„Precíziós” oktatási reformot!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2019/04/24

Kövesdi József
ügyvezető igazgató

A SENIT Kft.-ről érdemes tudni, hogy 2005-ben alapított magyar tulajdonú cég. Alaptevékenysége a biztonságtechnikai, gyengeáramú és informatikai szolgáltatás. Komplex módon látják el a rendszertervezés, a kivitelezés, valamint az üzemeltetés feladatait is. Az informatika fejlődésével tevékenységüket kibővítették a technológia felügyeletével, amelynek célja az üzem hatékony működésének biztosítása, valamint a vezetői döntéstámogatás. Rendszereiket speciálisan a mezőgazdaság számára is telepítik. Az agrárágazat működési követelményei és elvárásai jelentősen eltérnek a korábban megszokottaktól, ezért az agrárium kiszolgálására dedikált üzletágat hoztak létre „Okos Farm – a precíziós telephely” néven.

A cég alapítása óta teljesen átalakult a tevékenységi profiljuk, hiszen a biztonságtechnikai rendszerek kiépítése – mondhatni – már a múlté, mivel az informatikai fejlődés miatt új irányzatok jelentek meg a piacon. A rendszerek korábbi analógiái eltűntek, és az informatika segítségével közös platformok jöttek létre. Az informatika – mondhatni – bekebelezte a biztonságtechnikát is, hiszen az egyes, önálló technológiák életciklusai a digitális világban időben megfeleződnek, lásd a fizikai adathordozók – mint például a VHS, a CD, a pendrive stb. – életgörbéjét. Ma már felhőkben tároljuk az adatokat, ami azt jelenti, hogy a fizikai helytől és az adott rendszertől függetlenül tárolódnak az adatok.

Az Okos Farm rendszer

A digitális átalakulás ma is nagy ütemben zajlik, jelentette ki Kövesdi József. A cégnek is alkalmazkodnia kell ehhez az új kihíváshoz, s mind a mai napig azon dolgoznak, hogy az Okos Farm rendszert a gazdák igényeinek megfelelően tökéletesítsék. Az ügyvezetőnek az a tapasztalata, hogy leginkább az informatikához értő vezetők cégeinél látják be egy átfogó rendszer kialakításának fontosságát. A cég neve azért is „Okos Farm”, mert sokkal többet nyújt szimpla vagyonvédelemnél. A korszerű technika képes egyetlen rendszerben figyelni az egész gazdaságot, és a szükséges beavatkozást is lehetővé teszi. A gazda okostelefonról vagy távoli irodai számítógépről figyelheti akár a gyümölcsös gombafertőzés-fenyegetettségét, akár a fóliasátor belső hőmérsékletét, akár a gépek mozgását és fedélzeti komputerét, vagy a telephelyre bejelentkező autók rendszámait, a raktárhelyiség szellőztetését, de akár az alkalmazottak munkába állását és munkavégzését is. Ez olyan hatékonyságot ad a biztonság mellett, ami komoly megtakarítást, közvetlen bevételnövekedést is eredményez.

Kövesdi József találmányát, az Okos Farm rendszert már állattartó telepeken, magtárakban, hűtőházakban és fóliasátrakban is használják, alkalmazzák termény vagy szénabála maghőmérséklet-ellenőrzésére, folyamatok megfigyelésére is. Ez a hiányzó emberi munkaerő pótlását, adott esetben állat- vagy növényorvosi és más költségek csökkentését is eredményezheti.
Az Okos Farm rendszere arra épül, hogy a biztonságtechnikai szakemberek feltérképezik a megrendelő gazdaságát, feltárják a veszteségforrásokat és azok elhárításának lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatok mondatják ki Kövesdi Józseffel, hogy amikor egy új mezőgazdasági cég jelentkezett, akkor azzal szembesültek, hogy nem voltak meg az informatikai alapok. Ahhoz, hogy biztonságtechnikát telepítsenek, egy alapvető informatikai infrastruktúrát ki kellett építeni.

Adatdömping

A precíziós gazdálkodás szép hívó szó, ami azt jelenti, hogy a paramétereket mérik, az adatokat rögzítik, majd feldolgozzák, és az eredményeket a termelésben hasznosítják úgy, hogy optimalizálják a folyamatokat. Ahhoz, hogy legyen mit mérni, ahhoz szükséges az adat-előállítás. A magyar mezőgazdaságban jelenleg azonban még kevés ez az adat, s ami van, azt sem tudják mindenütt kellő hatékonysággal felhasználni. A szántóföldi növénytermesztésben terjed leginkább a precíziós gazdálkodás, mivel ma már olyan mezőgépparkokkal rendelkeznek a cégek, amelyek használatával az adatok is megszületnek, amellyel a talajműveléstől a tápanyagok kijuttatásáig kap pontos információt a gazda. Az állattenyésztésben is megjelentek már azok a precíziós eszközök, műszerek, amelyekkel pontos képet kap a gazda az állománya állapotáról, szarvasmarhánál a tejhozamok alakulásáról, avagy akár az egyed egészségi állapotáról, az állatjóléti intézkedések meghozatalának a szükségességéről.

Tudásalapú műszaki fejlesztés

Szélsebesen fejlődik az agrártechnológia, újabb és újabb precíziós gazdálkodási megoldások születnek, ezek előnyeit azonban csak akkor lesznek képesek kihasználni a magyar gazdálkodók, ha ők is folyamatosan képzik magukat, fejlesztik szellemi potenciáljukat, jelentette ki az ügyvezető. Az agrárgazdaságban is igaz, hogy a technikai felszereltség növelése csak addig a pontig jelent hozamokban, versenyképességben és eredményességben realizálható hasznot, amíg a még oly „okos” eszközöket működtető humántőke tudásszintje azt lehetővé teszi. El kell terjednie ennek a kultúrának is, ezért fejleszteni kell az agrárképzést, különösen ügyelve a gyakorlati ismeretek átadására. Az Okos Farm rendszerrel tanulási folyamat is párosul, mivel a hardver, és a softver rendelkezésre áll.

Kevés még az a gazda, aki érzi, tudja a korszerű eszközök használatának a fontos voltát. A kisebb gazdaságokban termelők nem akarják beismerni, hogy versenytársaik jelentősen megelőzték őket a piaci alkalmazkodásban. Körükben az a nézet, gyakorlat uralkodott el, hogy a sikeres versenytársak segítségét, szakmai tapasztalatait igénybe venni nem jó irány, így azokat nem is alkalmazzák. Sajnos már az is szinte közhely, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatottak és a gazdálkodók alacsony iskolai végzettsége és szakmai felkészültsége. Ebben a magyar mezőgazdaság nemcsak az Európai Unió átlagától marad el, hanem a többi nemzetgazdasági ágtól is. Még az árutermelő méretű gazdaságok vezetőinek is több mint fele szakképzettség nélkül irányítja gazdaságát. A végzettség nélküli vezető nem tudja meggátolni gazdasága lemaradását, hiszen a humán tőke képzettsége és a technikai felszereltség között szoros a kapcsolat.

A gazdasági növekedés, a hatékonyság valódi motorja a humán tőke, ezért a műszaki fejlesztés csak abban az esetben jelenti a teljesítmény növekedését, ha a humán tőke felkészültsége ezt lehetővé teszi, tehát a teljesítménybővülés eléréséhez a technikai és a szellemi potenciál együttes növelésére van szükség. Gyakorlati példák is bizonyítják a tézist, amely szerint, ha a fejlesztések eredményeként létrejött eszközöket nem kellően képzett munkások működtetik, elmarad a haszon, sikertelen lesz a beruházás.

Oktatási reform kell

Csak az hoz eredményt, ha az eszközöket használó gazdálkodók tudását és a mezőgazdasági technikát-technológiát együttesen fejlesztjük, hangsúlyozta Kövesdi József. E tudásalapú műszaki fejlesztés elősegítése érdekében elkerülhetetlen a magyar agrárképzési rendszer gyakorlatorientált fejlesztése. A tudásalapú hatékonyság javítási program létrejöttét azonban több tényező is hátráltatja.

Az egyik sarkalatos pont, hogy sokat romlott a hazai agrárképzések színvonala és népszerűsége az elmúlt évtizedekben. Nem javult a képzés technikai és tanári állománya, és a képzésbe bekerülők felkészültsége, tudás iránti igénye alacsonyabb szintű. A középfokú agrárszakképzés napjainkban hiányos, és egyre több szakmában szűnt, szűnik meg a szakmunkás- és a technikusképzés. Az agrárszakmát tanulók, az agrárhallgatók száma jelentősen visszaesett. A gazdaságok, a vállalatok ma már nagyítóval keresik a korszerű ismeretekkel rendelkező, jó szakembereket, mivel az elvárható sikerhez közép- és hosszútávon kiemelt fontosságú az egyes tevékenységi körök munkaerő-ellátásának magas színvonalú biztosítása, mégpedig hazai intézményekben képzett fiatalokkal.

Az agrár- és élelmiszertermelés munkaerő-utánpótlásának folyamatossága a képzési rendszer jelentős megújítását igényli, hangsúlyozta az ügyvezető. Ez alatt azt kell érteni, hogy a precíziós gazdálkodást is meg kell jeleníteni a tananyagokban. Ehhez azonban szükséges az oktatók tudásszintjének emelése, a korszerű ismeretek oktatása, a technológiai fejlődés követése és a menedzseri ismeretek arányának növelése is. A gyakorlati tudás megszerzésének egyik fontos lehetősége a duális képzés, amelynek keretében a munkaadók segítik a fiataloknak megszerezni a gyakorlati tapasztalatokat és ismereteket. Több cég összefogásával valósulhatnak meg például korszerű, vertikálisan felépített központi gyakorlati helyek. Támogatni kell, hogy a termelők ösztöndíjas szerződésekkel segítsék a tanulók előmenetelét és biztos elhelyezkedését. A tudásszint emelésében kulcsszerepe lehet a szaktanácsadásnak is, ami főként az agárvégzettséggel nem rendelkező egyéni gazdák esetében nyújthat segítséget a korszerű ismeretek átadásában. A kisebb termelők versenyképességének növekedését a szaktanácsadási rendszer hatékonyabbá tételével lehet segíteni, ezáltal növekszik a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság innovációs képessége is.

Gyorsítani a generációváltást

Az már jó dolog, hogy a mezőgazdaságban is egyre inkább elfogadottá válik az informatika használatának, fejlesztésének szükségessége. Köszönhető ez a generációváltásnak is, mivel – bár ez a folyamat még lassú a hazai agráriumban – a fiatal szakemberek azok, akik igazán fogékonyak a digitalizáció, az agrárinformatika iránt, és használni is tudják, amennyiben ilyen képzésben is részesültek. A generációváltás lassúságának az is oka, hogy a jelenlegi menedzsmentstruktúra nem korszerű, mert a mai vezetői gárda nem képezte ki az utódját. A SENIT Kft. éppen azért foglalkozik oktatással is, hogy az általa telepített rendszerek valódi eredményeket hozzanak. A képzés azért is fontos lába a cégnek, mert olyan tartalmú tananyag, amilyet ők kidolgoztak, még nincs a piacon. Nem véletlen, hogy Kövesdi József több felkérést is kapott, hogy állítson össze egy tananyagot „Informatika az agráriumban, nem informatikus szemmel” címmel. A cég egyébként az idén is kurzusokat indít annak érdekében, hogy a gazdálkodók szemlélete, gondolkodásmódja megváltozzon, és tisztában legyen azzal, hogy mire használható az informatika a gazdaságában. Jó hír, hogy erre komoly igény mutatkozik.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy nemcsak az informatikai és agrártudással megáldott szakemberből nagy a hiány, hanem az egész ágazatot sújtja a szakemberhiány. A precíziós gazdálkodás egyik szükségszerű hozadéka az, hogy optimálisabban lehet a munkaerőt „felhasználni”, kiváltható vele a nem szakképzett munkaerő. A precíziós gazdálkodás kontrollszintjének növekedésével nő az automatizálhatóság szintje is. Az Okos Farm rendszere hozzájárul a precíziós gazdálkodás megalapozásához. A probléma az, hogy a precíziós gazdálkodás egyelőre még nem tart ott, hogy létrejöjjön egy egységes információtechnikai felület, hangsúlyozta az ügyvezető.

Válasz lehet a klímaváltozásra?

És sújtják az ágazatot azok a globális kihívások is, amelyekre megint csak igen nehéz felkészülni. A klímaváltozás, a szélsőséges csapadékeloszlás, a megemelkedett hőmérséklet kezelése új szemléletet igényel a gazdától, hiszen a gyors változásokhoz alkalmazkodó növényeket kell termeszteni. S igaz ez az állattartók esetében is, akiknek szintén oda kell figyelniük a tartástechnológiára, annak változtatási igényeire. A klímaváltozással a mezőgazdaság élettere is csökken, hiszen a művelhető terület nagysága zsugorodik, globálisan csökken az édesvízkészlet. Ugyanakkor az öntözés nélküli gazdálkodás „halálra lesz ítélve”, mert a csapadék egyenetlenül oszlik meg. Itt viszont a precíziós gazdálkodás jelentheti hosszú távon a megoldást, mondta végezetül Kövesdi József.

Digitális eszközök alkalmazása

Létkérdés, hogy az agrárium digitális átalakulása minél gyorsabban és zökkenőmentesen megtörténjen úgy, hogy a mezőgazdasági termelés egyszerre jövedelmező és környezeti szempontból fenntartható is legyen, fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, aki szerint a jövő technológiáinak használatához képzésre és tudásra van szükség,
a magyar társadalom digitális világba való bevezetése kulcskérdés. A gazdaság és a társadalom digitalizációra való felkészítésében a kormányzat segítséget kíván nyújtani, ezért indította el a Digitális Jólét Programot. Mint azt az államtitkár kifejtette, valamennyi ágazati szereplő bevonásával elkészült a Digitális Agrárstratégia.
A Digitális Agrárstratégia legfontosabb üzenete, hogy a legkisebb gazdaságtól a legnagyobbig mindegyik megtalálja a maga szempontjából alkalmazható technológiát. Nem szeretnénk, ha digitális szakadék alakulna ki a kisebb és nagyobb termelők között, ezért ehhez a technológiához való hozzáférés kulcskérdés valamennyi ágazati szereplő számára, fogalmazott Feldman Zsolt. Az államtitkár hangsúlyozta a közép- és felsőfokú agrárképzés szerepét, amelyek képesek a 21. századi tudást átadni. A tudásátadásban úttörő szerepet vállalt a PREGA Konferencia és Kiállítás is, ahol
a legfrissebb nemzetközi trendek mellett a precíziós gazdálkodásban élen járó magyar vállalkozások is megismerhetők.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai