26 milliárd a kárenyhítési alapban

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: AM, 2019/04/03

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérét a korábbi szabályozáshoz képest kibővített agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, amely kedvezőtlen időjárási jelenségek (aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar, jégeső) kárai ellen nyújt, Európai Bizottság által is jóváhagyott állami támogatást. Uniós előírás szerint ez a támogatás a növénykultúra szinten 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés kárait kompenzálja a rendszerben tag termelők számára.
Az agrárkár-enyhítési rendszer jogszabályi hátterét a 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet szolgáltatja.

Agrárkárenyhítési rendszer

A kárenyhítési rendszerben való részvétel kötelező abban az esetben, ha a termelő

• szántóföldi növényt termeszt legalább 10 hektáron;
• szántóföldi zöldséget termeszt legalább 5 hektáron;
• legalább 1 hektáron ültetvénnyel rendelkezik.

Azon gazdálkodó is csatlakozhat önkéntes alapon a rendszerhez, aki nem rendelkezik a fent jelzett területméretekkel, ebben az esetben 3 éves időtartamra vállalnia kell a tagságot.

A kárenyhítési év folyamán a termelők  – alapesetben a jogszabályban előírt 15 napos határidőn belül – elektronikusan jelentik be a mezőgazdasági káreseményeket a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer oldaláról elérhető felületen, amelyben az agrárkamara (NAK) falugazdászai is segítséget nyújtanak.

A kárbejelentést az agrárkár-megállapító szerv bírálja el, sok esetben helyszíni ellenőrzést követően. A kárenyhítési év végén, novemberben a termelők elektronikus úton kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújthatnak be, ha rendelkeznek jóváhagyott kárbejelentéssel és a károsodásuk eléri a támogatási jogosultsághoz szükséges mértéket. A rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőknek ugyanis – jogszabályban előírt egyéb jogosultsági feltétel mellett – abban az esetben nyújtható kárenyhítő juttatás adott növénykultúra káraira, ha a fentebb felsorolt kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt 

• üzemi szinten az adott növénykultúra terméskiesése meghaladja a 30%-ot az átlagos hozamhoz képest, amelyet az agrárkár-megállapító szerv ellenőriz; és 
• üzemi szinten a károsodott növénykultúra termelésiérték-kiesése meghaladja a 15%-ot az átlagos hozamértékhez képest.

A kárenyhítő juttatás mértéke a termelésiérték-kiesésnek legfeljebb 80%-a lehet, ha a termelő rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A károsult a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csupán, ha az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően, a tárgyévre vonatkozóan nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A rendszerben tag termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek az általuk megművelt terület mérete alapján: ültetvény és szántóföldi zöldség esetén 3000 Ft/ha, egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 Ft/ha. Az évi 4,1 milliárd Ft nagyságú termelői befizetéseket azokkal legalább azonos összegű állami forrás egészíti ki, mindezek alkotják a mindenkori kárenyhítő juttatás forrását. A kárenyhítési alap éves forrása mintegy 8,4 milliárd forint, amelyet az előző évek maradványai egészítenek ki. Az így képzett alapból lehet az adott év kárai után kárenyhítő juttatást igényelni.

Az agrárkárenyhítési rendszer folyamatos fejlesztésének eredményeként 2018-ban a rendszernek közel 74 000 tagja volt (a tagok 15%-a önkéntesen csatlakozott), a rendszer által lefedett terület pedig meghaladta a 3,68 millió hektárt.

A 2018. kárenyhítési évben 10 248 db termelői kárbejelentés érkezett 178 485 hektár területre, a következő megoszlás szerint: aszálykár 86 984 ha; téli fagykár 17 153 ha; tavaszi fagykár 2409 ha.
A 2018-as kárenyhítési év tekintetében 2018. november 30-ig közel 5000 db kárenyhítő juttatás iránti kérelmet adtak be a termelők, amelyek feldolgozása jelenleg is folyamatban van. A kárenyhítési alapban mintegy 26 milliárd Ft áll rendelkezésre a jogos kárigénnyel rendelkező termelők megsegítésére. A jogszabályi előírások alapján a kárenyhítő juttatások kifizetése legkésőbb március 31-ig történik meg.

Fontos változás 2018-tól, hogy a termelőknek a nem termő ültetvények után nem kell kárenyhítési hozzájárulást fizetniük. Ezzel együtt a kárenyhítési hozzájárulás számítási módszere nem változott, ezután is ugyanúgy a földterület alapján indokolt megfizetni a szükséges összeget a már fentebb említett hektáronkénti értékek alapján.

Az alább felsorolt teendőkre és határidőkre fontos odafigyelnie
a termelőnek a kárenyhítési év során:

• Amennyiben nagy területen következik be a káresemények valamelyike az országban, vagy különösen nagy kárt okozó, rendkívüli időjárási jelenség figyelhető meg, úgy az AM külön sajtóközleményt szokott megjelentetni, amelyben az agrártárca felhívja
  a termelők figyelmét a kárbejelentéssel összefüggő teendőkre.
• Tagság: Amennyiben az egységes kérelemben a termelő területeinek nagysága elér egy bizonyos értéket (ültetvény 1 ha, szántóföldi zöldség 5 ha, egyéb szántóföldi kultúra 10 ha), úgy kötelezően taggá kell válniuk. Azok a gazdálkodók, akiknek a területeik nem haladják meg ezt a nagyságot, önkéntesen vállalhatják a tagságot (3 éves időtartamra) az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak alatt. Ennek pontos benyújtási határideje évről évre változhat, de jellemzően minden év június elejére-közepére esik (egységes kérelem szankciós benyújtási határideje).
• Kárenyhítési hozzájárulás megfizetése: A termelők kötelesek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére, amennyiben ezt nem teszik meg, úgy nem részesülhetnek adott évben kárenyhítő juttatásban. A hozzájárulás befizetési határideje szeptember 15.
  Aszálykár bejelentése: Ha a termelő aszálykárt tapasztal, akkor azt a növényen való észleléstől számítva 15 napon belül kell bejelenteni, aszálykár-bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető.
  Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása: Amennyiben a termelőt kár érte adott kárenyhítési évben, úgy az ezzel kapcsolatos kompenzációs kérelmét legkésőbb november 30-ig szükséges benyújtania elektronikusan.
• Kárenyhítő juttatás kifizetése: A megítélt kárenyhítő juttatás (a korábbi kárenyhítési év tekintetében) kifizetésre kerül legkésőbb március 31-ig a termelők számára. Megfelelő mezőgazdasági biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatás fele ítélhető oda.

Biztosítási díjtámogatás

A támogatás forrását 2016-tól a Vidékfejlesztési Program finanszírozza, amely szerint az éves támogatási keretösszeg 4 milliárd forint, 2018-ban a keretösszeg 5 milliárd Ft-ra emelkedett. A támogatási program keretében a Magyarországon termelt legfontosabb szántóföldi és kertészeti növénykultúrákra kötött díjtámogatott konstrukciók biztosítási díjához a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-áig nyújtható támogatás. Ha a termelők által beérkezett igények adott évben meghaladják a rendelkezésre álló forrás mértékét, akkor a támogatás intenzitása csökken. A minimális támogatási intenzitás azonban nem lehet kevesebb, mint a termelő által befizetett biztosítási díj 30%-a.
A biztosítási díjtámogatási rendszer szabályozási hátterét a 2011. évi CLXVIII. törvény.
A biztosítási díjtámogatás bevezetésének köszönhetően olyan új biztosítási konstrukciók jelentek meg, amelyekre a biztosítók a korábbiakban nem vállaltak kockázatot.

Ezzel először vált biztosíthatóvá több, hazánkban gyakran és jelentős mértékben pusztító kockázat, mint az aszály, felhőszakadás, tavaszi fagy vagy mezőgazdasági árvíz. Az uniós szabályozás alapján a díjtámogatott növénybiztosítások az aszály, mezőgazdasági árvíz, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar, jégeső, természeti eredetű tűz által okozott, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés kárainak térítésére terjed ki.

A díjtámogatási program bevezetése a termelői öngondoskodást és a piaci kockázatkezelő eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni a biztosítókkal való szoros együttműködésben. A 2017. évben 14 000-nél is több gazdálkodó részesült biztosítási díjtámogatásban, amely nagyságrendet a 2018. évben is sikerülhet elérni a kötésszámok eddigi alakulása alapján.

Országos jégkármegelőző rendszer

Az 1991 óta működő dél-dunántúli talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer eredményes működési tapasztalatai alapján az Agrárminisztérium kezdeményezte a rendszer országossá történő kibővítését.

Az országos jégkármegelőző rendszer kiépítésének és működtetésének szabályozási hátterét a 2011. évi CLXVIII. törvény adja.

A Vidékfejlesztési Program lehetőséget teremtett az országos jégkármegelőző rendszer kiépítésének vidékfejlesztési forrásokkal való 100%-os támogatására. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta az országos rendszer kiépítését és annak 2018 májusától történő működtetését, amelyhez az Agrárminisztérium szakmai támogatást és működtetési forrásokat nyújt. A NAK 3 új logisztikai központot hozott létre, és az ország 4 régióba történő beosztásával alakította ki a rendszert.

A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés által már jelenleg is működtetett 141 egység integrálásával és az újonnan telepített talajgenerátorokkal létrejött a közel 1000 generátorral működő országos rendszer, amelynek kiépítésére közel 2 Mrd Ft-ra volt szükség.
A rendszer bővítése alkalmával beszerzésre került közel 200 darab automata talajgenerátor is, amelyek működésének indítása és leállítása SMS-üzenet alapján történik, így kezelőszemélyzet ezen műveletekhez nem szükséges. A hagyományos, manuális berendezéseket kezelőszemélyzet működteti, akik elvégzik a készülékek hatóanyaggal történő feltöltését és kisebb javítását is.

Az országos talajgenerátoros rendszer éves működtetési költsége 1,5 Mrd Ft, amelynek finanszírozása a kárenyhítési alapból történik. Ezen megoldás egyik legfontosabb hozadéka, hogy az országos jégkármegelőzés bevezetése és működtetése nem generál a jelenleginél nagyobb termelői befizetéseket a kárenyhítési alapba.

A jégkármegelőző rendszer működésének hatékonyságát jelzi, hogy például 2018 májusában Szlovéniában alma nagyságú jég esett, míg Zala megyéből is érkeztek kárbejelentések, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem hasonlítható a Szlovéniában tapasztaltakkal. Hasonló volt tapasztalható a Kárpátalját ért hatalmas jégverés alkalmával is, azonban hazánk északkeleti határszélein sokkal kisebb volt a jégeső károsító hatása. Amennyiben nem védekeztünk volna, úgy Magyarországon is hasonló jellegű károk keletkezhettek volna, mint a szomszédos országok területein.

Az országos jégkármegelőző rendszer eredményes működését jelzi továbbá, hogy függetlenül attól, hogy 2018-ban az elmúlt évhez képest lényegesen több zivatarfelhő érte el hazánkat, a bekövetkezett károsodások mértéke – a termelői kárbejelentések alapján – lényegesen kisebb. Az agrárkár-enyhítési rendszer keretében 2018-ban bejelentett jégeső miatt károsodott mezőgazdasági terület harmada a 2017. évinek, amelyet az alábbi táblázat jól szemléltet.

A 2018. kárenyhítési évben a jégesőkár bejelentések legnagyobb területen, 4325 hektáron Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintették. Zala megyében 3189 hektár, míg Vas megyében 2700 hektár károsodott jégeső miatt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai