Cél a hazai fogyasztás és az élelmiszerexport növelése

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2019/04/05

Ondré Péter,
ügyvezető igazgató

– Igazgató úr, kezdjük egy személyes kérdéssel a beszélgetést: mióta vezeti a centrumot?

– Tavaly július 28-a óta vagyok az AMC vezetője. Nem ismeretlen számomra ez a terület, mert 2014-ben kerültem a mai Agrárminisztériumba, ahol Dr. Nagy István titkárságvezetőjeként végeztem a munkámat. Ez a munkakör módot adott arra is, hogy megismerjem a magyar mezőgazdaság kihívásait és a problémáit, illetve az előttünk álló feladatokat. Miniszter úr felkérésére vállaltam el ezt a pozíciót, mivel óriási elkötelezettséggel, nagy tervekkel „vágott bele” a 2018–2022 közötti agrárpolitika megvalósításába. Úgy gondoltam, hogy ebben a munkában a saját tapasztalataimat is hasznosíthatom, ezért nagyon is megtisztelő, fontos pozíció az AMC vezetése.

– Beszéljünk a nagy feladatokról…

– Ha kiemelhetek két előttünk álló agrárágazati kihívást, akkor először arról szeretnék beszélni, hogy hatékonyabbá, magasabb feldolgozottsági szintűvé, magasabb hozzáadott értéket kibocsátóvá kell tennünk a magyar élelmiszeripart és mezőgazdaságot. A másik kihívás pedig – főként ebben a munkaerőhiányos környezetben –, hogy az ágazatot a fiatalokkal is megszerettessük. Miniszter úr „zászlóshajóként” kezeli mindkét feladatot, s ezek megvalósításában az Agrármarketing Centrum is meghatározó szereppel bír. Az első nagy feladat az ágazat modernizálása, amiben az AMC több fronton is hatékonyan fel tud lépni. Egyrészt a saját, külföldi export promóciós tevékenységünk során megkeressük azokat a hazai cégeket, partnereket, akik kellő minőségű, elegendő volumenű és az adott célpiacon sikeres termékekkel tudnak megjelenni. Ezekkel a cégekkel a most következő hónapokban is számos külföldi kiállításon jelenünk meg. Egyébként az AMC-nek két piaci eszköz- és feladatrendszere van. Egyrészt a hazai piacon, többek között belföldi termékpályákon folytatunk – nem konkrét termékekre vonatkozóan – kampányokat, mégpedig azokon a termékpályákon, ahol szükség van a marketingtevékenységre az ágazat megsegítéséhez. Ilyen helyzet mindig adódik, gondoljunk csak a tavalyi almapiaci túltermelésre, ahol indokolt volt az alma promóciója. De említhetem az orosz embargó hatásait is, mivel az egyes ágazatoknak szükségük volt a hazai fogyasztásélénkítésre. Az afrikai sertéspestis okán a sertéshús fogyasztásához kötődő hasznos információkat is meg kell osztanunk, ösztönöznünk kell a tudatos vásárlói magatartást és fogyasztást.

Másrészt a külföldi export promóciós tevékenységét említeném, amivel a magyar agrárium versenyképességéhez és jövedelmezőségének növekedéséhez egyaránt hozzájárulunk. Az agrárágazat külkereskedelmi mérlegéből is kiolvashatóak ezek a fontos, valóban meghatározó feladatok. Hazánk külkereskedelmi mérlegének egyenlege évek óta 3 milliárd dollár körül alakul, az exporttermékek jelentős része azonban még ma is alapanyagként talál vevőre a külpiacon, ezen pedig mindenképpen változtatnunk kell.
A belföldi kampányok krízist megelőző, krízist kezelő jellege is érvényesül, hiszen a termékpálya-kampányokkal az adott termékek fogyasztását növeljük. De ezek a programok az egészséges táplálkozási szokások elterjesztéséhez is hozzájárulnak, mert – és ez hosszú távú feladat – a magyar társadalmat az egészséges, fenntartható táplálkozásra ösztönözzük. Az export promóciójával a tárca azon politikai célkitűzésének megvalósításához járulunk hozzá, hogy a külpiacokon a minél magasabb szinten feldolgozott hazai termékek leljenek vevőre, ne az alacsony hozzáadott értékű, kevés hasznot hozó termékek iránt legyen csupán érdeklődés nemzetközi szintéren.

– Gondolom, Önöknek az élelmiszer-biztonság is központi kérdés, így a hatósággal, a NÉBIH-hel szoros a kapcsolatuk…

– Így van, s azt látjuk, hogy a NÉBIH a vállalt hatósági feladatát, a hazai élelmiszer-biztonság garantálását maximálisan teljesíti. Minden kiállításon, minden külföldi megjelenésünkön elmondjuk azt, hogy aki Magyarországról vásárol élelmiszert, az nem csupán kiváló minőségű élelmiszerhez jut, hanem a világ egyik legbiztonságosabban előállított termékét veszi meg.

– Milyen külföldi megjelenésekkel lehet számolni az idei évben?

– Az idén 10–15 külföldi kiállításon jelenünk meg, a sort az Internationale Grüne Wochéval nyitjuk, amely egy diplomáciai és európai szinten kiemelkedően fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági rendezvény Berlinben. Ráadásul Németország hazánk egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, nem véletlen, hogy itt négy kiállítás kapcsán is jeleztük megjelenési szándékunkat, így a Fruit Logistica, a Biofach, a Grüne Woche és a Prowine Spirit rendezvényekre jelentkeztünk. A Prowine Spirit kiállításon a magyar pálinkával jelenünk meg, mert az ágazatban idén január elsejétől új – az EU által előírt kötelezettség okán –, népegészségügyi adóval sújtják a termelőket.

– Szóljunk a hazai promóciós programokról…

– Az idei évben – részben az export növelése, részben az egészséges táplálkozás népszerűsítése miatt – a sertéshúskampánnyal nyitjuk a programok sorát. A másik nagy promóciónk a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampányunk, amely az AMC stratégiai feladata is. A kormányzatnak és a magyar haltermelőknek közös érdeke, hogy elmozduljunk az évi 6,3 kilogramm/fő/év fogyasztási szintről. Nemcsak azért, mert ennek az ágazatnak stabil belföldi felvevőpiacra van szüksége, hanem mert a halfogyasztás hozzátartozik az egészséges táplálkozáshoz. Készülünk kampánnyal a zöldség-gyümölcs termékpályán, folytatjuk az alma, dinnye és más ágazati termékek népszerűsítését. Emellett 2019-ben a nyúl- és a juhhús hazai fogyasztásának növelése mellett is ki fogunk állni. A programok megvalósítása során figyelnünk kell arra is, hogy az adott termékekből elegendő mennyiségű és jó minőségű árualap álljon rendelkezésre, és jelezzük a vásárlók felé azt is, hogy ezek hol érhetők el.

– Hogyan jelentek meg a hazai haltermékek a programokban?

– Tavaly 34 rendezvényen jelentek meg a hazai haltermékek, sőt, a fesztiválokon gasztronómiai fogásokkal, kóstoltatással bizonyítottuk, hogy a halhúst igen változatosan, szálka nélkül, igen ízletesen lehet elkészíteni. Bemutattuk azokat a halfajokat is, amelyek biztonságosan elérhetőek a hazai boltokban is. A hazai halászati ágazat nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a halat minél inkább feldolgozottan juttassák el a fogyasztókhoz. Ehhez persze elengedhetetlen az ágazat fejlesztése, hiszen a fenntartható mezőgazdasági tevékenység kiváló példájaként a halágazatban szinte zéró emisszióval lehet termelni. A fenntartható mezőgazdaság az egyik kulcsszavunk. Oda kell figyelnünk arra, hogy a mezőgazdaság minél kisebb káros kibocsátással állítsa elő az egészséges, biztonságos, jó minőségű magyar élelmiszert. Ebben a vonulatban a halnak mindenképpen meghatározó szerep jut. Az ágazatnak törekednie kell a hazai önellátás pozíciójának javítására, és ebben vannak tartalékai, hiszen halimportunk aránya négyszer nagyobb, mint a hazai termelésű hal mennyisége. Az intenzív haltermelés növelését MAHOP-források is ösztönzik, az extenzív termelésben mintegy ötezer hektárnyi „tartalékunk” van. Jól érzékelhető, hogy az exportpiacokon is sikeresek vagyunk, afrikai harcsa terén például Európában piacvezetők vagyunk, míg a pontytermelésben a harmadik helyen állunk a csehek és a lengyelek mögött.

– A feldolgozottsági szinten azért bőven van még javítanivalónk…

– Természetesen van. Ha a halágazat külkereskedelmi mérlegét nézzük, akkor jellemzően feldolgozott terméket, késztermékeket stb. importálunk, miközben zömmel élő halat exportálunk. Ezen az arányon is szükséges változtatni. Csupán 12–13 halfeldolgozó működik az országban, ez nagyon kevés ahhoz képest, amekkora potenciállal rendelkezik az ágazat. Bízok abban, hogy idővel a feldolgozottsági szinten is tudunk változtatni.

– Az ágazat ebből a szempontból kényszerpályán is mozog, mert a fogyasztói igény egyre erősebb a konyhakész termékek iránt.

– Valóban. Azt tapasztaljuk, hogy egyre csökken az élőhal vásárlása iránti igény, mivel az elkészítése komoly feladat egy háziasszonynak. Sokat javulna a hazai haltermelés helyzete, ha magasabb feldolgozottsági szintű haltermékekkel jelennének meg a polcokon. S ha már a halfogyasztás növelésének a gátjait keressük, akkor meg kell említenünk a szálkát (amire az irdalás megoldást jelent), az iszapos mellékízt (amely ma már nem jellemzi a halakat), miként azt is, hogy az emberek nem tudják, hol vehetik meg a halat, és mitől friss a hal. A www.kapjra.hu honlapunkon rengeteg hasznos tudnivalót olvashatnak az érdeklődők. Az is megjelenik a honlapon, hogy komoly szaktudás kell az élőhal konyhakészre történő elkészítéséhez. Tavaly novembere óta egy gasztrovideo-sorozat látható a honlapon, amelyben Rácz Jenő Michelin-csillagos séf közreműködésével mutatjuk be a halfeldolgozás folyamatát és a változatos halrecepteket, valamint a halboltokat is.

– Van-e már hatása a halfogyasztást ösztönző kampánynak?

– Szerintem már érződik a hatás, mert a kampánnyal minden fogyasztói réteget el tudunk érni. A programnak három eleme van: szerepel benne egy sajtó- és médiakampány; egy közösségi médiakampány – mivel a fiatalokat az internetes térben lehet a leghatékonyabban megszólítani –; s talán a legszínesebb eleme a programnak az a gasztro road show, amelyről már említettem, hogy tavaly 34 rendezvényre települt ki. Az elmúlt évben közvetlenül másfél millió embert értünk el ezekkel a rendezvényekkel.

– Végezetül: milyen a kapcsolatrendszerük az ágazatokkal, ezen belül a halászokkal?

– Minden szakmai szövetséggel szoros az együttműködésünk. A MA-HAL-lal vállvetve folytatjuk a kampányt, és minden rendezvényen jelen vannak az ágazat szakmai képviselői. A kampány programjait a MA-HAL vezetőivel folyamatosan egyeztetjük, s mind az Agrárminisztériummal, mind a szakmaközi szervezettel, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával összehangoljuk a tevékenységünket.

Szeptember végén ismét OMÉK Budapesten

Szeptember 26. és 29. között rendezi meg immár 79. alkalommal az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.
A rendezvény megvalósítására 1,2 milliárd forintot biztosít a költségvetés – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A rendezvényen várhatóan ezer kiállító mutatkozik be, és mintegy százezer látogatóra számítanak. A négynapos rendezvény első napja szakmai nap lesz, azt követően várják a nagyközönséget, a családokat, és a szakma diákjait.
Az agrárminiszter elmondása szerint a rendezvény legfőbb célja az üzleti szerep megerősítése, és a fiatalok megszólítása. Az idén először vidéki társrendezvények is lesznek, szakmai kiállítást szerveznek Hódmezővásárhelyen az állattenyésztésről, Bábolnán az agrárgépészetről, Budapesten pedig élményközpontú állat-, és mezőgazdasági gépbemutató lesz. A kiállítás teret ad a termelők, kereskedők és fogyasztók közti kapcsolat és bizalom elmélyítésének, bővítésének. A kiállításra meghívják a környező országok agrármarketing szervezeteit is, a potenciális üzleti partnerek célzott elérése érdekében.
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője elmondta, hogy a vásár újszerűbb, programdúsabb lesz a két évvel ezelőttinél, középpontjában az élelmiszeriparral, a nemzetköziséggel és az innovációval. Miközben a kiállítás megtartja közönségvásár jellegét, olyan kérdésekre fókuszál majd, mint a fenntarthatóság, a fogyasztói tudatosság és a fogyasztói bizalom növelése, az egészséges, GMO-mentes élelmiszerek, az agrár-digitalizáció és az agrárpálya vonzóvá tétele. Kiemelten kezelik az élelmiszer-innováció témakörét, ennek érdekében innovációs pályázatot hirdetnek, és díjat adnak át. Az ügyvezető felhívta a figyelmet a vásár weboldalára, a www.omek.amc.hu-ra is, ahonnan a kiállítók már letölthetik a jelentkezési lapokat, és bővebb információkat kaphatnak a vásárról. Kiállítói helyek március 20-ig vásárolhatók kedvezményesen.
Lapunk kérdésére válaszolva a miniszter elmondta, hogy nagy szeretettel várják és támogatják a határon túliak megjelenését, hiszen a magyar gazdasághoz szervesen hozzátartozik mindaz a termékkör is, amit a határon túl előállítanak. A határon túli magyarság mintegy 70 százaléka él vidéken, és közel egyharmaduk folytat részben vagy teljes egészében mezőgazdasági tevékenységet. Ők is alkalmat kapnak arra, hogy bemutatkozhassanak a nagyközönség előtt illetve kapcsolatot alakíthassanak ki a szektor anyaországi szereplőivel.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai