Mindenhol ott vagyunk, ahol kell

Kategória: Kamara | Szerző: SZB, 2019/04/01

Darabos Tamás,
a NAK főigazgatója

Amikor 2013-ban megalakult az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), egyik első és legjelentősebb feladata volt az addigi széttagolt és átfedésekkel teli falugazdász és szaktanácsadói hálózat közös ernyő alá hozása. A megvalósítás sikerét jól mutatja, hogy az elmúlt években az országosan mintegy 180 ezer egységes kérelem megközelítőleg 70 százalékát a falugazdászok ingyenes közreműködésével nyújtották be a gazdálkodók, ezzel mintegy 1000 milliárd forint támogatás lehívását segítette számukra a NAK. De bármilyen jól működőik is a rendszer, öt év elmúltával megérett az első komolyabb módosításra, átalakításra.

– Milyen okok vezettek el a változtatás szükségességéhez?

– Az elmúlt másfél évben górcső alá vettük a falugazdász hálózat működését, és azt találtuk, hogy az organikusan fejlődő működésben olyan aránytalanságok alakultak ki, amelyek jelentős mértékben rontották a hatékonyságot. Míg egyes helyeken üresjáratokkal dolgoztak a falugazdászaink, addig máshol akkora volt az ügyfélforgalom, hogy azért nem tudtuk a gazdákat rendesen kiszolgálni, mert nem volt elég erőforrásunk hozzá. Ezt látva nekiálltunk és megvizsgáltuk, hogyan lehet a rendszer hatékonyságán javítani ahhoz, hogy jobban ki tudjuk szolgálni a gazdálkodóinkat, és mindenkinek jobb ügyfélélménye legyen.

Ennek eredményeképpen átalakítottuk magát a falugazdász körzetrendszert. Eddig a megye volt a legkisebb irányítási egység, viszont Szabolcsban több mint 70 falugazdászunk volt, Nógrádban pedig kevesebb, mint 10. Mivel így megyénként nem lehetett egyformán irányítani a hálózatot, ezért a tavalyi év novemberére kialakítottuk a falugazdász körzetek rendszerét, amelyben 67, nagyjából egyenlő méretű és létszámú csapatra osztottuk a falugazdászainkat. Ezeket az így már összemérhető csoportokat pedig megpróbáltuk úgy kiegyensúlyozni, hogy mindenütt azonos minőségű kiszolgálást tudjanak kapni a gazdálkodók. Ennek érdekében 2019 februárjától átalakítottuk az ügyfélfogadási rendet is: azokra a helyekre, ahol eddig üresjáratokat tapasztaltunk, oda ezután az igények összegyűjtését követően, előre egyeztetett időpontban fogunk kimenni.

– Milyen fogadtatásra talált eddig a változtatás?

– A hír viszonylag nagyobb hullámokat vetett a sajtóban, illetve egyes helyi polgármesterek körében, mondván, micsoda dolog az, hogy innentől kezdve nincs itt a falugazdász. Pedig ez így önmagában nem igaz. Mert ahogy eddig, ezentúl is ki fogunk menni, amikor a helyi gazdálkodók igénylik a falugazdász segítségét, és ott helyben fogunk nekik segíteni a továbbiakban is. Csak éppen nem az lesz a működési modell, hogy előre meghatározott időpontban, ha kell, ha nem, mindig ott leszünk, hanem csak akkor fogunk kimenni, amikor igény merül fel rá, hogy a falugazdász ott legyen és segítsen a gazdálkodóknak. Több önkormányzat fel is ajánlotta már a támogatását abban, hogy ők helyben segítenek a szervezésben, tartják a kapcsolatot a falugazdászokkal, és jelzik az igényeket, amikor több gazdálkodónak is szüksége lenne arra, hogy kimenjünk.

– Jár-e további előnyökkel ez az új rendszer?

– Ezzel gyakorlatilag úgy tudunk felszabadítani erőforrásokat, hogy a másik oldalon nem csökkentjük a szolgáltatások színvonalát. Nem mellesleg a számok azt mutatták, hogy ahol a legnagyobb felzúdulás volt az átalakítás miatt, ott körülbelül 30 gazdálkodóról volt szó, akik addig is évente átlag kétszer mentek be a falugazdászukhoz ügyeket intézni, azt is jellemzően olyan kampányfeladatok idején, mint az őstermelői igazolvány kiállítása vagy az egységes kérelem beadása. Ezekre és az egyéb más feladatokra ezután is ott leszünk, amikor szükség lesz ránk, azokban az időszakokban viszont nem, amikor amúgy sem keresték a gazdálkodók a falugazdászinkat.

Egyébként az is jellemző volt ezeken a településeken, hogy a gazdálkodók több mint fele átjárt elintézni az ügyeit a szomszédos, nagyobb településekre, vagyis a gazdálkodók részéről is megvan az igény, hogy rendes körülmények között, normális ügyfélfogadási keretek között kapjanak segítséget, és ezért hajlandóak akár ki is mozdulni. Ennek is szeretnénk elébe menni, és tovább fejleszteni a súlyponti irodáinkat, hogy színvonalas, európai körülményeket teremtsünk mind a gazdálkodók, mind a falugazdászok számára.

– Ha jól gondolom, ez a falugazdászok számára időmegtakarítást is jelent…

– Azt az időt, ami az ily módon megváltoztatott ügyfélfogadási rendben felszabadul, két dologra szeretnénk felhasználni. Az egyik, hogy azokon a helyeken, ahol nagyobb az ügyfélforgalom, ott nőjön a kapacitásunk, és jobban ki tudjuk szolgálni a gazdálkodókat. A másik pedig, hogy több olyan ügy elintézésére is legyen lehetőségük a falugazdászoknak, amelyek egyedi segítségnyújtást igényelnek, adott esetben helyszíni kijárással, hogy ne csak az adminisztrációban, hanem magában a gazdálkodásban is tudjanak segíteni, tanácsot adni.

Illetve magában a kamarában is több időnk marad és lehetőségünk lesz arra, hogy képezzük a falugazdászainkat az egységes kérelembeadásra. Így már nemcsak a 19 megyei fő falugazdászt tudjuk aktívan képezni, hanem azt a 67 körzetvezetőt is, akiket tavaly kiválasztottunk. Bízom benne, hogy most már minél több falugazdászunk első kézből a Magyar Államkincstártól fog információkhoz jutni az újdonságokat illetően, és azt ők fogják továbbadni a közvetlen beosztottaiknak, így idén egy még jobban felkészült falugazdász hálózattal fogunk nekiállni az egységeskérelem-beadásnak.

– Mi az oka, hogy ilyen nagy szóródás mutatkozott az igényekben?

– Amikről itt szó van, azok a kitelepült ügyfélszolgálatok. Volt olyan hely, ahová hetente fél órára ment ki a falugazdász, de esetleg utazott érte másfél órát. Az elv ugyanis az volt, hogy mindenütt legyünk ott egy kicsit, ami viszont egyáltalán nem hatékony megoldás. Ezen szeretnénk a jövőben úgy változtatni, hogy mindenhol ott vagyunk, ahol kell, és mindig akkor vagyunk ott, amikor kell. Mert látni kell, hogy azok a feladatok, amelyeket a kamara a zászlajára tűzött – akár a küldetésnyilatkozatunkban, akár a tavaly tavasszal megjelent stratégiai kiadványunkban – nagyságrendekkel több időt és erőforrást igényelnek ahhoz, hogy a magyar agráriumot el tudjuk vinni a 21. századba. Arra pedig nincs sem anyagi, sem emberi erőforrásunk, hogy még sok száz fővel bővítsük a falugazdász hálózatot. Ezzel az átalakítással tehát az is célunk, hogy megteremtsük a fedezetét annak a fejlődésnek, szakmai képzésnek, magasabb szintű ügyfélszolgálatnak, amit eddig nem tudtunk megvalósítani, mert az volt az elsődleges szempont, hogy ott legyünk mindenhol.

– A 67 körzet felosztása azért továbbra is tükrözi a megyéket?

– Igen, a körzetek a megyéken belül vannak, csak éppen Szabolcsban 8 körzetünk lett, míg Komárom megye például egyetlen körzetből áll. Így lettek körülbelül egyenlő méretű körzeteink.

– A falugazdász munkában így hány fő vesz részt összesen?

– Már négy éve 650 fős a falugazdász hálózatunk, és ezt a jövőben is tartani szeretnénk.

– Ezzel a változással várhatók-e új kamarai szolgáltatások is 2019-ben?

– Folyamatosan dolgozunk a szolgáltatásainkon. Eddig azt láttunk, hogy a szolgáltatásaink kivitelének, eljuttatásának a gazdálkodókhoz legnagyobb gátja pont az volt, hogy a falugazdászok és a központ között nem volt meg az a rugalmas és gyors kommunikáció, ami ehhez kellett.
Az idei tavasszal szeretnénk előtérbe helyezni a mezőgazdasági biztosításokat, hiszen az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között felelőtlenség nem felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy ilyen lehetőségeik is vannak. Aki él vele, él vele, aki nem, az nem, de ez már a gazdálkodók döntése, nekünk viszont kötelességünk őket döntési helyzetbe hozni.
Inkább a kisebb gazdálkodóknak lehet fontos, hogy egy egyedi kedvezménymegállapítási rendszert dolgoztunk ki a legnagyobb magyar üzemanyag-forgalmazó hálózattal. Ennek keretében azonnali, illetve tagdíjra váltható kedvezményeket is kaphatnak a gazdálkodók. Aki használja ezt a kedvezményt, az adott esetben lehet, hogy a teljes kamarai tagdíját meg tudja vele spórolni.

Hogy például ezeket a lehetőségeket a falugazdászok is nyugodt szívvel, hozzáértő módon merjék ajánlani, ahhoz nekünk is sokat kell foglalkoznunk velük, amihez pedig időre van szükség. El is kezdtük a központban ehhez az infrastruktúra kialakítását egy hálózattámogatási rendszerrel és olyan szolgáltatásfejlesztési csoportokkal, amelyek kifejezetten erre a feladatra koncentrálnak.

Nemcsak a hálózatot kell tehát ahhoz átalakítani, hogy ez a rendszer működjön, hanem a központot is. Ennek a munkának a kellős közepén vagyunk, és bízom benne, hogy rövidesen európai körülmények között, súlyponti irodákban, sokkal hatékonyabban és jobb minőségben tudjuk majd kiszolgálni a gazdálkodókat, úgy a fizikai körülményeket, mint a szakmai munkát tekintve! Bízom benne, hogy egy idő múlva már mindenki azt fogja mondani, hogy ez összességében egy igen jó lépés volt.

– A napi ügyintézésben jelent ez a változás valami új teendőt az ügyfelek számára?

– A gazdálkodóink jelentős részének pont ugyanannyi a teendője ezentúl is, mint eddig: a kamara honlapján meg kell nézni a nyitvatartási időket, hogy hol mikor van ügyfélszolgálat. Amit további pozitívumként tudunk ígérni, az az, hogy innentől kezdve nagyon szigorúan be fogjuk tartatni a nyitvatartási időket. Ez ugyanis korábban, például a helyettesítések alkalmával, nem volt mindig maradéktalanul megoldva. A körzetvezetőknek kiemelt feladata lesz, hogy ha valahol ügyfélszolgálati idő van meghirdetve, akkor ott legyen is falugazdász. Igyekeztünk úgy beosztani, hogy ha egy adott településesen éppen aznap nincsen ügyfélszolgálat, akkor valahol a környező településeken legyen.

Amire még számíthatnak a gazdálkodók, hogy a közeljövőben a falugazdászok is aktívan fogják keresni őket. Az új rendszer egyik alapköve ugyanis, hogy nem elég megvárni, míg valaki rájuk nyitja az ajtót, hanem nekik is folyamatosan keresni kell a kapcsolatot a gazdálkodókkal. Mert valószínűleg azoknak is szükségük van segítségre, akik most még nem is jelentkeznek érte. Ez mindenképpen lényegi változása lesz az új rendszernek, amiből mindenki profitálni fog. Hiszen a 21. században vannak olyan rajtunk kívül eső tendenciák az agráriumban, amelyeket muszáj követnünk, különben le foguk maradni. Ez egy globalizált iparág, nem lehet abban bízni, hogy itt van annyira jó termőtalaj, hogy az majd elvisz minket a 22. századba is! Az élelmiszer-gazdaság működése most már egészen technológiaorientált, és ezeket a technológiákat jellemzően nem Magyarországon találják ki, úgyhogy figyelnünk kell a külvilágra és ezeket az újdonságokat el kell vinnünk a gazdálkodókhoz.

Petíció az agrárium forrásmegvonása ellen

Elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkenteni akarja a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését, ezért a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével aláírásgyűjtésbe kezd – jelentette be közös sajtótájékoztatójukon Győrffy Balázs, a köztestület elnöke és Jakab István, a MAGOSZ elnöke. A amagyargazdakert.hu honlapon elérhető petíciót május harmadikáig bárki aláírhatja, aki egyetért az abban megfogalmazottakkal.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelenlegi fejlődési üteme, aminek előnyét minden állampolgár élvezheti, nem lenne fenntartható, ha szűkítenék a rendelkezésre álló forrásokat – mondta az agrárgazdasági kamara elnöke, hozzátéve, hogy a KAP mérséklése már csak azért is elfogadhatatlan, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő annak ellenére, hogy stratégiai jelentőségű területért, a lakosság minőségi élelmiszerrel való ellátásáért felelnek. Ezen túl az Európai Unió a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is egyre nagyobb szerepet szán a gazdálkodóknak, egyre komolyabb elvárásokat támaszt irányukban.
A tárgyalások végső szakaszában sikerült elérni annak a hivatkozásnak a törlését, miszerint a tagállamok migránssegítő civil szervezeteket támogathassanak vidékfejlesztési forrásokból. Ugyanakkor az új, 2020 utáni Közös Agrárpolitika tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése – jelezte Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint az elkövetkező időszakban intenzív tárgyalásokra kerül sor, amelyek eredményeképp a tervezetek még nagyban módosulhatnak, ezért is fontos, hogy adjunk hangot követeléseinknek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a MAGOSZ egyöntetűen kiáll amellett, hogy a migrációs helyzet kezelése alapvetően demográfiai és társadalmi probléma, ezért azt nem szabad az agrárköltségvetés terhére kezelni – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Mint kifejtette: látszik, hogy a májusban leköszönő Európai Parlament már nem hoz döntést a 2021 utáni Közös Agrárpolitikáról, még az agrárpolitika költségvetéséről sincs döntés. Abban bízik, hogy az európai uniós választások után egy bevándorlásellenes parlamenti többség fogja majd a Közös Agrárpolitika következő hétéves időszakának alapjait lerakni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai