2026. 06. 24., szerda
Iván
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A biotermékek minősítése

Kategória: Élelmiszeripar | 2019/04/19

Ellenőrzés és tanúsítás

Bár az elmúlt években emelkedett Magyarországon az ökológiai termelést folytató gazdálkodók és feldolgozók száma, elégedettségünk nem teljes. Noha szinte minden támogatási program ösztönzi a mezőgazdasági termelőket és élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy ökológiai termék előállítását vállalják, az előírások nem vagy részbeni ismerete miatt gyakran ugyanazokkal a problémákkal, félreértésekkel és kérdésekkel találkozunk. Az alábbiakban a legfontosabb ismereteket foglaljuk össze.

Szabályzók

Az ökológiai gazdálkodás követelményrendszerét az EU tagállamaiban jogszabályok határozzák meg. A 834/2007 EK rendelet a kereteket, a 889/2009 EK rendelet a részletes termelési szabályokat, az 1235/2008 EK rendelet az import szabályait határozza meg. A 34/2013 VM rendelet az ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatban a NÉBIH, a kormányhivatalok és a tanúsítók feladatait határozza meg, és néhány nemzeti előírást tartalmaz.

Az ökotermékek jelölésére az EU „bio” logója szolgál, minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő csomagolt terméken ezt a logót kell használni. Esetenként a csomagolásokon láthatunk más kiegészítő logókat is, ezek használata többletkövetelményekhez kötött. Az „bio” logó alatt szerepel a terméket előállító vállakozás tanúsítójának kódja, valamint a mezőgazdasági alapanyagok termelésének helye.

A rendelet hatálya alá tartoznak a növények, ide értve a gombákat és a vadon gyűjtött növényeket, élő állatok, vetőmagok és vetőburgonya termelése, feldolgozott takarmányok, élelmiszerek, élesztők, borok előállítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá, és így nem tanúsítható a só, a víz, a textíliák, a vadászott vad és halászott hal.

Ellenőrzés és tanúsítás

Az ellenőrzési rendszer a hazai élelmiszer-felügyeleti rendszer részeként működik. Az ellenőrzési és tanúsítási feladatokat – amennyiben az erre jelentkező szervezet igazolja felkészültségét és megfelelő akkreditációval rendelkezik – úgynevezett tanúsító szervezetek látják el. A tanúsító szervezetek a helyszíni ellenőrzések alapján írásbeli igazolást, úgynevezett tanúsítványt adnak ki a velük szerződében álló ügyfelek tevékenységéről, az általuk adott időszakban előállított termékekről. Magyarországon 2 öko tanúsító szervezet van, HU-ÖKO-01 és HU-ÖKO-02 kódszámmal jelölve. Amennyiben a mezőgazdasági termelő, élelmiszeripari vállalkozás megsérti az öko-, vagy az egyéb élelmiszer-előállításra vonatkozó rendelkezéseket, az eset súlyosságától függően a tanúsító részben vagy egészben érvényteleníti a tanúsítványt, és értesíti az illetékes hatóságot (azaz a járási kormányhivatalt). A termék piacról történő visszahívása, a területek, állatállomány újra átállításának elrendelése a tanúsító kezdeményezésére a kormányhivatal hatásköre. A tanúsító szervezetek komplex kockázatértékelési rendszert működtetnek, amelyek alapján az éves ellenőrzéseket, meghatározott számú be nem jelentett ellenőrzést és pótellenőrzéseket, valamint a mintavételeket tervezik és végzik. A tanúsító szervezetek munkáját a NÉBIH felügyeli.

A tanúsítvány részleges vagy teljes érvénytelenítése, termékvisszahívás

Az ellenőrzés alapjában véve a gazdasági szereplők adatközlésén, nyilvántartásain és szemléken, részben laborvizsgálatokon alapszik. Ha ezek hiányosak vagy nem megbízhatók, a tanúsítás nem lehetséges. A tanúsító szervezet döntése, hogy az ilyen „inaktív” passzív vállalkozásokat mennyi idő alatt juttatja el a rendszerből történő kizáráshoz. Azt gondoljuk, hogy az adófizetők és a fogyasztók jogos elvárása, hogy az ökoellenőrzés rendszerében részt vevő vállalkozások termeljenek, és rendelkezzenek tanúsítvánnyal, ha ezen a jogalapon keresztül támogatáshoz jutnak.

Azon szabálytalanságok és jogsértések jegyzékét, amelyek esetén minden tanúsítónak a tanúsítvány teljes vagy részleges érvénytelenítését kell elvégeznie (szankciókatalógus) 2017-ben adta ki a NÉBIH. Ezen esetek legtöbbször az ökológiai termelésben nem engedélyezett anyagok felhasználásához kapcsolódnak, legyen az termésnövelő, növényvédő szer, állatgyógyászati termék, élelmiszer-feldolgozás során felhasznált alap-, adalék- vagy segédanyag, vagy a párhuzamos termelés szabályainak be nem tartásából erednek, vagy alapvető élelmiszer-előállítási szabályok, köztük a nyomon követési, állatjóléti és higiéniai szabályok megsértését jelentik. Termékvisszahívást kezdeményezünk, ha a termék szermaradékot tartalmaz, vagy genetikailag módosított szervezetekkel szennyezett. Ha egy vállalkozás rendszeresen szándékosan megsérti a szabályokat, 1-3 évre az érintett vállalkozást, jogutódját, tulajdonosait, felelős vezetőit el lehet tiltani az ökológiaitermék-előállítástól. Minden évben több ilyen eset fordul elő.

Ezenkívül jogszabályokban meghatározott esetekben a tanúsító szervezetnek igazolnia kell a vállalkozás ökostátuszát, legyen az földvásárlás, zöldítés, ÖKO VP támogatási program. Lényegesnek tartjuk azt kiemelni, hogy a tanúsító szervezet nem érdekvédelmi szervezet, nem mozgalom, hanem delegált hatósági feladatokat ellátó szervezet. Egyéni tanácsadással nem foglalkozhat, de csoportos képzést tarthat. A szakmaiság, függetlenség és pártatlanság alapkövetelmény.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza