A szép fű titka

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr.Szalai József ny.egyetemi docens, 2019/04/26

A fűfélék az egyszikűek (Gramineae) csoportjába tartoznak. Jellemző rájuk, hogy egy sziklevéllel csíráznak. Kivétel a jamszgyökérvirágúak (Dioscoreales), ahol a kutatók két sziklevelet találtak, de ez nem minden esetben bizonyított még.

Az anatómiai szerkezetnél az edénynyalábok a víz- és tápionszállításnál szórtan helyezkednek el. Általában a fűszál párhuzamos erezettel rendelkezik. Szaporításkor egy sziklevéllel csíráznak, és ez nem kerül a talaj fölé, a föld alatt építik ki gyökérzetüket. A fűmagnak értékes tulajdonsága, hogy fényben (a talaj felszínén) és sötétben is kicsírázik. Hátrányos azonban, ha a fűmag nagyon vékony réteg talajban (2–5 cm) csírázik, mert a kapott fűszál gyenge minőségű lesz.

A fűmagból egyenrangú mellékgyökerek képződnek és ezek sűrűn, körkörösen befonják a talajt. Az egyszikűek mellékgyökér rendszerét morfológiai értelemben járulékos gyökereknek tekintjük. A perjevirágúaknál (Poales) elsatnyul a gyököcske (radicula – a gyökérzet kiinduló állapota), felületén képződnek a mellékgyökerek. A mellékgyökerek keletkezése az oldalgyökerekéhez hasonló, de ezektől abban különböznek, hogy míg az oldalgyökerek plagiotróposak, tehát a földfelszínnel párhuzamosak, addig a mellékgyökerek függőlegesen lefelé hatolnak a talajba (ortotróposak). Ennek abban van jelentősége, hogy megfelelő vastagságú termőtáptalaj álljon rendelkezésre (15–20 cm).

Fűtelepítés, gyepesítés főbb feltételei

A többféle felhasználási céllal telepített fűfélék két nagy csoportra oszthatók:

1. Általában a fűfélék esztétikai élményt nyújtó, bársonyos megjelenésű, élénkzöld színű, sokféle változatot képviselő gyepek, amely az emberek számára megnyugtató, üdítő és természetközelséget biztosító jelenség. Ezek finom levelű fűfélék, főleg csenkeszek, tippanok által kialakított felületek. Kezdetben lassúbb fejlődésűek, de később nagyobb élményt nyújtanak. Minőségük megőrzése azonban nagyobb szakértelmet igényel, és a fenntartási költségük is magasabb.

2. Amennyiben erős mechanikai igénybevételt toleráló gyepeket állítunk össze, arra a széles levelű fűfélék az alkalmasak. Ezek jobban bírják az árnyékot, a szárazságot, a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. Az erősebb taposás a vegetációs idő alatt elősegíti az intenzív növekedést. A szakértelem itt sem hanyagolható el.

A gyakorlatban a több komponensű fűmagkeverékek használata terjedt el inkább, mivel jobban ki tudják elégíteni a felhasználó igényeit. Élettani szempontból figyelembe kell venni, hogy a rövid csírázási idejű, gyors növekedésű, jól megtelepedő, rendszerint rövidebb élettartamú fajok (pl. angol perje – Lolium perenne) teremtik meg a hosszabb tartamú, de érzékenyebb, értékesebb fajoknak (pl. vörös csenkesz – Festuca rubra) a szükséges védelmét a kezdeti fejlődés során.

A keverékek árnyéktűrése, a betegségeknek való ellenállása, szárazságtűrése, a szélsőséges hőmérsékletekkel szembeni toleranciája, valamint a talaj megemelkedett sószintjének elviselése biztos segítséget nyújthat a klímaváltozással kialakuló problémákra. Ezért is célszerű a különböző sport-, liget- és díszpázsitkeverékek, valamint rézsű- és töltéskeverékek alkalmazása.

A füvesítés létesítése

A szép pázsit létrehozásának titka elsősorban a fűmag elvetésének jól megválasztott időpontjában rejlik. Hazánkban a füvet célszerű szeptemberben és áprilisban vetni. Általában az a megfelelő időpont, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 14 °C-ot. Ez nálunk a két említett hónapban a legmegfelelőbb. Nyáron is lehet füvet vetni, de akkor a gyepmagokat rendszeresen öntözni kell a kiszáradás ellen.

A fűvetésnek menetrendje van:

1. Előkészületek: Amennyiben szeptemberben kívánunk füvet vetni, már augusztusban el kell végezni a teljes gyomirtást a talajban gyomirtó szerekkel. Az elhalt gyomokat el kell távolítani. Általában két ásónyom mélységben szükséges a talajt átforgatni. Eltávolítani a gyökérmaradványokat, a köveket. Amennyiben agyagos a talaj, célszerű folyami homokkal vagy szerves trágyával (humusszal) lazítani. A talaj felső rétegére érdemes tápföldet szórni.

2. Tereprendezés: Rendkívül fontos, hogy a termőtalaj minimum 15–20 centiméter legyen. Ha a talajegyengetés nem egyenletes, akkor a fűnyíróval végzett munka selejtes lesz. Nagyon fontos a talaj pH-szintjének meghatározása. Amennyiben 5,5 pH alatt van az érték, akkor mészkőhidráttal semlegesíteni kell a talajt. Általában 4–5 kg mészkő szükséges 1 nm talajra.
A fűmag elvetése előtt négyzetméterenként célszerű patentkáli és ammónium-nitrát műtrágyát alkalmazni. A kálium a fűszálak erősítéséhez szükséges, az ammónium-nitrát a növekedéshez, a szuperfoszfát pedig előnyös a gyökérzet számára.

1. kép. Gyepesítés előkészítése (forrás: gondoskertesz.hu)

3. A fűmag elvetése: Lehetőleg fűmagkeverékkel. Általában négyzetméterenként 5–6 dekagramm vetőmagot célszerű használni. A vetést szélcsendes időben végezzük, fűmagszóró kocsival. Az egyenletes vetés érdekében a maggal megegyező mennyiségű homokkal hígítsuk a keveréket, először hosszában, majd keresztben járjuk át a gyepesíteni kívánt területet. A vetés mélysége befolyással van a csírázásra. A túl mélyre került szaporítóanyag nehezen hajt ki. A felszínre szórt anyag pedig gyenge minőségű lesz. Az ideális mélység megközelítőleg 10–12 cm között.

2 kép. Kiszórókocsi fűmag vetéséhez (forrás: trutanic.hu)

4. Hengerezés: Hengerezés előtt az indító műtrágyák alkalmazása a minőség szempontjából feltétlenül szükséges. Vetés után az agyagos, homokos talajt morzsalékossá kell tenni, ami előnyös a kihajtás szempontjából.

5. A talaj öntözése: Apró szórófejű öntözőrendszert használjunk. Túlöntözés esetén sárga foltok jelennek meg. Amennyiben mélyre vetettük a magot, kevés oxigént kap, így nehezen csírázik. Abban az esetben, ha a magok nem kerülnek kellő mélységbe, az öntözővíz nem kívánt termőfelületre moshatja el.

3. kép. A fű öntözése (forrás: greenuplawnandsprinklers.hu)

6. A fűvetések típusai: Megkülönböztetünk őszi, tavaszi és nyári fűvetést. Ezek közül az őszi vetésnél azok a magok, amelyek nem keltek ki ősszel („elfekszenek”), tavasszal 6 °C-on kicsíráznak. Tavaszi vetésnél rendkívül fontos a locsolás. Ügyeljünk arra, hogy ne keletkezzenek tócsák a területen. 7–14 nap elteltével kihajtanak az első fűszálak. Szárazság esetén rendszeresen öntözni szükséges a hajnali és késő esti órákban. A nyári fűvetésnél az állandó öntözés elengedhetetlen, viszont gombásodás lép fel, ami ellen réztartalmú szerrel kell védekezni.

7. Első fűnyírás: Akkor esedékes a gyep első vágása, amikor a fű már meghaladja a 8-10 cm-es magasságot. Ilyenkor 3-4 cm-re érdemes visszavágni és az öntözés valamint a tápanyag-utánpótlás továbbra is elengedhetetlen. A fű szellőztetése 3-4 vágást követően válik esedékessé. Először levágjuk a füvet, majd egyszer keresztirányba és egyszer hosszanti irányba, az arra alkalmas kerti géppel 1-2 cm mélyen átszellőztetjük a gyepet. A megkopaszodott fű gyorsan újranő. Amennyiben a fűszálak gyökérzetét átvágjuk, ott újra regenerálódik a növény, és egyre sűrűbb lesz a gyepterületünk.

Kiemelt fűfajok

1. Vörös csenkesz (Festuca rubra var. rubra, commutata, trichophylla): Keskeny, merev levelei egyenesen felállók. Erősen kötött talajok kivételével mindenhol jól növekszik. Szárazságtűrő. Három változatáról elmondható, hogy finom levélzete sűrű, tömött gyepet nevel. Kiváló árnyéktűrő. Extrém hőviszonyokkal szemben is toleráns. A rövidre nyírást jól bírja. Betegségekkel szemben nem fogékony. Téli fagyokkal szemben ellenálló.

2. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea): Mélyre hatoló gyökérzete van. Talajra nem igényes. Homokos, gyenge tápanyagtartalmú, rossz vízgazdálkodású talajon is jól fejlődik. Mélyre ható gyökérzete a nyári hőséget és szárazságot jól tűri. Optimális vágási magassága 4–5 cm. Önállóan vetve is használják gyepek létesítésére.

3. Juhcsenkesz (Festuca ovina): Színe szürkészöld. Kevés gondozást igényel. Kevesebbet gondozott közterületekre és golfpályák öntözetlen pályaszakaszaira is kiválóan alkalmas.

4. Réti perje (Poa pratensis): Sűrű gyepet nevel. Taposás- és szárazságtűrése jó. A tömörödött talajt nehezen viseli. Betegségekkel szemben (pl. rozsda) ellenálló.

5. Angol perje (Lolium perenne): Bokros növekedésű, jól sarjadzó, őshonos fűfaj. Intenzíven, gyorsan nő. Szárazság- és árnyéktűrése, betegségekkel szembeni ellenálló-képessége átlagos.

Gyepszőnyeg telepítése

A gyepszőnyeg telepítésénél ugyanolyan alapossággal kell előkészíteni a talajt, mint a magvetésnél. A gyepszőnyeg legyökeresedését minden esetben meghatározza a gondos előkészítés és tervszerű ápolás. Hosszútávon olyan fűmagkeverékekből álló gyepszőnyeget kell telepíteni, amely biztosítja a mindenkori esztétikai szépséget, jól gyökeresedik, egészséges és sűrű pázsitot nevel. Ideális talajrétegként a gyökérzóna részére minimum 20–25 cm szükséges. Amennyiben a talajok lúgos kémhatásúak akkor tőzeg adagolásával savanyítjuk. Savanyú talajoknál pedig mészkőport használunk. A talajjavítók, homok, tőzeg, komposzt, humusz általában egyenlő arányban legyen. Az öntözést úgy állítsuk be, hogy csak akkor legyen, amikor szükséges. Megfelelő öntözés során a talaj 30 cm vastag rétege, azaz a gyökérzóna nedvesedjen át, hogy segítse erőteljes és mélyreható gyökérzet kialakulását.

4. kép. Gyepszőnyeg telepítése (forrás: gyalikerteszet.hu)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai