Növényvédelem innovatív módon

Kategória: Növényvédelem | Szerző: B.Gy., 2019/04/16

Najat Attila,
ügyvezető igazgató

A Biocont Magyarország Kft. 2003 óta van jelen a magyar piacon. Najat Attila két éve jött a céghez, előtte egyetemen oktatott (Keszthelyen), de dolgozott gyümölcstermesztésben és azok feldolgozásában is, végzettségét tekintve növényvédelmi szakmérnök. A Biocont Kft.-t egy cseh és egy magyar kutató alapította, név szerint Milan Hluchy és László Gyula. Milan Hluchy Csehországban és Lengyelországban is alapított egy-egy céget, s miután László Gyula 2016-ban eladta a tulajdonrészét és külföldre költözött, a cseh tulajdonrészes megvette a magyar tulajdonrészt, így száz százalékban cseh tulajdonban működik a cég. A Biocont Kft.-ben a kezdetektől a biológiai növényvédelemmel, hasznos élő szervezetekkel foglalkoztak, az első időszakban a tulajdonos egy személyben dolgozott, mára azonban már tízen végzik a munkát, mivel nőtt a portfoliójuk és a biológiai növényvédelem iránti érdeklődés.

A kecskeméti székhelyű cég alapító vezetőinek a meggyőződése volt, hogy létezik olyan profitábilis, vagyis üzletileg is fenntartható mezőgazdasági termelés, amely nem a hagyományos kemikáliák használatán alapszik. Induláskor még szigorúan biogazdálkodásra lehetett fókuszálni, mert ez a piac volt nyitott az ilyen típusú készítmények iránt. Bár hozzá kell tenni, hogy a szakemberek már 16 évvel ezelőtt is biztosak lehettek abban, hogy a piac bővülni fog, mert a két növényvédelem együttesen is alkalmazható. Najat Attila hangsúlyozta, hogy a biológiai növényvédelem kombinálható a hagyományos növényvédelemmel, termesztéssel, ami az elmúlt öt-hat évben beigazolódott, mivel a termelők egyre inkább nyitnak a valódi integrált termesztés felé. Ma már markánsan látható, hogy a világpiacon vezető cégek is ebbe az irányba mozdulnak, bár Magyarországon ez még kevésbé érződik.

Az integrált és biológiai termesztés előretör, mivel a hagyományos, csak kemikáliákkal végzett gazdálkodásnak előbb-utóbb lejár az ideje, mondta az ügyvezető. A fejlett társadalmakban felismerték a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek csökkentésének fontosságát. Itt kerül előtérbe a biológiai növényvédelem, mely a kártevők és kórokozók ellen azok természetes ellenségeit veti be, esetleg csapdázással vagy szaporodásuk megakadályozásával csökkenti le a kártevők szintjét a kártételi küszöbérték alá. Érdemes sorba venni a biológiai növényvédelem előnyeit. A biológiai növényvédelem legkorszerűbb készítményeinek hatékonysága ma már sokszor felülmúlja a kémiai anyagokét. Nem károsítják a környezetet és a hasznos élő szervezeteket (pl. katicabogarak, fürkészdarazsak). A biológiai szemlélet segít visszaállítani a mezőgazdasági terület ökológiai egyensúlyát. A természetes ellenségek megkímélésével csökken vagy megszűnik a bizonyos kártevők elleni védekezés szükségessége (pl. atkák a szőlőben). Nem marad utánuk veszélyes szermaradvány a végtermékben. Ritkábban kell számolni az értékesítést nehezítő várakozási időkkel. A legtöbb biológiai növényvédelmi eljárás preventív, tehát a kártételt megelőzi.

Gátolja a biológiai készítmények használatát az, hogy nagyobb figyelmet igényel a kemikáliák használatánál. Az is tény, hogy rövidtávon többe kerül a hagyományos védelemnél, s ezt a többletköltséget a termelők nem tudják a termékek áraiban érvényesíteni. A magyar végfelhasználói piac ugyanis nem hajlandó árban különbséget tenni a más-más technológiával előállított termékek között. Magyarországon nem állunk jól a biológiai növényvédelem alkalmazását illetően, mert az így használt terület nagysága jelentősen kisebb a nyugat-európai versenytársakénál. Ma már nemcsak nyugat előz meg bennünket, hanem a közép-európai országok is. Magyarországon nem éri el az ökoterület nagysága az 5 százalékot, holott Csehországban 10 százalék, Ausztriában 20 százalék fölötti az arány. Ausztriában például célkitűzés az ökoterület nagyságát 50 százalékra növelni. S ennek megvalósulását jogszabályi környezettel is elősegítik.

Ha valaki át szeretne térni a biológiai készítmények használatára, annak elsősorban a gondolkodását kell megváltoztatni, jelentette ki a szakember. Aki ezt a technológiát alkalmazza, annak alapvetően a növény jó kondícióban tartását kell szem előtt tartania, ami egyébként a hagyományos gazdálkodásban is alapvetően fontos. Természetesen a növényvédelmi technológiát is át kell állítani, de nem kell a gépészeti, kijuttatási technikát megváltoztatni. Sokkal több időt, energiát kell fordítani a diagnosztikára, az időzítésekre. Najat Attila hangsúlyozta, hogy már nem csak a kertészeti ágazat szereplőinek érdemes gondolkodniuk a váltásban, sőt abban is, hogy a hagyományos technológiát kombinálják a biológiai növényvédelemmel. Habár szántóföldi növénytermesztésben a gyomirtásra nincsenek biológiai készítmények, már a szántóföldi termelésben is részben vagy egészben kiválthatóak a kémiai növényvédő szerek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai