2024. 03. 29., péntek
Auguszta
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Élelmiszer-biztonság: mindjárt az egészségügy után

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy., 2019/04/17

Az elmúlt évben is szinte naponta kaptuk a híreket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársaitól, hogy hol, milyen anomáliákat tártak fel a hazai lakosság és a fogyasztók érdekében. A hivatal feladatairól Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke készséggel nyilatkozott az Agráriumnak.

Dr. Oravecz Márton,
a NÉBIH elnöke

– Egy évvel ezelőtt a NÉBIH új szerepkörre definiálta magát az élelmiszer-biztonság területén: kvázi az élelmiszer-gazdaság „rend őre” kívánt lenni! Mi valósult ebből meg? Hol tart ez a folyamat? 

– Szerencsére azt mondhatom, hogy ha kicsit talán lassan is, de egyértelműen haladunk a kijelölt úton. Törekvésünk nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Unió felmérése szerint az élelmiszerlánc-termékekkel való visszaélés, a hamisítás és az adóelkerülés a legnagyobb üzlet a kábítószer-kereskedelem után. Így, noha a magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszer színvonala jelenleg is kimagasló Európában, komoly alapja van a rendszer erősítését célzó célkitűzésünknek. E téren végzett munkánk kapcsán érdemes kiemelni a NÉBIH „speciális egységének”, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának tavalyi eredményeiből néhány adatot. A központi ellenőrzés hatékonysága továbbra is 90 százalék feletti. A részlegnél dolgozó szakembereink 2018-ban 581 ellenőrzést végeztek, és csaknem 1800 tonna élelmiszert vonattak ki a forgalomból. De említhetném a tisztességtelen piaci magatartás terén végzett vizsgálatainkat is, ahol a tavaly kiszabott termékpálya-felügyeleti bírság csaknem 120 millió forint volt. Jelentős eredménynek tartom, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény módosításával lehetővé vált, hogy közzétegyük a „problémás” cégek vezető tisztségviselőinek a nevét. A lakosság igényli az ellenőrzések átláthatóságát, amelynek a jogszabályi kereteknek megfelelően igyekszünk is eleget tenni. Mégis rendre felmerült, hogy nem elég a cégnevet közzétenni, hisz elvész a személy felelőssége, „névtelenül” pedig mindenki „bátrabb”.

Bízunk benne, hogy az idén január elsejével életbe lépett módosításnak lesz is visszatartó ereje. Az élelmiszerbűnözés visszaszorításának egyértelmű szándékát a kormány egy másik határozatban is megerősítette tavaly (1725/2018. (XII. 18.). Eszerint a kormány támogatja az élelmiszerbűnözés visszaszorítását és egyetért az élelmiszerlánc biztonságának erősítésére közvetett eszközként alkalmazható büntetőjog kiterjesztésével. Ezt az élelmiszerlánc körébe tartozó termék (az élelmiszer, az engedélyköteles növényvédő szer, termésnövelő anyag, az állatgyógyászati termék) hamisításának szabályozásával szeretnék elérni. A határozat alapján az igazságügyi minisztert bízták meg azzal, hogy – az agrárminiszter bevonásával – gondoskodjon az ez irányú büntetőjogi szabályozás kidolgozásáról. Fontosnak tartom kiemelni, hogy noha a NÉBIH egyik „arca” valóban a szigorú hatóság, ami minden lehetséges eszközzel küzd a feketegazdaság felszámolásért, a csalók, hamisítók leleplezéséért, de van egy másik arcunk is, amit legalább ennyire fontosnak tartunk. Ez pedig a segítő, tudásmegosztó szakmai szervezet. A tisztességes vállalkozások támogatását és a lakosság tudásszintjének emelését már a munkánk alapjául szolgáló, 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia is tartalmazza.

– Változott-e a korábbiakhoz képest a magyar élelmiszer-biztonság, illetve milyenek ma az azzal kapcsolatos elvárások?

– Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszer mindig is magas színvonalú volt. Naponta dolgozunk azért, hogy ezt fenntartsuk, illetve még magasabb szintre emeljük. Örömmel mondhatom, hogy mindez nem hiábavaló, a NÉBIH munkáját elismerik és megbecsülik. Ezt bizonyítja, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tavalyi, reprezentatív felmérése szerint egész Európában a magyarok bíznak meg leginkább a nemzeti hatóságukban. Ez az eredmény összhangban van a saját felméréseinkkel is, amelynek legfrissebb, 2018. őszi eredményei szerint mostanra a lakosság 86 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében több mint a háromnegyedük (78 százalékuk) megbízik, amely alapján a NÉBIH az egyik legelismertebb állami intézmény. Szép lassan beérik a szemléletformálás terén végzett tevékenységünk is. A hozzánk érkező közvetlen megkeresésekből, visszajelzésekből, de a közvélemény-kutatási eredményekből is tudjuk, hogy a magyar embereknek fontos az élelmiszerlánc-biztonság kérdése. Sőt, az egészségügy után ezt a tartják a legjelentősebb területnek. A lakosok 34 százaléka szerint jobb lett a hazai élelmiszerlánc-biztonság az elmúlt 3 évben, és csupán 7 százalék gondolja úgy, hogy romlott a terület. Rendkívül sokat jelent, hogy munkánkat ilyen társadalmi bizalom mellett végezhetjük. Mindez egyúttal természetesen azt is jelenti, hogy magasak az elvárások, aminek igyekszünk folyamatosan megfelelni.

– Milyen forrásokból tájékozódhatnak a termelők és élelmiszer-előállítók az élelmiszer-biztonság kérdéseiben? 

– Az állami intézmények közül talán elsőként, de mindenképp az elsők között ismertük fel a kommunikáció fontosságát. Mind aktív médiajelenlétünk, mind a különböző szakmai rendezvényeken való nagyszámú és folyamatos részvételünk azt a célt szolgálja, hogy segítsük, információkkal lássuk el a nyitott, fejlődni akaró vállalkozásokat. Mindenhova sajnos nem juthatunk el, éppen ezért folyamatosan fejlesztjük online felületeinket is, hogy mindenki gyorsan és a lehető legkönnyebben tájékozódhasson az élelmiszerláncot érintő témákról. Emellett az ingyenes, mobiltelefonos applikációkat is rendre új és új alkalmazásokkal bővítjük. Mostanra a FELIR-szám lekérdezésén túl többek között növényvédőszer-keresőt, de a borok forgalomba hozatali engedélyeit is megtalálják itt a felhasználók.

– „Termőföldtől az asztalig”. Milyen ágazatokat koordinál, vizsgál, ellenőriz a NÉBIH ebben a folyamatban? Melyik terület hogyan teljesít? Hol van a legtöbb a teendő?

– Túlzás nélkül állíthatom, hogy a NÉBIH-nél a teljes élelmiszerláncra rálátunk, az erdészettől, az állattenyésztésen át a kereskedelemig és közétkeztetésig. Ebből adódóan lehetőségünk van minden felmerülő kérdést, problémát összetetten, összefüggéseiben vizsgálni, és egyedi struktúránk lehetővé teszi az ellenőrzések komplex tervezését is. Mindettől függetlenül az egyes területeket nem lehet egzakt módon összehasonlítani. Felelőtlenség lenne azt mondanom, hogy az egyik jobban teljesít, a másiknál viszont több a probléma, hisz mindegyik szakterületnek megvannak a speciális sajátosságai, és ebből adódó igényei is. Ezeket ismernünk kell, és munkánk során törekszünk arra, hogy csökkentsük, illetve megfeleljünk nekik.

– Milyen élelmiszer-biztonsági szinten van jelenleg a hazai ökológiai termelés? Hogyan oszlanak meg a feladatok a NÉBIH, a kormányhivatalok és a tanúsító szervezetek között?

– A bioélelmiszerekre ugyanazok az élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak, mint a konvencionális termékekre, azzal a lényeges különbséggel, hogy ezeken felül további követelményeknek is meg kell felelniük. Az ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végzők ellenőrzését, és ezzel összefüggésben a biotermékek és -tevékenységek minősítő tanúsítványának kiadását hazánkban a NÉBIH által elismert tanúsító szervezetek végzik. Jelenleg két ilyen szervezet működik. Ezek a tanúsító szervezetek csak akkor állítanak ki minősítő tanúsítványt, ha a terméket a gazdasági szereplő az „ökorendelkezések” előírásainak megfelelően termeli, állítja elő, dolgozza fel, illetve hozza forgalomba. Rendelet írja elő egyébként azt is, hogy a tanúsító szervezet köteles valamennyi általa tanúsított szereplőnél évente legalább egyszer teljes körű ellenőrzést tartani a tevékenység végzésének helyszínén. Emellett – kockázatelemzés alapján – mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat, valamint szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végeznek. Ha pedig felmerül a gyanú, hogy valaki nem tartja be az előírásokat, akkor azt soron kívüli ellenőrzik. Természetesen – mint valamennyi élelmiszer esetében – a kormányhivatalok éves ellenőrzési terv szerint ellenőrzik az ökológiai termékeket is. Gyanú alapján eseti, illetve célellenőrzésekre kerül sor, amelyek során a kormányhivatalok vagy a NÉBIH szakemberei vizsgálják az ökológiai jelölés megfelelősségét.

Fentieken túl a Pest Megyei Kormányhivatal feladata a jogszabály által meghatározott kivételes termelési szabályok engedélyezési eljárásának lefolytatása is. Ilyen például az átállási idő lerövidítése iránti engedély, a nem ökológiai tartásból származó állatok felhasználásának engedélyezése, a mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők engedélyezése, a mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai takarmány felhasználásának engedélyezése stb.

– Léteznek az élelmiszer-biztonságra szakosodott tanácsadó, akkreditáló, tanúsító, szabványokat kezelni segítő, adatkezelő cégek, vállalkozások… Milyen viszonyban vannak ezek a NÉBIH-hel, s a NÉBIH a velük? Hol helyezkednek ezek el az élelmiszer-biztonság rendszerében?

– Azon tanácsadó cégek munkáját, akik tevékenységüket az EU és a nemzeti jogszabályok mentén végzik, és az élelmiszer-vállalkozókat hathatósan segítik, természetesen a NÉBIH is üdvözli. Fontos azonban, hogy ezek kizárólag szolgáltatást nyújtanak, ellenőrzési feladatuk – a NÉBIH által elfogadott ökológiai tanúsító szervezetek kivételével – nincs. Szintén lényeges, hogy azok a vállalkozások, akik igénybe vesznek egy ilyen szolgáltatást, „ne engedjék el a cég kezét”. Ők is aktívan vegyenek részt minden általuk alkalmazott technológia vagy rendszer kialakításában.

– Milyen évet zárt a magyar agrárium az élelmiszer-biztonság terén?

– Hibák természetesen előfordulnak, de összességében azt mondhatom, hogy mióta a NÉBIH megkezdte munkáját, folyamatos javulás tapasztalható az élelmiszerláncban. A tipikus hibák, problémák között megemlíthetem a lejárt minőségmegőrzési idejű, illetve a jelöletlen, ismeretlen eredetű alapanyagok feldolgozását, vagy épp a kistermelők esetében a mennyiségi, illetve az értékesítési területi korlátozások megsértését. Az úgynevezett reform élelmiszerek, illetve táplálékkiegészítő termékek kereskedelme jelenleg is problémás terület. Az ezek iránti kereslet – a lakosság szemléletváltásából következően – egyre bővül, a termékekre vonatkozó információk ugyanakkor vagy csekélyek, vagy ellentmondásosak. Így viszonylag nagyon hamar nagy extrabevételt eredményez a hamis vagy kétes eredetű, nem nyomon követhető termékek értékesítése a szektorban. A tűzifa-kereskedelem területén számottevő javulást tapasztalunk, több kétes szereplő eltűnt a piacról, mások egyre inkább jogkövető magatartást tanúsítanak, és egyre jobban figyelembe veszik a vásárlók érdekeit is. Szembe kell néznünk azzal is, hogy a tilosban járók rendre új és új trükköket eszelnek ki tevékenységük leplezése érdekében. Éppen ezért a szakembereink részéről sem elegendő, ha a megszokott ellenőrzési sémákhoz nyúlnak, folyamatosan fejlődnünk kell, hogy lépést tarthassunk, vagy épp elébe mehessünk a „csalási trendeknek”. Ezt a célt szolgálja munkatársaink képzése, a nemzetközi együttműködések, tapasztalatcserék, de eszközparkunk, laborhálózatunk fejlesztése is. Úgy gondolom, jó úton járunk e téren, a csalóknak van okuk félni tőlünk.

– Elnök úr, végezetül adjunk számot arról is, hogy milyen akciókra, tervekre lehet számítani az idén? Mely területre fókuszálnak leginkább?

– A már megszokott szezonális (tavaszi, téli, nyári) ellenőrzések idén sem maradhatnak el. Szintén folytatjuk termékteszt programunkat, ami egyedülálló kezdeményezés: az egyetlen olyan komplex program, amelyben egy-egy termékkör értékelésébe a kedveltségi szempontok mellett a hatósági vizsgálatok eredményei is beépülnek. A Szupermenta teszteknél ugyanis laborvizsgálatokat és élelmiszer-biztonsági, jelölési ellenőrzéseket is végzünk, így ha netán problémás terméket találunk, akkor eljárást indíthatunk. Felmerülhetnek sajnos olyan váratlan élelmiszer-biztonsági veszélyek is, amelyek azonnali országos célellenőrzés elrendelését indokolják. Ilyen volt például tavalyelőtt a fipronilbotrány, ami indokolttá tette hazánkban is a tojások és tojástermékek célellenőrzését. Bár az ilyen helyzetek sosem láthatóak előre, de annak köszönhetően, hogy a NÉBIH országos hatáskörrel bíró szervezet, mely az élelmiszerlánc teljes területe fölött diszponál, szerencsére ezekre is gyorsan és célzottan tudunk reagálni. Részben a fentiekhez is kapcsolódik, hogy továbbra is nagy hangsúlyt szeretnénk helyezni a rövid távú kockázatkommunikációra mint hatósági feladatra, ami az azonnali kockázatcsökkentés, a veszélyelhárítás egyik fő eszköze, egyúttal alkalmas a túlzott reakciók és a pánik elkerülésére. Ennek egyik fontos eleme a sajtó gyors és szakmailag megalapozott tájékoztatása, ami például a már említett fipronilbotrányt is kísérte. Lépést kell tartanunk az internetes kereskedelem folyamatos térnyerésével is.

A laboratóriumi módszerek közé pedig szükséges lenne olyan gyors módszereket is beemelni, amelyek akár a helyszínen azonnali döntési lehetőséget teremtenek az ellenőrök számára. Ezek megvalósítása nálunk folyamatosan napirenden van. A hatósági munka mellett folytatjuk tudásmegosztó, szemléletformáló tevékenységünket. Nemrég elkészítettük a minőség kérdéskörében utat mutató Magyar Élelmiszerkönyv „kivonatát”, hamarosan pedig bemutatunk egy vásárlói kisokost. Emellett oktatási programunkban is több új elem várható. A napokban jelent meg például oktató célú mesekönyvünk, és számos további tervünk van e téren még az idei évben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magyar libamájkészítmény a legjobb innovatív termékek között a Gulfood-on
Huszonhárom kiállítóval, 168 négyzetméteren jelenik meg az Agrármarketing Centrum közösségi standja a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán, a dubaji Gulfood-on. A hazai kiállítók termékei között megtalálhatóak a mézek, a libamáj termékek, a gyógyteák, az olajos magvak, az energiaitalok, a tejtermékek, illetve a fagyasztott zöldség-gyümölcsök is. A legjobb innovatív termékeket díjazó „Innovation Awards” versenyre több magyar cég is benevezett, közülük a Royalpaté Kft. „Halal” szarvasgombás libamáj készítményét be is válogatták a legjobb hús- és baromfitermék kategória aspiránsai közé. A Gulfood fontos találkozóhely a közel-keleti piacokat célzó vállalkozások számára.
Elhúzták a mézesmadzagot
Ismerje meg a napraforgó ezer titkát egy csepp mézben – ezzel a szlogennel hirdetett kampányt a napraforgóméz népszerűsítéséért az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
Tojásfogyasztást népszerűsítő kampány indult
A magyar Baromfi Termék Tanács (BTT) spanyol és francia testvérszervezeteivel (INPROVO és SNIPO) Európai Uniós támogatást nyert el a tojásfogyasztás promotálására 2023 és 2025 között. Ez a projekt lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelően kommunikálják a tojásfogyasztás fontosságát a fenntartható és kiegyensúlyozott étrendben, valamint tovább javítsanak a tojás fogyasztói megítélésén.
A vadászat vitatott, de nélkülözhetetlen
Az ördög vinné el a vadászokat, csak kárt okoznak – mondják azok a gazdálkodók, akiknek a földjein garázdálkodnak a szarvasok és a vaddisznók. Ne sírjanak a parasztok, kifizetjük a káraikat – kontráznak a vadászok. Törvény szabályozza a magyar vadászatot, a vadkár protokoll szerint a vadászoknak és a gazdáknak kötelességük gondoskodni a károk megelőzéséről; de a realisták azt is megállapítják, hogy sosem lesz béke a vadászok és a gazdák között.
Fény az alagútban? Elkészült a Nemzeti Bormarketing Stratégia
Tavaly július 14-én nevezték ki Rókusfalvy Pált nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossá. Az elmúlt másfél évben komoly munkát végzett a kormánybiztos és a tavaly év végére felálló csapata, amely a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. keretében dolgozta ki az idei év első felében a Nemzeti Bormarketing Stratégiát. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság idei utolsó ülésén meghallgatták Rókusfalvy Pált az eddig végzett munka eredményeiről.
Borbetegségek, borhibák
A bor normális fejlődéséhez hozzátartoznak az íznek és illatnak bizonyos változásai, továbbá a zavarosodások és kicsapódások. Ezen folyamatok azonban nem hagynak olyan nyomot a bor érzékelhető tulajdonságain, amelyek rontanák annak élvezeti értékét. A bor természetes fejlődése során ezeknek az elváltozásoknak a hátrányos következményei általában eltűnnek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza