2025. 05. 20., kedd
Bernát, Felícia
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Prevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkel

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/07/10
Címkék: szarvasmarha tartás, tejtermelés, fejés, tőggyulladás, tőgyhigiénia

Magyarországon a tőgyegészségügyi helyzet miatt becslések szerint évente több mint öt milliárd forintos tőkekiesése van az ágazatnak. A megelőzés kiemelten fontos, és ebben kulcsfontosságú szerepe van a tőgygyulladás kialakulásának megelőzésére használt tőgyfertőtlenítőknek.

A tejtermelő gazdaságokban a legnagyobb veszteségeket a gyenge szaporodásbiológiai teljesítmények, a tőgyegészségügyi helyzetből adódó termeléskiesés és a tejminőség romlása okozza. A hazai állomány szaporodásbiológiai állapota napi szintű probléma a tejtermelők életében, mivel állandó nehézséget jelent, hogy miként is tartsák szinten állománylétszámukat saját szaporulatból. Nemzetközi összehasonlításban pontosan lehet látni, hogy nálunk a két ellés közti időszak kiugróan magas. Azt azonban a termelők egy része nem látja teljesen tisztán, hogy mekkora lehet a tőgygyulladás (masztitisz) okozta úgymond rejtett vesztesége.

Elkerülhető veszteség

Az állományok között a tőgygyulladás miatti anyagi károk változóak, de azt lehet tudni, hogy a tőgyfertőtlenítés költségei nagy, de kisebb létszámú telep esetén is elenyészőek a tőgygyulladás által okozott veszteségekhez képest. A tőgygyulladásból származó veszteség 25–70 ezer forint között van tehenenként, a nagy átlagnál 35 ezer forint körül jár. Ennek ellenére a tejtermelők közül sokan a nehéz időszakban vészmegoldásként a takarmányköltségek minimalizálása mellett a gyógyszerek és ezen belül a tőgyfertőtlenítők költségein is faragtak.

A tőgygyulladás együtt jár a tej összetételének változásával, a szomatikus sejtszám növekedésével, a tejmennyiség csökkenésével, ami akár 40 százalékkal is visszaeshet. Ennek tudatában világos, hogy hosszabb távon nem lesz kifizetődő a tejtermelő számára, ha már a megelőzésen is spórolni próbál. Vészhelyzetben nem egy telep tekintett erre költségkímélő eszközként. A jelentős árbevétel-kiesés elkerülése érdekében célszerű a megelőzés lehetőségeire még nagyobb figyelmet fordítani, és most, hogy valamivel jobb helyzetben van az ágazat, minél előbb el kellene hagyni az ideiglenes megoldásokat. Előfordul sajnos olyan telep is, ahol elcsodálkozhatunk azon, hogy egyáltalán hogyan is működhet még mindig. Tehát sokan nagyobb figyelmet fordíthatnának a megelőzésre, ebben még jelentős tartalékai vannak az ágazatnak.

Tőgyfertőtlenítők között is széles a választék

A tőgyfertőtlenítők piacán a hatalmas kínálat miatt nem egyszerű a választás, de egy biztos, csupán csak ár alapján dönteni kockázatos. Főleg annak ismeretében, hogy tudjuk, mennyit lehet veszíteni, pedig hatékonyabb termékkel látványosabb eredmények születnének.
Felmérések szerint a gyógyszer-felhasználás az összköltség 2–5 százaléka, és ebbe beletartoznak az állatorvosi szolgáltatások díjai is. Az összes gyógyszerköltségen belül a prevencióra fordított szerek aránya, legyenek azok vakcinák, preventív antibiotikum vagy fertőtlenítők, 15–40 százalék között váltakozik általában. A preventív szerek 55–75 százalékát a fertőtlenítőszerek jelentik. A preventív szereken belül a legnagyobb arányt a tőgyfertőtlenítők teszik ki 35–55 százalékban.

A tőgyfertőtlenítők sokféle hatóanyag-kombinációval rendelkeznek, és az árakat nézve is elég nagy szórással találkozhat a tejtermelő, így meg nem csoda, ha nehéz a döntés. Érdemes közöttük megkeresni azokat, amelyek bizonyítottan hatékonyak a masztitisz legújabb formáival szemben is. A tőgygyulladások átlagos kezelési költsége átlagosan körülbelül 4–5 ezer forintba kerül tehenenként évente a telepeknek, ennek nagy része megelőzhető, ha biztosítják a tejtermelés egyik legfontosabb elemét, a tőgy egészségi állapotát. Ami a gyógyszerekre, az a fertőtlenítőszerekre is igaz, hogy csak az ár alapján történő választás nem biztos, hogy kifizetődő lesz, hiszen azt is figyelembe kellene venni, hogy mit tud az adott termék. Érdemes úgy tekinteni a tőgyfertőtlenítő szerekre, mint egy később megtérülő befektetésre, ez a későbbiekben többszörösen megtérül, ha jól választottunk.

A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségekről 2005-ben végzett vizsgálatok során 7 tehenészeti telepről gyűjtöttek adatokat. A hét telep adatai alapján a tehenenkénti átlagveszteségeket ezertehenes tehenészetre kivetítve az 1. táblázatban mutatjuk be.


1. táblázat

Ajánlott kiadványokDr. Szakály Sándor:
Tejgazdaságtan
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Dr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikája
Nagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságban

Ez is érdekelhetiTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásbanHatékonyság és minőség a fejéstechnikábanTejpiaci aktualitások

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás
Február 6-án megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.
Fejlesztés az állattenyésztésben: tojástermelés
Minden mozog a tojástermelésben. A statisztikai adatok szerint a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára a csomagolás helyén 17 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben, mint egy évvel korábban; a mélyalmos tartásnál ez a csökkenés csak 13 százalék. Ezt természetesen a gazdasági adatok elemzésekor is érzékelik a termelők: 2023-ban a ketreces étkezési tojástermelés költségarányos jövedelme 38 százalék volt, a tavalyi, még becsült adatok alapján már csak 11 százalék.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza