2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az Isterra Közép-Európára figyel

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. Gy., 2019/04/07

Perczel Péter,
operatív igazgató

Tavaly július elseje óta – ekkor ment nyugdíjba Baráth János – Perczel Péter az Isterra Magyarország Kft. operatív igazgatója. Az Axéréal és a Florimond Desprez vállalat 2003 óta dolgozik közösen a magyar vetőmagpiacon. Miután a két tulajdonos a tevékenység regionális kibővítéséről döntött, és az Isterra Közép-Európa Kft.-vel a nemesítési, vetőmag-előállítási és -értékesítési munkát kiterjeszti a teljes közép-európai régióra, vagyis két céggel vannak jelen a magyar piacon.
Perczel Péter – bár még fiatalember, de – jól ismert a vetőmag szakmában, hiszen csaknem másfél évtizedet töltött el és dolgozott a Limagrain Magyarországi Fióktelepénél (ez szintén francia cég, mint az Isterra). (Csak zárójelben: Péter édesapja, Perczel Mihály ugyancsak a hazai vetőmagágazat köz- és elismert szereplője, ő volt a Vetőmag Szakmaközi Szervezet és Terméktanács első elnöke. Így azt is mondhatjuk, hogy Péter az édesapa nyomdokain halad tovább.) Nos, a 14 Limagrainnál töltött év után ideje volt váltani, s jókor jött az Isterra pályázati kiírása, amely Baráth Jánosnak, az Isterra Kft. nyugdíjba készülő igazgatójának pótlására invitálta a jelentkezőket. Perczel Péter sokadmagával pályázott, s a többfordulós kiválasztási folyamat végén a francia tulajdonosok őt választották.

Az Isterra Kft. tevékenysége

Az igazgató húsz éve foglalkozik a hibrid növényekkel, ezen belül a kukoricával, a napraforgóval, majd bővült a repertoár a hibrid őszi káposzta repcével, s hét évvel ezelőtt az őszi kalászosokkal. Perczel Péter számára izgalmas, érdekes terület ez, s miután az Isterra Kft. tevékenysége ezekre a növényekre terjed ki, nagy örömmel váltott. Tavaly január 3-án lépett be az Isterrához, s fél évig Baráth János „tanította” az utódját, fél éve viszont már önállóan menedzseli a cég tevékenységét. Annak ellenére, hogy az Isterra kisebb piaci szegmenst foglal el a hazai vetőmagtermesztési palettán, mint a Limagrain, de itt is komplex, nagy kihívást jelent a feladat, hiszen az értékesítésen túl széles körű nemzetközi kapcsolatokat kell ápolni a céggel együttműködő sok-sok külföldi fajtatulajdonossal. A magas szaporításfokú vetőmagok termeltetését, a kapcsolattartást a külföldi cégekkel, így a fajtatulajdonosokkal, s az egyik tulajdonos, az Axéréal leányvállalatainak ellátását magas szaporításfokú alapanyaggal az Isterra Közép-Európa Kft. végzi. Hazánkban az Isterra Magyarország Kft. termelteti és értékesíti a kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmagot. Ez azt jelenti, hogy Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában jelennek meg a magyar földben megtermelt vetőmagok.

Mint már említettük, széles a cég termékpalettája. Ráadásul az Axéréal, amely egy 13 ezer tagot számláló francia szövetkezet, tavaly év végén a Cargill üzletág felvásárlásával a világ egyik legnagyobb malátagyártójává vált. Ez azt jelenti, hogy a söripari árpa vetőmag termeltetése, feldolgozása és kereskedelme az egyik fontos üzletág a cégnél. A másik tulajdonos, a Florimond Desprez – amely családi tulajdonú vetőmagvállalat, s a világ 10. legnagyobb ilyen cégeként tartják számon – fő növényként a cukorrépa vetőmag, burgonya vetőgumó, s nem utolsósorban a kalászos gabonák, ezen belül az őszi búza termeltetését végzi. A Desprez őszi búzafajtái idehaza s a régióban is jól ismertek és kedveltek, mert velük biztos, kiszámíthatóan nagy mennyiségű hozamokra számíthat a gazda.

Közismert, hogy nagy az őszi búzák közötti fajtaverseny. A hazai termelők a magyar fajták mellett leginkább francia és német búzafajtákkal dolgoznak, mert ezek a fajták nagy termőképességűek (hektáronként 10 tonna fölötti termésátlagok is elérhetőek), miközben a legnagyobb problémákat okozó betegségekkel szemben nagyfokú toleranciát, illetve rezisztenciát mutatnak, persze mindezek eléréséhez fontos a megfelelő technológia alkalmazása. Tény, hogy megfelelő szelekciós folyamatot követően, amelyet a fajtatulajdonosok végeznek el, sok fajtát idehaza is minősítenek és regisztrálnak, illetve az európai fajtalistára olyan fajták kerülnek, amelyek néhány évig végzett kísérletekben bizonyítják az alkalmasságukat, képességüket. Ezután a magyar köztermesztésben is megjelennek, s ennek köszönhető például az, hogy a tavaly végzett GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletben a cég őszibúza-fajtái igen jól szerepeltek, első és második helyen végeztek.

Perczel Péter az elmúlt fél évben valóban mélyvízbe került, hiszen az év végi elszámolásokkal mindig bőven akad izgalom. A cég ügyel arra, hogy az üzleti láncban mindenki elégedett legyen, így a céggel együttműködő termelőket korrekt, pontos elszámolással becsülik meg. A vetőmag bizalmi termék, így mindkét fél részéről a legfontosabb a bizalom, aminek eredményeképpen a legjobb minőségű vetőmagokat biztosítják az ország minden pontján, és a külföldi vásárlók részére. Egyébként az ország minden pontján termeltetnek. Az is nagy feladat, hogy a megtermelt, fémzárolt vetőmagot jó áron helyezzék el a piacokon. A tavaly őszi vetőmagpiacon keresték a vetőmagot, ami annak is betudható, hogy lassan, de nő a fémzárolt vetőmag felhasználása Magyarországon is. A megtermelt mennyiségben meghaladták a 15 ezer tonnát, ami a korábbi évekhez képest rekord teljesítmény.

Az Isterra Közép-Európa Kft. többéves előkészítő munka után 2012 szeptemberében kezdte meg önálló búzanemesítő tevékenységét az Észak-alföldi régióban, Kompolton. A magyarországi szelekciós bázis létesítésével az Isterra bekapcsolódott a Florimond Desprez nemesítő munkájába. Az itt dolgozók a munkájukat az anyavállalat nemesítő kollégáival szoros együttműködésben végzik. Az Isterra nemesítő és szelekciós tevékenységének célja a közép-európai régió legnagyobb genetikai értéket képviselő fajtáinak és a Florimond Desprez saját vonalainak felhasználásával a régió környezeti, éghajlati és gazdasági adottságaihoz legjobban alkalmazkodó új, eredményes fajták fejlesztése, bevezetése és elterjesztése. A nemesítő tevékenységben tavaly változás következett be, mert a kompolti nemesítőállomásuk bérleti szerződése lejárt, így az állomást új helyre költöztették, mégpedig a Füzesabonyi Agrár Zrt. telephelyére. A költözés még erre az évre is átnyúlik, de ez nem jelenti azt, hogy a nemesítő munka megállt volna.

Stabil vetőmagellátás

Az idei tervekről szólva az igazgató elmondta, hogy a tavalyi nagyon nehéz szaporítóév után (a tavaszi árpáról van szó) keresik azokat a módszereket, amelyekkel biztosíthatják a stabil vetőmagellátást a partnerek számára. Ennek érdekében a tavaszi árpa már tavaly, késő ősszel a földbe került, ami komoly technikai, szakmai kihívást jelent a termelőknek. Január végén az látszott, hogy a tél kegyes volt hozzájuk, és eddig biztatóan alakultak a kelések, így remény van arra, hogy az állományok gond nélkül áttelelnek. Az idei tervek közül nem hiányzik az sem, hogy további mennyiségi növekedést érjenek el, természetesen a minőségi kritériumok maximális teljesítésével. A mennyiség nem mehet a minőség rovására, már csak azért sem, mert növelték a vetőmag-szaporítók számát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza