági (ICID) ülését és Nemzetközi Konferenciáját ez évben Saskatoon városban, Saskatchewan államban, Kanadában tartották meg, 2018 augusztusában. Mivel a magyar mezőgazdaság számára is stratégiai feladat a vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés kérdésköre, utólag is érdemes lehet levonni a konferencia tanulságait.

Több mint 510 küldött negyvenegy országot képviselt. Plenáris előadások foglalkoztak a fenntartható vízgazdálkodás, a változásokhoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás kapcsolatával. Hat szekcióülést tartottak a következő témakörökben:

• az öntözés szerepe a különböző társadalmi-gazdasági helyzetekben;
• a víz–élelmiszer–energia kapcsolata;
• az éghajlatváltozás és annak hatása a mezőgazdaságra;
• az öntözés és a drénezés; valamint
• a vizek újrahasznosítása és vízminőség-védelem.

A Kanadai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetség (AAFC) külön workshopot szervezett a mezőgazdasági üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásával és csökkentési lehetőségeivel kapcsolatban, amelynek keretében 7 kutatási témát és esettanulmányt mutattak be és jövőbeli stratégiákkal foglalkoztak.

A poszter szekciók témakörei, ahol 73 posztert mutattak be a következőek voltak:

• határokon átnyúló öntözés és vízkészlet-gazdálkodás;
• vízkészletekért folytatott verseny kezelése;
• klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra;
• öntözés vízlábnyoma;
• drénezés és árvízvédelem;
• intenzív öntözéstechnológiák.

Itt kerültek bemutatásra a szerzők, Tamás János – Fehér János – Juhász Csaba – Nagy Attila: Az integrált módszer az öntözhető területek lehatárolására a Tisza határokon átnyúló vízgyűjtőjén, illetve a Juhász Csaba – Tamás János – Riczu Péter – Gálya Bernadett – Nagy Attila: Víz- és energiatakarékos precíziós öntözés: magyar példa, kutatások anyagai is.

A konferencián a FAO által rendezett külön workshopon foglalkoztak a kis méretű farmok öntözésének hatékonysági fejlesztésével, illetve hidrológiai-gazdasági modellezéssel is.

A fentiekből is látható, hogy valamennyi tárgyalt téma érdekelheti a hazai közönséget is. Talán az sokkal hangsúlyosabban került az érdeklődés központjába, hogy farmok vízgazdálkodása mindig egy nagyobb hidrológiai egység – vízgyűjtő – része. Amennyiben a farmerek vagy öntözési régiók csak kizárólag a saját rövid távú érdekeinek próbálnak érvényt szerezni, annak már középtávon is csak vesztesei lesznek. Így nagyon fontos a vízgyűjtők integrált kezelése, ahol a vízkészletek területi és időbeli optimalizálása nagyon összetett és folyamatos egyeztetést kíván meg a vízfelhasználók és szolgáltatók között. Tovább nőtt a víztározás és vízkormányzás jelentősége. Nagy tartalékok vannak a földhasználat, fajtaválaszték („okos növények”) és földművelés (direkt művelés) területén. Megjelent a precíziós gazdálkodás következő generációja, a gombnyomásos gazdálkodás (push buttom farming) rendszere az öntözésben is, ahol az öntözőfürtök információtechnológiai megoldásai gép–gép kapcsolatban koordináltan dolgoznak együtt.

Kanadai minta és tanulságok

Mivel Kanada a világ egyik meghatározó mezőgazdasági országa, így értelemszerűen a vendéglátó ország gyakorlata is több tanulsággal szolgálhat, amelynek főbb gondolatait az alábbiak foglaljuk össze.

A konferencia előtt és után egy több, mint 2 ezer km-es egyhetes szakmai út keretében lehetőségünk volt Közép-Kanada területi vízgazdálkodásával megismerkedni. Keletről-nyugatra haladva a kontinensnyi ország következő államait jártuk be: Ontario, a préri tartományok (Manitoba, Saskatchewan, Alberta) és Brit-Columbia. Kanadában mindössze 28 millió ember él, akiknek közel 80%-a a déli 300 km-es sávon belül lakik, így az ország nagy része igen gyéren lakott. Ugyanakkor ez további jelentős föld tartalékokat jelenthet a klímaváltozás során. Dél-Kanadában olyan hosszúak és melegek nyarak, hogy alkalmasak számos növény, így elsősorban gabonafélék termesztésére. Nyáron a Mexikói-öbölből érkező szelek gyakran okoznak forró időjárást a dél-ontariói (Niagara-övezet) területen és a Szent Lőrinc-folyó völgyében. Ezek a területek Kanada zöldség- és gyümölcstermesztésének a központjai. A zord téli hideg miatt jelentős a hidropóniás automatizált üvegházi termesztés is. Meglepően nagy területeken termesztenek borszőlőt, ahol a tavaszi fagyok kivédésére általánosan a légrétegek keverésére használt földgázhajtású szélkerekeket alkalmaznak. A borászati bemutatón megismertük, hogy az eredetileg rajnai német borászok segítségével hogyan alakult ki a speciális jégbortermesztési technológiája, ahol a fagyok utáni szürettel biztosítják a magas alkoholfokot. Kanada ezen régiója adja a világ jégbortermelésének több, mint 90%-át. A prériövezet klímája már szélsőségesebb, és a csapadékviszonyok is inkább szemiarid jellegűek az évi 250–400 mm-rel. A hegy és dombvidéki nyugati területen ugyanakkor a csapadék a 2500 mm-t is eléri.

Kanada vízkészletekben is nagyon gazdag, a világ felszíni édesvízkészleteinek 25%-a (főleg a Nagy-Tavak vidékén) itt található. A vízfogyasztás sorrendjében a geotermikus, ipari és kereskedelmi célú vízkivétel után a mezőgazdaság következik elsősorban Brit-Columbia, illetve Alberta és Saskatchewan prériterületeinek öntözése révén.

2. ábra. Saskatchewan folyó többcélú (ivóvíz, energia, öntözés) tározási-elosztási rendszere
(Fotó: Tamás J.)

A mezőgazdaság Kanada GDP-jének mintegy 3%-át teszi ki, mintegy 300 000 gazdaságával, amelyek átlagos mérete 232 hektár, de ezek a préri területén lényegesen nagyobbak. A világgazdaságra és ezen belül a gabonapiacra gyakorolt hatása viszont igen jelentős. A mezőgazdasági jövedelem több, mint felét a búza-, marha- és baromfiágazat biztosítja.

A világranglistán a búzatermelésben 7., kukoricatermelésben 10. helyen volt, míg a 4. legnagyobb búzaexportőr ország.

A kanadai vízgazdálkodás

A kanadai mezőgazdasági területek háromnegyede a préri tartományokban van, ahol a kanadai búza több mint felét maga Saskatchewan tartomány adja. Kanada 50,66 millió hektár szántóföldjéből, „csak” 1,1 millió ha öntöznek. Leginkább öntözött terület Alberta, ahol mezőgazdasági termelés 40%-át állítják elő a szántók 4%-án. Az öntözés vízhatékonysága itt 75%-os***. A mezőgazdasági vízkivétel 80%-át az öntözés, míg 20%-át az állattenyésztés használja fel.

Alberta és a Saskatchewan déli régiói kevesebb, mint 350 mm csapadékot kapnak évente. Az öntözés iránti igény folyamatosan nő, különösen az ott is tapasztalható egyre szélsőségesebb vízeloszlás következtében. A leggyakrabban használt öntözési eljárás a körforgós (centrális pivot), lineár, illetve gördülő szárnyvezetékes megoldás. Ezeket azonban leggyakrabban felszíni csatornákból nyert felszín alatti csővezetékekből táplálják. Az öntözéses vetésforgóban a gabonafélék, olajos magvak (canola), takarmánynövények (siló és lucerna) és cukorrépa dominál. A korszerű berendezések között általános a Valmont-Walley, de jelentősen terjednek a Renkie típusok is. Az újabb berendezések már általánosan frekvenciaváltós szivattyúkkal vannak ellátva, és sok helyen megjelentek a precíziós öntözésre alkalmas „GPS Ready” és szórófejszinten változtatható dózisú berendezések.

A kiélezett termelési versenyben a farmerek nagy része tér át a teljes precíziós mezőgazdasági technológiára. Általános a farmerek magas szakmai tudása, amelyet jól működő államilag szervezett szaktanácsadási rendszer tart karban. Az öntözés háromnegyede több tízezer ha-os öntözési körzetekben, a többi része farmszövetségekben valósul meg, 90% feletti állami támogatásból. A gépesítettség színvonala és hatékonysága rendkívül magas. Az általunk látogatott prérin elterülő gabona farmokon 2000–2500 ha-os területen mindössze 2 ember dolgozott főállásban, illetve aratási időszakban további 2-3 ember idénymunkás. Ezt olyan vetésszerkezettel és munkaszervezéssel oldják meg, amely folyamatossá teszi a nagy teljesítményű gépek kihasználását.

Fontos gyakorlati szempont, hogy a komplex vízrendezés során egyaránt kell a vízellátás mellett a vizek tározására és a káros vizek csak a szükséges mértékű drénezésére ügyelni. Így fontos a kettős működésű (öntözés–drénezés) rendszerek telepítése és üzemeltetése. Nálunk ezek a ’80-as években alkalmazott rendszerek az általános drénezési gyakorlattal együtt visszaszorultak.

Drénezés

Kanadában az öntözés mellett jelentős a vízrendezett drénezett területek nagysága, amely 9,46 millió hektár földterületet érint, főleg a keleti Ontario és Quebec tartományok területén (2,5 M ha). Ebben a két tartományban a kötött talajokon alacsony a hidraulikus vezetőképességi érték, ugyanakkor a sík területen kicsi a lefolyási intenzitás. A 900 mm/évi csapadék főleg a tavaszi hóolvadás után okoz itt gondot. A tereprendezés után a főgyűjtőket nyílt csatornával oldják meg, míg az utolsó rendű szívókat a fagyhatár alá telepítik, gyakran kettős működést biztosítva. A70/100 mm-es szívókat teljes drénezés során 200 mm-es gyűjtőkbe kötik be.

A vízminőség védelme tartományi hatáskör, de valamennyi tartományban szabályozott körülmények között történik a monitoring kiépítése és üzemeltetése. A másodlagos szikesedés mellett a felszíni vizek algásodása okoz gondot. Az elsőt gondos talaj- és vízvizsgálattal, hígítással, míg az utóbbit mechanikai szűréssel előzik meg. Néhány tartományban a farmer a talaj- és vízvizsgálatokról „Öntözésre alkalmas” hatósági bizonyítványt kap, amely annak a területnek a forgalmi értékét jelentősen növeli – talán ez is egy követésre méltó gyakorlat lenne.

Általános az alacsonyra tervezett termésátlagok mellett alkalmazott alacsony tápanyagszintek alkalmazása. A hatalmas legelőterületeken az állatsűrűség szintén nagyon alacsony, így túllegeltetés következtében a nitrátterhelésből származó bemosódás kockázata alacsony. A talajvédő direktvetések ugyan általánosak, de a nagy felületek miatti a defláció gyakran okoz szmogot a préri felett, amelynek hatását a gyakori erdőtüzek füstje csak tovább fokozza.

Kanada adottságai és lehetőségei nyílván nem összevethetőek Magyarországéval, azonban a globális mezőgazdasági piac diktálta versenyhelyzet nem tesz különbséget a termékek származása között, így nem mindegy, hogy milyen tendenciákkal kell számolnunk különösen a Közös Agrárpolitika 2020 utáni átalakítását követő időszakban.

Tamás János* – Nagy Attila* – Juhász Csaba**,
Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,
* Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet;
** Száraz Területek Koordinációs Kutató Központ

*** Statistics Canada – https://www.statcan.gc.ca/

A konferencián és a szakmai tanulmányúton történő részvételt támogatta:
Dr. Tamás János: EFOP-3.6.2-16-2017-00001 Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási hálózatának kidolgozása a Kárpát-medencében.
Dr. Juhász Csaba: EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Debreceni Egyetemen.
Debrecen Venture Catapult Program.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai