2026. 06. 24., szerda
Iván
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ökogazdálkodásunk számokban

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: AM, 2019/04/20

A legfrissebb – a 2017-es évre vonatkozó statisztikai – adatok alapján hazánkban csaknem 200 ezer hektáron (3,73%) folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. Ennek a területnek a 48 százaléka még átállás alatti terület - tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium.

Mint megtudtuk, a szaktárca a Vidékfejlesztési Program keretében két pályázati felhívást hirdetett meg, amely közvetlenül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, illetve az ökológiai gazdálkodás fenntartását szolgálja. Az első, 2016-os felhívás keretében a rendelkezésre álló keretösszegből szinte az összes kérelmet benyújtó és a pályázati kritériumoknak megfelelő termelő részesült. A támogatás segítségével mintegy 2200 gazdálkodó 62 milliárd forint felhasználásával folytathat az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő termelést 5 éves kötelezettségvállalás mellett.

Az Agrárminisztérium 2018. október 29-én egy újabb, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívást hirdetett az ágazati szereplők számára. A kérelmek benyújtására 2018. december 1-től december 21-ig volt lehetőség. Erre a felhívásra több mint 2100 kérelem érkezett, amelyek feldolgozása, jogosultsági ellenőrzése most zajlik.

A legfrissebb – a 2017-es évre vonatkozó statisztikai – adatok alapján hazánkban csaknem 200 ezer hektáron (3,73%) folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. Ennek a területnek a 48 százaléka még átállás alatti terület.

Fontos kiemelni, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében az ökológiai gazdálkodást folytatók számára további intézkedések is lehetőséget biztosítanak források elnyerésére. Az egyes beruházási jellegű pályázatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszeripar azok a területek, ahol a pályázatok esetében a kiválasztási szempontoknál előnyt jelent, ha a termelő ezen gazdálkodási formát részesíti előnyben.

A hazai ökológiai termelési szektor számokban

Magyarországon jelenleg két ellenőrző szervezet jogosult az ökológiai gazdálkodók ellenőrzésére és tanúsítására: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (kódszáma: HU-ÖKO-01) és a Hungária Öko Garancia Kft. (kódszáma: HU-ÖKO-02). E két szervezet évente szolgáltat adatokat a velük szerződésben álló partnerek (átállt és átállás alatti) ökológiai területeinek nagyságáról, az ellenőrzött üzemek számáról, az állatállományról, valamint a termelés szerkezetéről.

Az ellenőrzött gazdasági szereplők közül a legnagyobb számban (3642) a mezőgazdasági termelőket tartották nyilván a tanúsító szervezetek. Ezt követik a feldolgozók (492) és az importőrök (36).

Az ellenőrzött területek több mint fele (54,6%) rét és legelő. Ezt követik a szántóterületek 40,3 százalékkal, a gyümölcsösök és más többéves kultúrák 4,9 százalékkal. Utóbbiak részesedése igen alacsony, és gazdaságilag is a potenciálisnál jóval kisebb jelentőséggel bírnak.

Az ellenőrzött állatállomány jelentősebb része baromfi (106 292 db) és szarvasmarha (17 741 db) volt, ezt követte számában a sertés-, juh-, majd a kecskeállomány.
További részleteket az utóbbi öt évre vonatkozóan a mellékelt táblázat tartalmaz.

Ökotermelési statisztikai adatok 2012–2017

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza