A repce tápanyag-utánpótlása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Hoffmnann Richárd, Kaposvári Egyetem Karika András, szaktanácsadó, 2014/07/10
Címkék: repce, talajerőpótlás, vetőmag, termesztéstechnológia, nitrogén, kálium, foszfor

A növény termesztése során fontos szempont a megfelelő termőhely kiválasztása. A repce a mélyebb termőrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, vályog, agyagos vályog talajokon érzi jól magát. Kedveli a humuszban gazdag mezőségi talajokat, de termesztése a napraforgó nagyobb volumene miatt a gyengébb adottságú, sekélyebb termőrétegű, lazább talajokon is folyik. Savanyú (5,5 pH alatti) talajokon jelentős kalciumigénye miatt sikerrel csak nagy adagú szervestrágyázással és meszezéssel termeszthető.

Kulcskérdés a tápanyagellátás

Az eredményes termesztésben az egyenletesen elmunkált, morzsás vagy aprómorzsás (nem elporosított) mag­ágy mellett a harmonikus tápanyagellátás is fontos szempont. A repce esetében egyetlen makro tápelem sem mellőzhető. Periodikus trágyázást ne alkalmazzunk, mivel a repce a makro (N P K Ca Mg és S) és mikro (B és Zn) tápelemekre egyaránt igényes. Ha módunkban áll, szerves trágyázzunk. Almos istállótrágyából akár 30 t/ha-t is kijuttathatunk, ugyanis a repcét már korábban is az egyik legjobb trágyareakciójú növényként tartották számon. Az intenzív hibridek rentábilis termesztése ma már csak szakszerű, nagy adagú műtrágyázással lehetséges.

A vidékfejlesztési miniszter 43/2013. (V. 29.) VM rendelete a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló rendelet értelmében a rendelet 1. számú mellékletében X-szel jelölt fizikai blokkok 2013. szeptember 1-jétől nit­rát­érzékeny területek és ezeket 2014. szeptember 1-jétől kell nitrátérzékeny területként kezelni. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken az elővetemény lekerülése után talajmintát kell venni. A mintákból akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálatokat kell végeztetni. A talajvizsgálati eredményeket felhasználva tápanyag gazdálkodási tervet kell készíteni. A tervben a vonatkozó rendelet (59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet) műtrágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag határértékeit be kell tartani, majd decemberben a gazdaság nitrátérzékeny területeiről nitrátjelentést kell készíteni. Ez a törvényi változás jó humuszellátottságú területeken, intenzív repcetermesztést folytató gazdálkodóknál jelenthet némi korlátozást, a felhasználható nitrogén hatóanyagok tekintetében.

A tápanyag-visszapótlás során nem véletlen, hogy jelentős nitrogénadagokat használunk. A repce nagy vegetatív tömeget fejleszt, ami a hatékony termésképzés alapja. A foszfor az energiatermelő folyamatokban, valamint a generatív szervképzésben (virágzat, termés) játszik szerepet. A kezdeti gyors fejlődési erély kihasználásához, a jó őszi gyökeresedés elindításához szintén szükség van foszforra. Ezt a hazánkban is egyre több helyen alkalmazott módszerrel, vetéssel egy menetben startertrágyázással teszik ki, közvetlenül a kikelő növény gyökérzónájába. A repce zöldtömegének fejlesztése jelentős káliumfelvételt jelent. A jó káliumellátottság javítja a repce stressztűrő képességet, betegségekkel szembeni ellenálló képességét, télállóságát és az aszálytűrést is. A repcének töretlen őszi fejlődéséhez, valamint, a virágzás során a jobb terméskötéshez bórra is szüksége van. Ez az elem nehezen mozog a növény idősebb részeiből a fiatal hajtások felé, ezért pótlása külön hangsúlyt kap.

Az őszi tápanyagpótlás

A növény élete során az egyes fejlődési időszakokban a szükséges tápelemeket eltérő arányban és mennyiségben veszi fel. A repce kezdeti fejlődése során a nitrogén és a káliumfelvétel igen intenzív. Ez a tendencia kiegészülve a kénnel egészen virágzás közepéig megmarad. A növény káliumigényes, felvétele a szárba indulás során drasztikusan növekszik. A kelést követően könnyen felvehető foszfort is igényel a növény, ami az energiatermelő folyamatokhoz nélkülözhetetlen. Később a foszforfelvétel egyenletesebb, de a virágzás kezdetén és a termésérés derekán intenzív a felvétele és a növényen belüli felhasználás. Ha a talajvizsgálati eredmények szerint a növényfüggő tápelem-ellátottság bármelyik elem esetében gyenge vagy közepes, akkor visszapótlása elengedhetetlen.

A tápanyag-igény szempontjából a repcét a nitrogén és foszforigényes növények közé soroljuk, a foszfornak fontos hatása van az elágazódások képződésében és így a nagyobb tényleges termésmennyiség kialakulásában. Ugyanakkor fontos gondoskodni a megfelelő színvonalú kálium, kalcium, magnézium, kén és bór utánpótlásról is. A növények az egyes tápelemek hiányára eltérő tünetegyüttessel reagálnak. A nitrogén hiánya, a kénhiányhoz hasonló szabad szemmel is látható tüneteket okoz. A levelek színe sárgás, világoszöld, amit elsősorban tavasszal a fiatal leveleken figyelhetünk meg. Foszforhiány esetén a növekedés erősen visszamarad, a lombozat sötétzöld, a régebbi levelek hegyei, szélei lilás rózsaszínűek, majd fokozatosan megpirosodnak. Káliumhiány tünetek az előbbiekhez hasonlóak, a szár vékony, a levelek kicsik, kékeszölden színeződnek.

A termesztéstechnológiában alapműtrágyázással biztosítjuk a repce őszi fejlődéséhez szükséges nitrogén mennyiségét és a teljes tenyészidőszak foszfor és kálium szükségletét. A foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat a nyárvégi talajmunkákkal dolgozzuk be a gyökérzónába. Alapműtrágyaként elsősorban káliumtúlsúlyos, de elegendő foszfort is tartalmazó komplexeket válaszunk, lehetőleg olyan összetételeket, amelyek a NPK mellett tartalmaznak Ca, Mg és néhány % ként és egy kis bórt is. A növény alá elsősorban olyan NPK terméket válasszunk, mellyel precízen egyenletes szóráskép mellett tudjuk a hatóanyagot kijuttatni, csökkentve az állomány szétnövésének mértékét.

Használjunk komplex műtrágyát!

Az utóbbi évek nagyüzemi gyakorlata a jó minőségű komplex műtrágyák használatát igazolta vissza. Az intenzív termesztési gyakorlatban a repce alá 80–90 kg/ha foszfor hatóanyag és 90–110 kg kálium hatóanyag kerül kiszórásra. Jó tápanyag-ellátottság mellett sem érdemes 50–60 kg/ha alá menni egyik tápelemmel sem. A nitrogén hatóanyag teljes adagja meghaladhatja a 200 kg/ha-t is, ebből ősszel maximum 40 kg-ot juttassunk ki hektáronként. Korai vetésnél inkább csak 30 kg/ha mennyiséget.

Ideális összetételűek azok a komplex műtrágyák, amelyek 8–10% N, 15–20% P és 25–30% K hatóanyag mellett néhány százalék Ca, Mg, S és B hatóanyagokat is tartalmaznak. A repce őszi kénigénye nem jelentős, általában a komplex műtrágyákban található néhány százalék S elegendő. A kén a nitrogénhez hasonlóan mobilis a talajban, az őszi-téli csapadékkal a feleslegesen adott mennyiség kimosódhat. Megfelelően felszerelt vetőgép esetén lehetőség van vetéssel egy menetben starter és mikrogranulát starter műtrágyák kijuttatására. Star­ter­ként jó vízoldható foszfort tartalmazó NP komplex műtrágyákat válasszunk. Ezek némelyikében az NP mellett kén, bór és cink is található. A mikrogranulált starter műtrágyák megfelelő beállítás esetén közvetlenül a mag környezetébe kerülve a csírázó növény korai kritikus szakaszában jelentenek azonnal felvehető tápanyagforrást. Ezek közül is olyat válasszunk, amelyikben a NP mellett van bór és cink is. Intenzív technológiának elengedhetetlen eleme az őszi regulátorozás. A télállóság és az általános kondíció javítására kifejezetten ajánlható az ezzel egy menetben kijuttatott S-, B- és Zn-tartalmú lombtrágyák használata.

Tápanyagpótlás tavasszal

A tavaszi nitrogént lehetőleg két részletben juttassuk ki: Az első fejtrágya időpontja a vegetáció beindulását követően azonnal, tél végén, legkésőbb március elején van. Tekintettel a repce kénigényére, az első fejtrágya feltétlenül kénes nitrogéntrágya (NS típusú) legyen szilárd vagy folyékony formában. Ebben a stádiumban a fejtrágyaként alkalmazott Nitrosol még töményen kijuttatható a növényre. Természetesen használjunk speciális Nitrosol fúvókát a kijuttatáshoz. Amennyiben nem áll rendelkezésre kéntartalmú szilárd nitrogén műtrágya, úgy feltétlenül Ca-, Mg-tartalmú MAS (mész–ammon–salétrom) típusú műtrágyákat (pl. Pétisó, Linzisó) használjunk, és a kén pótlására preferáljuk a kéntartalmú lombtrágyákat. A kén pótlásán kívül a bórra is figyeljünk, és a növényvédelmi kezelésekkel adjunk bórtartalmú lombtrágyát is. A levélre kijuttatott tápanyagok akár 5–20-szor hatékonyabban szívódnak fel, mint talajon keresztül, ezt a repcében mindenképp érdemes kihasználnunk. Amennyiben kora tavasszal foszforhiány tüneteit tapasztaljuk a repcén, ezt hatékonyan orvosolhatjuk foszfor túlsúlyos NP, vagy NPK lombtrágyával. Savanyú, mésztelen talajokon a CA, Mg pótlására is figyeljünk oda – erre is van lehetőség lombon keresztül.

1. táblázat.
1 tonna termés előállításához felvett tápelem- mennyiségek Forrás: Szirtes és Füleky

A második fejtrágyázásra pedig áprilisban, a szárba indulás időszakában, de legkésőbb zöldbimbós állapotban kerüljön sor. Ebben az időszakban intenzív vegetatív növekedés jellemző (szár- és gyökérnövekedés), mely meghatározó a további fejlődés során. Az ősz folyamán már determinálódott a lehetséges oldalelágazások száma, azonban ezek kineveléséhez jelentős mennyiségű nitrogénre lesz szükség. Az ajánlott termékek: MAS és Nitrosol – amely ekkor már csak hígítva juttatható ki.

Száraz évjáratokban a második szilárd formában kijuttatott fejtrágya hasznosulása a kevés csapadék miatt kérdéses. Használjunk nitrogéntartalmú lombtrágyákat kén- és bórkiegészítéssel. A virágzás előtt kb. 1 héttel nagyon fontos egy nagyobb adagú bórkijuttatás, amit töményebb kb. 10% B tartalmú lombtrágyákkal tudunk megtenni. Ez a kezelés javítani fogja termés kötődést és az elérhető terméshozamot, valamint az olajtartalomra is pozitív hatással van.

FOTÓPÁLYÁZAT A CSALÁDI GAZDÁLKODÁS NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE

A Copa-Cogeca a „Családi Gazdálkodás Nemzetközi Éve” alkalmából fotópályázatot hirdet a nagyközönség számára, amely a családi gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek fontosságát hivatott bemutatni. A Copa-Cogeca a legnagyobb európai termelői érdekképviseleti szervezet, amely most a családi gazdálkodás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. A családi gazdaságoknak többek között nagy szerepük van a helyi természeti erőforrások védelmében, a mezőgazdaság fejlesztésében, az élelmezés biztonságának megteremtésében, valamint a vidéki foglalkoztatottság növelésében. Az ENSZ a 2014-es évet a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Évének nyilvánította. Ennek részeként március elején Budapest adott otthont a témában szervezett nemzetközi kiállításnak és konferenciáknak, az év egyik legfontosabb nemzetközi mezőgazdasági találkozójának. A „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című rendezvény egyszerre volt nemzetközi találkozó és tudományos vita, a „Világ Mustra” elnevezésű kiállításon pedig a világ különböző tájairól érkező családi gazdálkodók mutathatták be tevékenységüket. A nagyközönség most kamera segítségével, objektíven keresztül mutathatja be a családi gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek fontosságát, szépségeit. A Copa-Cogeca ugyanis fotópályázatot hirdetett profi fotográfusoknak és lelkes amatőr fotósoknak az utóbbi témában. 2014. július 31-ig várják a pályaműveket a készítő elérhetőségeivel az amanda.cheesley@copa-cogeca.eu e-mail címre. A legjobb fotókat az Európai Parlamentben is kiállítják szeptember 22-én, a győztes kép készítője pedig egy kétszemélyes barcelonai úttal lesz gazdagabb. Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ajánlott kiadványokDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjaiDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiA repce komplex növényvédelmeA NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérleteiTonnánként nettó 96 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé a szakszövetség az őszi kalászosokra