MÁSZ közgyűlés: Stagnáló magyar állattenyésztés

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/07/10
Címkék: állattenyésztés, állattartás, tenyészállat, genetikai lapok, állatállomány

Az állattenyésztők helyzete az elmúlt évek alatt jelentősen nem változott. Azt lehet látni, hogy az újabb generációnak azok a tagjai, akik a közelmúltban építették ki vagy most kezdenék létrehozni a saját gazdaságukat, még nehezebb feladat elé vannak állítva. Az életképes gazdaságok alsó határa manapság egyre nagyobb állatlétszámot követel meg. Sok újat teremteni és a régit megőrizni – ez volna az irányelv, de valamiért mégsem sikerül követni ezt az elvet az állattenyésztésben. Azt nem lehet mondani, hogy tévúton jár az egész magyar állattenyésztés, hiszen vannak ágazatok, ahol sikereket könyvelhetnek el a tenyésztők. Azonban, ha az állatállomány teljes egészét nézzük, láthatjuk, hogy az állatlétszám tovább csökkent. Pedig lehetne abba az irányba terelni a hazai tenyésztést, ahol a fogyatkozó állomány újra gyarapodhatna. Erre számos útirányt mutattak a tenyésztők, sokan mégis elakadtak, megtorpantak vagy feladták. Hogy lesz-e járhatóbb út a jövőben számukra, az nemcsak rajtuk múlik, hanem azon is, milyen hátszelet kapnak a következő időszakban.

Mérlegen az állattenyésztés

A közgyűlésnek helyszínt biztosító Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet dísztermében házigazdaként Dr. Rátky József köszöntötte a megjelenteket, és felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben megkezdte működését a herceghalmi sertés teljesítményvizsgaló állomás, amely segíti a magyar sertésfajták felívelő pályáját.

A közgyűlés megnyitóján Fekete Balázs, a szövetség elnöke helyzetértékelésében elmondta, hogy a magyar állattenyésztés nem mozdult el a holtpontról. Nem történt lényeges létszámemelkedés az elmúlt évben a nagyüzemi állattenyésztésben. Vannak ágazatok, ahol némi állománynövekedésről lehet beszámolni, mint például a juh- és húsmarhaágazat esetében, de ez inkább annak köszönhető, hogy a földbérleteket állattartáshoz kötötték.

Mindemellett az elnök utalt a háztáji állattartás helyzetére, hiszen beszédében elmondta, hogy a falvakból lassan elfogy vagy már elfogyott a szarvasmarha, a sertés meg éppen most tűnik el.

Az állattenyésztés-növénytermesztés arányát tekintve hosszú ideje nem történt változás. Az előbbi alig 33 százalékon áll, mondhatni, a rendszerváltás óta folyamatosan romlott a két ágazat közötti arány – hangsúlyozta az elnök.

Akad még bőven tennivaló

A legtöbb tenyésztőegyesületben több évtizedes munka zajlik, a legtöbb esetben jól is működnek, bizonyos esetekben példaszerűek a szomszédos országok számára is. Mind a tenyésztőszervezetek, mind a tenyésztők számára rengeteg a megoldandó feladat. Ahogy a versenytársaink, mi magyarok is számos világfajtát alkalmazunk a tenyésztésben. A lehető legtöbb világfajta megjelent idehaza is, talán túl sok is. „Jobban ésszerűsíteni kellene a tenyésztői munkánkat. Ebben a kis populációban nem biztos, hogy ennyi fajtára szükségünk van. Tenyésztési előrehaladást kis létszámú anyaállatok mellett nem lehet elérni. Sokkal indokoltabb lenne kevesebb fajtával egy jobban kidolgozott tenyésztői munka. Abban az esetben, ha fel akarjuk venni a versenyt más külföldi tenyésztőkkel, akkor át kell alakítani olykor a tenyésztési koncepciónkat” – mutatott rá Fekete Balázs

Az elnök úr elmondta, hogy a Magyar Állattenyésztők Szövetsége örvendetesnek tartja, hogy az elmúlt időszakban együttműködési szerződést tudtak kötni a minisztériummal, a NAKVI-val és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.

Támogatások a jövőben

A következő előadásban a minisztérium Agrárközgazdasági Főosz­tá­lyának vezetője, Szentirmay Zoltán az állattenyésztés fejlődését segítő kormányzati intézkedésekről, valamint a teljes mezőgazdaság teljesítményéről számolt be.

Az állattenyésztés kibocsátását szemléltető ábrán a 2013-as évben az állati termékek 31,8%-on, a baromfi aránya 30,8%-on, a sertésé 27,4%-on, a szarvasmarháé pedig 6,4%-on állt. A juh és kecske 2,2%-ot, az egyéb élő állat aránya 1,4 százalékot mutatott.

Majd az állattenyésztőket segítő eszközt, a támogatásokat kezdte el bemutatni Szentirmay Zoltán az új ciklusra, a 2015-ös időszakra vonatkozólag. Előadásában arról beszélt, hogy a területalapú támogatás (SAPS) a mérvadó az EU Közös Agrárpolitikáján belül. A SAPS változásokkal együtt, de megmarad 2020-ig. Szintén megmarad a termeléshez kötött, különleges tejtámogatás is.
Jó hírként közölte a főosztályvezető, hogy a termeléshez kötött támogatások aránya az eddigiekhez képest 2015-től csaknem a négyszeresére fog emelkedni. Az ágazatokat érintő támogatások felosztásáról folyamatosak az egyeztetések a minisztérium és az érdekképviseleti szervezetek között.

Az Átmeneti Nemzeti Támogatások (ÁNT) keretösszegei is fel lettek sorolva az előadásban. A felsorolás így szólt:

• állatjóléti (sertés) 8,5 milliárd;
• állatjóléti (baromfi) 8 milliárd forint;
• hullaártalmatlanítás 3 milliárd forint;
• betegségmegelőzés 7,5 milliárd forint;
• sertésstratégia 1,6 milliárd forint;
• tenyésztési támogatás 815 millió forint.

A 2015-ös évben ezeket a jogcímeket az agrártárca fenn kívánja tartani, de az egyes területekre jutó keretösszegek a költségvetés függvényében módosulhatnak. Az előadást követően a résztvevők tehették fel kérdéseiket. A hozzászólásokban felvetődött az előadás kapcsán, hogy a támogatásoknak elvileg ösztönző szerepük van, de a felvázolt számokból nem látszik tisztán, hogy attól az állattenyésztés aránya elmozdulhatna a jelenlegi szintről – jegyezte meg Oláh János, a Debreceni Egyetem munkatársa.

Szentirmay Zoltán úgy reagált, hogy a minisztérium a nemzeti támogatási keret 80 százalékát az állattenyésztésre fordítja. Így arra számít, hogy ha nem is ugrásszerű, de kisebb javulás pár éven belül lesz az állattenyésztés eltolódott arányán.

Kamarai felszólalás

A nap következő előadója a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános alelnöke, Kis Miklós Zsolt volt, aki előadásában elmondta, hogy munkája mellett szüleivel közösen gazdálkodik. A gazdálkodás nagy részét a gyümölcstermesztés, kertészkedés teszi ki. Valamint 10 anyakocát és annak szaporulatát is nevelik. Szomorú tényként említette meg, hogy a Pest megyei településen, ahol élnek, ezzel ők a legnagyobb állattartók. Megjegyezte, hogy ha valaki régebben végigment egy kis településen, akkor gyakrabban láthatott haszonállatot, mint manapság. „Azon vagyunk, hogy a jelenlegi helyzet jelentősen változzon” – mondta az alelnök.

A kamara működése mellett megemlítette, hogy kiemelten fontos, hogy azokban az esetekben, ahol csak tud, ne csak szakmai hozzászólása lehessen a köztestületnek, hanem egy-egy jogszabály módosításánál kezdeményezési lehetősége is legyen.

A kamarai szakember kitért MÁSZ-szal kötött együttműködési megállapodásra is, amit még szeptemberben kötöttek. Hozzátette, hogy azóta is sikeres az együttműködés. A siker kapcsán megjegyezte, hogy a növénytermesztők jelentős mértékű területalapú támogatáshoz jutnak. Ahol nagyobb a profit, nyilván oda húznak a gazdák. Ezért az állattenyésztés jövedelmezőségét is elő kell segíteni. A kormánynak erre kell megoldást nyújtania.

Közös érdekekért dolgoznak

A kamarai előadást követően a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója Dr. Wagenhoffer Zsombor tartotta meg beszámolóját. A MÁSZ ernyőszervezet lévén a tenyésztők érdekeinek hatékony képviseletére törekszik. Az ügyvezető előadásában elmondta, hogy a MÁSZ tagszervezeteinek mintegy nyolcezer tagja van, de olykor mégis kevésnek bizonyul ez az erő a kellő érdekérvényesítéshez. Ezért is fontosak azok az együttműködések, amelyek erősítik a MÁSZ tevékenységét.

A MÁSZ tevékenységi köre rendkívül széles, hiszen a kiállítások szervezésétől kezdve a rendeletek véleményezésében vagy új koncepciók kidolgozásában is tevékenyen részt vesz, és igyekszik megfelelni minden megoldandó feladatnak. „A Földművelési Minisztériummal, szakmai szervezettekkel jó kapcsolatot ápolunk. A problémákat mindig is igyekeztünk tárgyalásos úton rendezni” – jegyezte meg az ügyvezető.

Több jogszabály is véleményezésre került, az előző évben ezek közül az egyik legjelentősebb a földtörvényre vonatkozó javaslattétel volt, amely csak részben alakult végül úgy, ahogy azt a MÁSZ javasolta.

Meghatározó év lesz az idei

„Most dőlnek el azok a nagyon fontos kérdések, amelyek a következő hat-hét évre meghatározzák az állattenyésztés, köztük a juh-, szarvasmarha- és sertéságazat sorsát” – mondta Dr. Wagenhoffer Zsombor.

Kiemelte azt, hogy a tejtermelők helyzetének stabilizálása rendkívül fontos most, hiszen 2015-től a tejkvóta rendszer kivezetésre kerül, és egy új helyzet áll elő. Nagyon komoly kockázatot lát ebben annak ellenére, hogy a magyar tejtermelőket versenyképeseknek tartja.
A mentesítési programokban új lendület érzékelhető az ügyvezető szerint. Év elején a MÁSZ-tól is segítségét kértek azok az állatorvosok, akik a mentesítési programokban meghatározóak. A sertés esetében PRRS-t, szarvasmarhánál az IBR-mentesítési programokat végig kell vinni, hiszen a mentes státusz az árukereskedelemben és a tenyészálla­toknál egyértelmű piaci előnyt jelent – hangsúlyozta Dr. Wagenhoffer Zsombor.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy mennyire fontos a tenyésztésszervezési rendszer megerősítése. Ugyanis lejár az a négyéves időszak, amely a tenyésztésszervezési támogatások lehetőségét megadta eddig, át kell tekinteni, hogy a négy év mennyire volt sikeres, és korrigálni kell a következő időszakra.

Létkérdés ezeknek a támogatásoknak a felhasználása, mivel ha nem állnának rendelkezésre, akkor több tenyésztési program bedőlne, nem tudna folytatódni a megkezdett munka. Az előadásban elhangzott az is, hogy a tenyésztőszervezetek és általában az állattenyésztés nagyon kevés támogatást kapott közösségi marketing címen. Az ügyvezető bízik abban, hogy azok a javaslataik is megfontolásra kerülnek, amelyek a magyar állattenyésztést segíthetik marketing szempontból, így helyére kerülhetne ez kérdéskör is. „Többek között ezért is dolgozunk, valamint az állattenyésztők minél jobb pozíciójának kivívásáért az előttünk álló időszakra vonatkozólag” – zárta beszédét Dr. Wagenhoffer Zsombor.

Ajánlott kiadványokDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjaiDr. Györkös István - Dr. Báder Ernő:
Csülökápolás és a sántaság megelőzése szarvasmarhaállományokbanDr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettanBozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?

Ez is érdekelhetiMalacok betegségei - Az újszülött malacok coli-hasmenéseA szarvasmarha hústermelő képességének értékelése ultrahangos képalkotó eljárássalÚj kártalanítási rendszer lép életbe