Prevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkel

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/07/10
Címkék: szarvasmarha tartás, tejtermelés, fejés, tőggyulladás, tőgyhigiénia

A tejtermelő gazdaságokban a legnagyobb veszteségeket a gyenge szaporodásbiológiai teljesítmények, a tőgyegészségügyi helyzetből adódó termeléskiesés és a tejminőség romlása okozza. A hazai állomány szaporodásbiológiai állapota napi szintű probléma a tejtermelők életében, mivel állandó nehézséget jelent, hogy miként is tartsák szinten állománylétszámukat saját szaporulatból. Nemzetközi összehasonlításban pontosan lehet látni, hogy nálunk a két ellés közti időszak kiugróan magas. Azt azonban a termelők egy része nem látja teljesen tisztán, hogy mekkora lehet a tőgygyulladás (masztitisz) okozta úgymond rejtett vesztesége.

Elkerülhető veszteség

Az állományok között a tőgygyulladás miatti anyagi károk változóak, de azt lehet tudni, hogy a tőgyfertőtlenítés költségei nagy, de kisebb létszámú telep esetén is elenyészőek a tőgygyulladás által okozott veszteségekhez képest. A tőgygyulladásból származó veszteség 25–70 ezer forint között van tehenenként, a nagy átlagnál 35 ezer forint körül jár. Ennek ellenére a tejtermelők közül sokan a nehéz időszakban vészmegoldásként a takarmányköltségek minimalizálása mellett a gyógyszerek és ezen belül a tőgyfertőtlenítők költségein is faragtak.

A tőgygyulladás együtt jár a tej összetételének változásával, a szomatikus sejtszám növekedésével, a tejmennyiség csökkenésével, ami akár 40 százalékkal is visszaeshet. Ennek tudatában világos, hogy hosszabb távon nem lesz kifizetődő a tejtermelő számára, ha már a megelőzésen is spórolni próbál. Vészhelyzetben nem egy telep tekintett erre költségkímélő eszközként. A jelentős árbevétel-kiesés elkerülése érdekében célszerű a megelőzés lehetőségeire még nagyobb figyelmet fordítani, és most, hogy valamivel jobb helyzetben van az ágazat, minél előbb el kellene hagyni az ideiglenes megoldásokat. Előfordul sajnos olyan telep is, ahol elcsodálkozhatunk azon, hogy egyáltalán hogyan is működhet még mindig. Tehát sokan nagyobb figyelmet fordíthatnának a megelőzésre, ebben még jelentős tartalékai vannak az ágazatnak.

Tőgyfertőtlenítők között is széles a választék

A tőgyfertőtlenítők piacán a hatalmas kínálat miatt nem egyszerű a választás, de egy biztos, csupán csak ár alapján dönteni kockázatos. Főleg annak ismeretében, hogy tudjuk, mennyit lehet veszíteni, pedig hatékonyabb termékkel látványosabb eredmények születnének.
Felmérések szerint a gyógyszer-felhasználás az összköltség 2–5 százaléka, és ebbe beletartoznak az állatorvosi szolgáltatások díjai is. Az összes gyógyszerköltségen belül a prevencióra fordított szerek aránya, legyenek azok vakcinák, preventív antibiotikum vagy fertőtlenítők, 15–40 százalék között váltakozik általában. A preventív szerek 55–75 százalékát a fertőtlenítőszerek jelentik. A preventív szereken belül a legnagyobb arányt a tőgyfertőtlenítők teszik ki 35–55 százalékban.

A tőgyfertőtlenítők sokféle hatóanyag-kombinációval rendelkeznek, és az árakat nézve is elég nagy szórással találkozhat a tejtermelő, így meg nem csoda, ha nehéz a döntés. Érdemes közöttük megkeresni azokat, amelyek bizonyítottan hatékonyak a masztitisz legújabb formáival szemben is. A tőgygyulladások átlagos kezelési költsége átlagosan körülbelül 4–5 ezer forintba kerül tehenenként évente a telepeknek, ennek nagy része megelőzhető, ha biztosítják a tejtermelés egyik legfontosabb elemét, a tőgy egészségi állapotát. Ami a gyógyszerekre, az a fertőtlenítőszerekre is igaz, hogy csak az ár alapján történő választás nem biztos, hogy kifizetődő lesz, hiszen azt is figyelembe kellene venni, hogy mit tud az adott termék. Érdemes úgy tekinteni a tőgyfertőtlenítő szerekre, mint egy később megtérülő befektetésre, ez a későbbiekben többszörösen megtérül, ha jól választottunk.

A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségekről 2005-ben végzett vizsgálatok során 7 tehenészeti telepről gyűjtöttek adatokat. A hét telep adatai alapján a tehenenkénti átlagveszteségeket ezertehenes tehenészetre kivetítve az 1. táblázatban mutatjuk be.

1. táblázat

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.Nagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságbanDr.Vahid Yousefi-Kóbori Judit:
Korszerű tejtermelés és feldolgozásDr. Szakály Sándor:
Tejgazdaságtan

Ez is érdekelhetiTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásbanHatékonyság és minőség a fejéstechnikábanTejpiaci aktualitások