Új kihívások a szántóföldi növénytermesztésben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2019/04/06

Petőházi Tamás,
a GOSZ elnöke

A növénytermesztés, ezen belül a gabonatermesztés a mezőgazdaságnak mindig is húzóágazata volt, és ma is az. Minden évben nagy kérdés, hogy mennyi búza, kukorica stb. terem, mivel hazánk a gabonatermesztő övezetben fekszik. De gyakran elfelejtik azt az ősi igazságot, hogy a szántóföldi növénytermesztés a mezőgazdaság alapja. Ha ez az ágazat nem működik megfelelően, a stratégiai kérdéseket (jövedelmezőség, piaci körülmények, ár, versenyképesség stb.) nem tisztázzák, s nem határozzák meg a jó irányt, akkor a mezőgazdaság többi ágazata sem képes megfelelő teljesítményre, hangsúlyozta Petőházi Tamás. Fontos tehát, hogy a szántóföldi növénytermesztés jó stratégia mentén működjön, mert akkor lehet építkezni. Tény, hogy ez az ágazat termeli meg a mezőgazdasági jövedelem nagy részét.

2018: rendkívüli év

A tavalyi esztendő rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztőknek. Az év első három hónapjában a megszokottnál 29 százalékkal több csapadék esett, ennek következtében két héttel később kezdhették el a földeken a tavaszi munkálatokat. Áprilisban hat hétig tartó hőhullám érte el az országot, ami felgyorsította a növények fejlődését, így június elejére mindegyik növénykultúra két héttel előrébb tartott a nehéz, száraz időszakban. S ebben az időszakban kellett elvetni az őszi kapás növényeket is. Az aratást is két héttel korábban kellett megkezdeni, s azt tapasztalták a gazdák, hogy minden nyári aratású növényfajnál 200–300 ezer tonnával kevesebb a termésmennyiség, mint az előző évben. Aratás közben viszont kiderült, hogy Észak-Európában sokkal nagyobb a probléma, mert 14,5 millió tonna gabonahiánnyal zárult a mérlegük. (Lengyelországban 2 millió tonnával, Németországban pedig, 12,5 millió tonnával kevesebb termést takarítottak be.) A piac azonnal reagált a hírekre, a búza ára jelentősen megugrott, s ezek a magas árak ma is elérhetőek. Sajnos sem a kukorica, sem az olajos növények áremelkedései nem követték a búzáét. A betakarítás egy hónappal korábban ért véget, így az őszi talaj- és vetési munkálatokat is korábban tudták megkezdeni. November elejére már a földben pihent az őszi vetés. Végül is a gazdák a rendkívüli időjárás ellenére elégedettek voltak a betakarított mennyiséggel.

Itt a klímaváltozás

Az elnök szerint a tavalyi év is igazolta, hogy a klímaváltozás napi valósággá vált. Ma már felkészültek a gazdák a talajkímélő szántásra, a csapadék talajban történő lezárására, mert ha nem ezt a technológiát alkalmazzák, akkor sokkal gyengébb betakarítási eredményeket értek volna el. A vetésekről el kell mondani, hogy tavaly ősszel az őszi kalászos növényeket csapadék nélkül, a „porba” kellett elvetni, aminek következtében a vetések egyharmada jó, egyharmada közepes, egyharmada gyenge állapotban várta a telet. S hogy milyen állapotban köszönt a vetésekre a jobb idő, azaz, hogyan teleltek a vetések, azt ma még nehéz megmondani. A vegetáció március elején indul be, s ekkor fog a GOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapos felmérést végezni a növények állapotairól. Az eredményeket természetesen közreadják a nagyközönség számára is. A búza mellett az őszi vetésű repcét még jobban megviselte a száraz időjárás. A vetések több helyen nem keltek ki, több gazda próbálkozott felülvetéssel, de az sem sikerült. A repcevetések fele elfogadható állapotban van, a másik fele gyenge termést ígér. A repce is fontos növénnyé vált, hiszen már 300 ezer hektáron vetették ezt a kultúrát, de csak idén márciusban, áprilisban lehet majd a vetések állapotát pontosan felmérni.

Ármozgások

A szántóföldi növénytermesztőknek – ami az árakat illeti – 2014–2016-ban nem voltak jó bevételeik, ezt megelőzően is csak 2012-ben voltak elfogadható árak, hangsúlyozta az elnök. A termelési alapok 2017-ben, 2018 tavaszára megváltoztak a világpiacon, ugyanis az említett három évben magasak voltak az átmenő készletek, és az olajárak is csökkentek. (A világpiacon a gabona ára együtt mozog az olajárral.) A tavalyelőtti esztendőben az olajárak emelkedtek, s a világ átmenő gabonakészlete sem nőtt, hanem csökkent a betakarítási eredmények miatt. Tény ugyanis, hogy a világ nagy gabonatermesztő országaiban visszafogták a termelést annak érdekében, hogy – elsősorban a kalászos növényekről volt szó – a gabonatermesztés rentábilis legyen. Csökkent a kalászos gabona termesztési területe is, s búzából 2018-ban kevesebb termett, mint amennyit a piac képes felvenni. Kukoricából viszont már két egymást követő esztendőben volt ugyanez a helyzet. Mindez pedig kihatással volt az árak alakulására. Míg a 2014–2016 közötti években 40 ezer forint körül cserélt gazdát a búza és a kukorica, addig a búza esetében 2017-ben 38–39 ezer forinttal indult a szezon. De ez az ár 2018 tavaszára 3–4 ezer forinttal nőtt, s az észak-európai terméskiesés hírére 13–14 ezer forinttal magasabb árakon kötötték a kontraktusokat.

Az idei év elejére a búzánál kialakult 60 ezer forint körüli árszint a takarmányárak növelését is maga után vonja. Az állattartók persze, próbálják a takarmányrecepturákat „átállítani”, de ez nem mindenütt valósítható meg, így ezek a gazdálkodók nehéz évre számíthatnak. A kukorica esetében nem volt ilyen nagy az áremelkedés, itt az 50 ezer forintos szintnél megállt az ármutató. Az olajos növényeknél szinte irreálisan alacsony árakat „kínált” a piac, a 80–85 ezer forintos napraforgó árak nagyon alacsonyak. Itt Ukrajna a „bűnös”, mivel az ukrán olajipar az állami támogatásnak köszönhetően igen kedvező áron adja a napraforgó olajat az ipar számára. Az ukrán támogatott olaj az uniós piacon is megjelenik, s olyan versenyelőnyt jelent az uniós tagországokkal szemben, amit nem tudnak az olajos növényt termelő uniós tagországok kompenzálni. A GOSZ is jelezte ezt az Európai Bizottságnál, de ott a malmok igen lassan őrölnek, különösen most, a tavaszi EP-választás időszakában. A hazai gabonaárakat az is befolyásolta, hogy tavaly több hónapon keresztül igen alacsony volt a Duna vízállása, így az uszállyal történő kiszállítás „megbénult”. A nyári aszály miatt hajózhatatlanná vált a Duna, és több hónapon keresztül bennragadtak az árukészletek a gabonatárolókban. A közúti fuvarozás nem tudta felvenni a bennragadt készleteket (közismert, hogy kamionsofőrökből igen nagy a hiány), s amit felvett, azt is jelentős felárral vitte el, hiszen a közúti fuvarozás 20–25 százalékkal drágább a vízinél.

A piac alakulása jelentősen befolyásolja a jövedelmezőségi szintet, jelentette ki Petőházi Tamás. Persze, sok függ a gazdaságok egyéni adottságaitól, a szerződésektől, ezért csak az általános folyamatokat vehetjük górcső alá. Tavaly jelentősen nőttek az inputanyagok árai, ennek következtében sok termelő, aki az országos átlag körüli (4,5–5 tonna/hektár) eredményt érte el, nem realizált jövedelmet, számára csupán a SAPS-támogatás egy része hozott bevételt. Ez esetben maga a termelés veszteséges volt, csak a támogatással született pozitív mérlegeredmény.

A jövedelmezőség kérdése

A termésátlagok növelése azért sem valósult meg, mert a gyengébb években sok gazda kényszerült több technológiai elem elhagyására, s ez hosszabb távon is kihatással van a termelésre. Ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy a szántóföldi növénytermesztés kihívásainak a köre növekedni fog, mondta az elnök. Döntő szempont, hogy a 2020 utáni új költségvetést mekkora összeggel fogadják el, sok még a nyitott kérdés. A Brexit-tárgyalások kimenetele is kérdéses, nem tudni, mit hoz a holnap, s nem tudni, milyen kihatással lesz ez, a KAP pénzügyeinek az alakulására. Nagy-Britannia bruttó befizető volt, s ha ez a pénz kiesik, akkor minimum 5 százalékkal csökken a büdzsé. S ha a migrációs költségeket is innen, a KAP-tól veszik el, akkor további keretszűküléssel kell számolni. Az elnök – a GOSZ álláspontját hangsúlyozva – elmondta, hogy szeretnék, ha a KAP egyszerűsödne, és nem egy teljesen új feltételrendszert dolgoznának ki, mert egy újonnan bevezetett rendszer jelentős kifizetési késéseket okozna a termelőknek (azt is mondhatjuk, hogy évekig tartana az átállás). Nem volna szabad a járt utat járatlannal felcserélni. És természetesen azért is harcol a magyar kormány, hogy a KAP-ra szánt keretösszeg a jelenlegi szinten maradjon.

Visszatérve a jövedelmezőségi szint növelésére, az elnök elmondta, hogy azokra a termelőkre, akik az országos átlagot termelik, óriási kihívás vár. A 2020-as évek elejére-közepére minden növényfajnál 2–3 tonna plusz hozamot kellene elérni, mert hektáronként 100–150 ezer forint plusz árbevétel nélkül csak veszteség termelődik. A GOSZ vezetése szerint ez nem lehetetlen célkitűzés. Ha megnézzük a szántóföldi növénytermesztés felső tíz százalékának a terméseredményeit, akkor ők már elérik a 10–12 tonna/ha terméseredményeket, a többieknek csak közelíteni kell hozzájuk. De a termelési körülmények változásai miatt búza esetében a 300–350 ezer forintos hektáronkénti termelési önköltségek 450–500 ezer forintra fognak emelkedni, míg kukoricánál ezek az összegek 450 ezer forintról 600 ezer forintra módosulnak. A hazai szántóföldi növénytermesztés 65–70 százalékban veszteséges, csak a támogatásnak köszönhető, hogy a cégek talpon vannak. Ám 2020 után mindenképpen azzal kell számolni, hogy a támogatások csökkennek, a kihívások viszont szaporodnak, így minden gazdálkodónak – az adottságaihoz igazodóan – plusz 100–150 ezer forint árbevételt kellene realizálnia, a mostani árbevételéhez képest. Ez pedig csak a termésátlagok növelésével érhető el.

Válaszlépés: precíziós gazdálkodás?

A precíziós gazdálkodás az agrárdigitalizáció egyik fontos része. Egyértelműen látszik, hogy a digitalizáció terjedését a munkaerőhiány is generálja. Minden olyan termelő, aki gépberuházást, technológiai fejlesztést tervez, tapasztalva a meglévő munkaerő szűkös voltát, olyan fejlesztésekben gondolkodik, amellyel nemcsak lecseréli a régi technikát, technológiát, hanem a munkaerőigényét is csökkenti. A precíziós gazdálkodás – leegyszerűsítve – az erőforrások takarékosságáról szól, hiszen így csak a megfelelő mennyiségű tápanyagot, vetőmagot stb. juttatjuk ki a földekre. Racionalizáljuk a termelést és közgazdaságilag az optimális inputanyagokkal tudjuk a növekvő termésmennyiséget előállítani. A precíziós gazdálkodásra való átállás fontos lépés lehet a jövedelmezőségi szint növeléséhez, hiszen ez az alapja a további digitalizációnak. Információk, adatbázisok jönnek létre a gazdaságunkról, s ebből megtalálni azokat az információkat, amelyekkel a helyes döntéseket is meg tudjuk hozni, nos, ez is komoly kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Egy precíziós eszközt ugyanis komplett rendszerben használunk, amelynek működtetéséhez új szakembergárda szükséges. A digitalizációval a munkaerő-szükséglet is átalakul, ezért az oktatásnak is lépést kell tartania az új ágazati kihívásokkal. Nem elegendő ma már az agrárszakmát megtanulni, emellé szükség van az informatikai tudás megszerzésére is, hiszen a komplett rendszert csak felhasználói szinten lehet eredményesen működtetni. Kérdés azonban, hogy az egyetemeken, a középiskolákban milyen gyorsan tudnak az informatikai ismeretek beépülni a tananyagokba.

Mozgásban a GOSZ is

Az ágazat előtti kihívások a szövetség tevékenységére is hatással vannak. Rengeteg információra van szükség, amelyet a hírlevél rendszerükön keresztül juttatnak el a tagjaikhoz. Különböző konferenciákat szerveznek, s amint a KAP költségvetése konkrét lesz, akkor a tagságot több fórumra is elvárják. Tíz évvel ezelőtt az első ilyen konferenciát a generációváltás folyamatáról, szükségszerűségéről tartották, amely témakört ma sem lehet lezárni, sutba dobni. Természetesen folytatódnak a GOSZ–VSZT posztregisztrációs kísérletek, amelyekből ajánlati listát készítenek immár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen. Ez azért fontos, mert aki a táblázatban megjelölt fajták felső harmadából választott vetőmagot, az legalább egy tonnával több termést tudott betakarítani. Az új tudás átadására fókuszáló tevékenységre tehát, az idén fokozottan nagyobb szükség lesz, mondta végezetül Petőházi Tamás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai