xxx Menü xxx
2019. 08. 25., vasárnap
Lajos

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

Sikeres vízgazdálkodási modell - Az Öntözési Világkonferencia tanulságai

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Tamás János - Nagy Attila - Juhász Csaba, 2019/01/17

Magyarországon ez idő tájt folyik az Öntözés Fejlesztési Stratégia társadalmi vitája, amelyhez fontos lehet kitekinteni a világban zajló folyamatokra is.

1. ábra.
Precíziós lineár öntözési berendezés szórófej szintű szabályozással, szója kultúrában Dél-Saskatoon
(Fotó: Tamás J.)

A legtöbb nemzetközi előrejelzés körülbelül 9–9,5 milliárdra teszi a föld lakosságának növekedését 2050-re, ami együtt jár az élelmiszerigény 70%-os növekedésével. Ezen belül közel 60%-kal nő a vízigényes élelmiszerek, így a zöldség, gyümölcs és állati fehérjék iránti igény. Ehhez, ha hozzászámítjuk a klímaváltozás okozta szélsőségek növekedését, a vízminőség romlását, valamint azt a tényt, hogy a vízgazdálkodási beavatkozások rendkívül pénz- és időigényesek, és hatásuk évtizedekre meghatározza a gazdák lehetőségeit, nem lehet eléggé hangsúlyozni a mai generáció jövőbeli felelősségét.

Az indiai Delhi városában székelő ICID (Nemzetközi Öntözési és Drénezési Szövetség) évente megrendezi világkonferenciáját. Így a Nemzetközi Öntözési és Drénezési Szövetség 69. Nemzetközi Bizottsági (ICID) ülését és Nemzetközi Konferenciáját ez évben Saskatoon városban, Saskatchewan államban, Kanadában tartották meg, 2018 augusztusában. Mivel a magyar mezőgazdaság számára is stratégiai feladat a vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés kérdésköre, utólag is érdemes lehet levonni a konferencia tanulságait.

Több mint 510 küldött negyvenegy országot képviselt. Plenáris előadások foglalkoztak a fenntartható vízgazdálkodás, a változásokhoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás kapcsolatával. Hat szekcióülést tartottak a következő témakörökben:

  • az öntözés szerepe a különböző társadalmi-gazdasági helyzetekben;
  • a víz–élelmiszer–energia kapcsolata;
  • az éghajlatváltozás és annak hatása a mezőgazdaságra;
  • az öntözés és a drénezés; valamint
  • a vizek újrahasznosítása és vízminőség-védelem.

A Kanadai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetség (AAFC) külön workshopot szervezett a mezőgazdasági üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásával és csökkentési lehetőségeivel kapcsolatban, amelynek keretében 7 kutatási témát és esettanulmányt mutattak be és jövőbeli stratégiákkal foglalkoztak.

A poszter szekciók témakörei, ahol 73 posztert mutattak be a következőek voltak:

  • határokon átnyúló öntözés és vízkészlet-gazdálkodás;
  • vízkészletekért folytatott verseny kezelése;
  • klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra;
  • öntözés vízlábnyoma;
  • drénezés és árvízvédelem;
  • intenzív öntözéstechnológiák.

Itt kerültek bemutatásra a szerzők, Tamás János – Fehér János – Juhász Csaba – Nagy Attila: Az integrált módszer az öntözhető területek lehatárolására a Tisza határokon átnyúló vízgyűjtőjén, illetve a Juhász Csaba – Tamás János – Riczu Péter – Gálya Bernadett – Nagy Attila: Víz- és energiatakarékos precíziós öntözés: magyar példa, kutatások anyagai is.

A konferencián a FAO által rendezett külön workshopon foglalkoztak a kis méretű farmok öntözésének hatékonysági fejlesztésével, illetve hidrológiai-gazdasági modellezéssel is.

A fentiekből is látható, hogy valamennyi tárgyalt téma érdekelheti a hazai közönséget is. Talán az sokkal hangsúlyosabban került az érdeklődés központjába, hogy farmok vízgazdálkodása mindig egy nagyobb hidrológiai egység – vízgyűjtő – része. Amennyiben a farmerek vagy öntözési régiók csak kizárólag a saját rövid távú érdekeinek próbálnak érvényt szerezni, annak már középtávon is csak vesztesei lesznek. Így nagyon fontos a vízgyűjtők integrált kezelése, ahol a vízkészletek területi és időbeli optimalizálása nagyon összetett és folyamatos egyeztetést kíván meg a vízfelhasználók és szolgáltatók között. Tovább nőtt a víztározás és vízkormányzás jelentősége. Nagy tartalékok vannak a földhasználat, fajtaválaszték („okos növények”) és földművelés (direkt művelés) területén. Megjelent a precíziós gazdálkodás következő generációja, a gombnyomásos gazdálkodás (push buttom farming) rendszere az öntözésben is, ahol az öntözőfürtök információtechnológiai megoldásai gép–gép kapcsolatban koordináltan dolgoznak együtt.

Kanadai minta és tanulságok

Mivel Kanada a világ egyik meghatározó mezőgazdasági országa, így értelemszerűen a vendéglátó ország gyakorlata is több tanulsággal szolgálhat, amelynek főbb gondolatait az alábbiak foglaljuk össze.

A konferencia előtt és után egy több, mint 2 ezer km-es egyhetes szakmai út keretében lehetőségünk volt Közép-Kanada területi vízgazdálkodásával megismerkedni. Keletről-nyugatra haladva a kontinensnyi ország következő államait jártuk be: Ontario, a préri tartományok (Manitoba, Saskatchewan, Alberta) és Brit-Columbia. Kanadában mindössze 28 millió ember él, akiknek közel 80%-a a déli 300 km-es sávon belül lakik, így az ország nagy része igen gyéren lakott. Ugyanakkor ez további jelentős föld tartalékokat jelenthet a klímaváltozás során. Dél-Kanadában olyan hosszúak és melegek nyarak, hogy alkalmasak számos növény, így elsősorban gabonafélék termesztésére. Nyáron a Mexikói-öbölből érkező szelek gyakran okoznak forró időjárást a dél-ontariói (Niagara-övezet) területen és a Szent Lőrinc-folyó völgyében. Ezek a területek Kanada zöldség- és gyümölcstermesztésének a központjai. A zord téli hideg miatt jelentős a hidropóniás automatizált üvegházi termesztés is. Meglepően nagy területeken termesztenek borszőlőt, ahol a tavaszi fagyok kivédésére általánosan a légrétegek keverésére használt földgázhajtású szélkerekeket alkalmaznak. A borászati bemutatón megismertük, hogy az eredetileg rajnai német borászok segítségével hogyan alakult ki a speciális jégbortermesztési technológiája, ahol a fagyok utáni szürettel biztosítják a magas alkoholfokot. Kanada ezen régiója adja a világ jégbortermelésének több, mint 90%-át. A prériövezet klímája már szélsőségesebb, és a csapadékviszonyok is inkább szemiarid jellegűek az évi 250–400 mm-rel. A hegy és dombvidéki nyugati területen ugyanakkor a csapadék a 2500 mm-t is eléri.

Kanada vízkészletekben is nagyon gazdag, a világ felszíni édesvízkészleteinek 25%-a (főleg a Nagy-Tavak vidékén) itt található. A vízfogyasztás sorrendjében a geotermikus, ipari és kereskedelmi célú vízkivétel után a mezőgazdaság következik elsősorban Brit-Columbia, illetve Alberta és Saskatchewan prériterületeinek öntözése révén.


2. ábra. Saskatchewan folyó többcélú (ivóvíz, energia, öntözés) tározási-elosztási rendszere
(Fotó: Tamás J.)

A mezőgazdaság Kanada GDP-jének mintegy 3%-át teszi ki, mintegy 300 000 gazdaságával, amelyek átlagos mérete 232 hektár, de ezek a préri területén lényegesen nagyobbak. A világgazdaságra és ezen belül a gabonapiacra gyakorolt hatása viszont igen jelentős. A mezőgazdasági jövedelem több, mint felét a búza-, marha- és baromfiágazat biztosítja.

A világranglistán a búzatermelésben 7., kukoricatermelésben 10. helyen volt, míg a 4. legnagyobb búzaexportőr ország.

A kanadai vízgazdálkodás

A kanadai mezőgazdasági területek háromnegyede a préri tartományokban van, ahol a kanadai búza több mint felét maga Saskatchewan tartomány adja. Kanada 50,66 millió hektár szántóföldjéből, „csak” 1,1 millió ha öntöznek. Leginkább öntözött terület Alberta, ahol mezőgazdasági termelés 40%-át állítják elő a szántók 4%-án. Az öntözés vízhatékonysága itt 75%-os***. A mezőgazdasági vízkivétel 80%-át az öntözés, míg 20%-át az állattenyésztés használja fel.

Alberta és a Saskatchewan déli régiói kevesebb, mint 350 mm csapadékot kapnak évente. Az öntözés iránti igény folyamatosan nő, különösen az ott is tapasztalható egyre szélsőségesebb vízeloszlás következtében. A leggyakrabban használt öntözési eljárás a körforgós (centrális pivot), lineár, illetve gördülő szárnyvezetékes megoldás. Ezeket azonban leggyakrabban felszíni csatornákból nyert felszín alatti csővezetékekből táplálják. Az öntözéses vetésforgóban a gabonafélék, olajos magvak (canola), takarmánynövények (siló és lucerna) és cukorrépa dominál. A korszerű berendezések között általános a Valmont-Walley, de jelentősen terjednek a Renkie típusok is. Az újabb berendezések már általánosan frekvenciaváltós szivattyúkkal vannak ellátva, és sok helyen megjelentek a precíziós öntözésre alkalmas „GPS Ready” és szórófejszinten változtatható dózisú berendezések.

A kiélezett termelési versenyben a farmerek nagy része tér át a teljes precíziós mezőgazdasági technológiára. Általános a farmerek magas szakmai tudása, amelyet jól működő államilag szervezett szaktanácsadási rendszer tart karban. Az öntözés háromnegyede több tízezer ha-os öntözési körzetekben, a többi része farmszövetségekben valósul meg, 90% feletti állami támogatásból. A gépesítettség színvonala és hatékonysága rendkívül magas. Az általunk látogatott prérin elterülő gabona farmokon 2000–2500 ha-os területen mindössze 2 ember dolgozott főállásban, illetve aratási időszakban további 2-3 ember idénymunkás. Ezt olyan vetésszerkezettel és munkaszervezéssel oldják meg, amely folyamatossá teszi a nagy teljesítményű gépek kihasználását.

Fontos gyakorlati szempont, hogy a komplex vízrendezés során egyaránt kell a vízellátás mellett a vizek tározására és a káros vizek csak a szükséges mértékű drénezésére ügyelni. Így fontos a kettős működésű (öntözés–drénezés) rendszerek telepítése és üzemeltetése. Nálunk ezek a ’80-as években alkalmazott rendszerek az általános drénezési gyakorlattal együtt visszaszorultak.

Drénezés

Kanadában az öntözés mellett jelentős a vízrendezett drénezett területek nagysága, amely 9,46 millió hektár földterületet érint, főleg a keleti Ontario és Quebec tartományok területén (2,5 M ha). Ebben a két tartományban a kötött talajokon alacsony a hidraulikus vezetőképességi érték, ugyanakkor a sík területen kicsi a lefolyási intenzitás. A 900 mm/évi csapadék főleg a tavaszi hóolvadás után okoz itt gondot. A tereprendezés után a főgyűjtőket nyílt csatornával oldják meg, míg az utolsó rendű szívókat a fagyhatár alá telepítik, gyakran kettős működést biztosítva. A70/100 mm-es szívókat teljes drénezés során 200 mm-es gyűjtőkbe kötik be.

A vízminőség védelme tartományi hatáskör, de valamennyi tartományban szabályozott körülmények között történik a monitoring kiépítése és üzemeltetése. A másodlagos szikesedés mellett a felszíni vizek algásodása okoz gondot. Az elsőt gondos talaj- és vízvizsgálattal, hígítással, míg az utóbbit mechanikai szűréssel előzik meg. Néhány tartományban a farmer a talaj- és vízvizsgálatokról „Öntözésre alkalmas” hatósági bizonyítványt kap, amely annak a területnek a forgalmi értékét jelentősen növeli – talán ez is egy követésre méltó gyakorlat lenne.

Általános az alacsonyra tervezett termésátlagok mellett alkalmazott alacsony tápanyagszintek alkalmazása. A hatalmas legelőterületeken az állatsűrűség szintén nagyon alacsony, így túllegeltetés következtében a nitrátterhelésből származó bemosódás kockázata alacsony. A talajvédő direktvetések ugyan általánosak, de a nagy felületek miatti a defláció gyakran okoz szmogot a préri felett, amelynek hatását a gyakori erdőtüzek füstje csak tovább fokozza.

Kanada adottságai és lehetőségei nyílván nem összevethetőek Magyarországéval, azonban a globális mezőgazdasági piac diktálta versenyhelyzet nem tesz különbséget a termékek származása között, így nem mindegy, hogy milyen tendenciákkal kell számolnunk különösen a Közös Agrárpolitika 2020 utáni átalakítását követő időszakban.

Tamás János* – Nagy Attila* – Juhász Csaba**,
Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,
* Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet;
** Száraz Területek Koordinációs Kutató Központ

*** Statistics Canada – https://www.statcan.gc.ca/

A konferencián és a szakmai tanulmányúton történő részvételt támogatta:
Dr. Tamás János: EFOP-3.6.2-16-2017-00001 Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási hálózatának kidolgozása a Kárpát-medencében.
Dr. Juhász Csaba: EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Debreceni Egyetemen.
Debrecen Venture Catapult Program.

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2019/07)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.