2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Prevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkel

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/07/10
Címkék: szarvasmarha tartás, tejtermelés, fejés, tőggyulladás, tőgyhigiénia

Magyarországon a tőgyegészségügyi helyzet miatt becslések szerint évente több mint öt milliárd forintos tőkekiesése van az ágazatnak. A megelőzés kiemelten fontos, és ebben kulcsfontosságú szerepe van a tőgygyulladás kialakulásának megelőzésére használt tőgyfertőtlenítőknek.

A tejtermelő gazdaságokban a legnagyobb veszteségeket a gyenge szaporodásbiológiai teljesítmények, a tőgyegészségügyi helyzetből adódó termeléskiesés és a tejminőség romlása okozza. A hazai állomány szaporodásbiológiai állapota napi szintű probléma a tejtermelők életében, mivel állandó nehézséget jelent, hogy miként is tartsák szinten állománylétszámukat saját szaporulatból. Nemzetközi összehasonlításban pontosan lehet látni, hogy nálunk a két ellés közti időszak kiugróan magas. Azt azonban a termelők egy része nem látja teljesen tisztán, hogy mekkora lehet a tőgygyulladás (masztitisz) okozta úgymond rejtett vesztesége.

Elkerülhető veszteség

Az állományok között a tőgygyulladás miatti anyagi károk változóak, de azt lehet tudni, hogy a tőgyfertőtlenítés költségei nagy, de kisebb létszámú telep esetén is elenyészőek a tőgygyulladás által okozott veszteségekhez képest. A tőgygyulladásból származó veszteség 25–70 ezer forint között van tehenenként, a nagy átlagnál 35 ezer forint körül jár. Ennek ellenére a tejtermelők közül sokan a nehéz időszakban vészmegoldásként a takarmányköltségek minimalizálása mellett a gyógyszerek és ezen belül a tőgyfertőtlenítők költségein is faragtak.

A tőgygyulladás együtt jár a tej összetételének változásával, a szomatikus sejtszám növekedésével, a tejmennyiség csökkenésével, ami akár 40 százalékkal is visszaeshet. Ennek tudatában világos, hogy hosszabb távon nem lesz kifizetődő a tejtermelő számára, ha már a megelőzésen is spórolni próbál. Vészhelyzetben nem egy telep tekintett erre költségkímélő eszközként. A jelentős árbevétel-kiesés elkerülése érdekében célszerű a megelőzés lehetőségeire még nagyobb figyelmet fordítani, és most, hogy valamivel jobb helyzetben van az ágazat, minél előbb el kellene hagyni az ideiglenes megoldásokat. Előfordul sajnos olyan telep is, ahol elcsodálkozhatunk azon, hogy egyáltalán hogyan is működhet még mindig. Tehát sokan nagyobb figyelmet fordíthatnának a megelőzésre, ebben még jelentős tartalékai vannak az ágazatnak.

Tőgyfertőtlenítők között is széles a választék

A tőgyfertőtlenítők piacán a hatalmas kínálat miatt nem egyszerű a választás, de egy biztos, csupán csak ár alapján dönteni kockázatos. Főleg annak ismeretében, hogy tudjuk, mennyit lehet veszíteni, pedig hatékonyabb termékkel látványosabb eredmények születnének.
Felmérések szerint a gyógyszer-felhasználás az összköltség 2–5 százaléka, és ebbe beletartoznak az állatorvosi szolgáltatások díjai is. Az összes gyógyszerköltségen belül a prevencióra fordított szerek aránya, legyenek azok vakcinák, preventív antibiotikum vagy fertőtlenítők, 15–40 százalék között váltakozik általában. A preventív szerek 55–75 százalékát a fertőtlenítőszerek jelentik. A preventív szereken belül a legnagyobb arányt a tőgyfertőtlenítők teszik ki 35–55 százalékban.

A tőgyfertőtlenítők sokféle hatóanyag-kombinációval rendelkeznek, és az árakat nézve is elég nagy szórással találkozhat a tejtermelő, így meg nem csoda, ha nehéz a döntés. Érdemes közöttük megkeresni azokat, amelyek bizonyítottan hatékonyak a masztitisz legújabb formáival szemben is. A tőgygyulladások átlagos kezelési költsége átlagosan körülbelül 4–5 ezer forintba kerül tehenenként évente a telepeknek, ennek nagy része megelőzhető, ha biztosítják a tejtermelés egyik legfontosabb elemét, a tőgy egészségi állapotát. Ami a gyógyszerekre, az a fertőtlenítőszerekre is igaz, hogy csak az ár alapján történő választás nem biztos, hogy kifizetődő lesz, hiszen azt is figyelembe kellene venni, hogy mit tud az adott termék. Érdemes úgy tekinteni a tőgyfertőtlenítő szerekre, mint egy később megtérülő befektetésre, ez a későbbiekben többszörösen megtérül, ha jól választottunk.

A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségekről 2005-ben végzett vizsgálatok során 7 tehenészeti telepről gyűjtöttek adatokat. A hét telep adatai alapján a tehenenkénti átlagveszteségeket ezertehenes tehenészetre kivetítve az 1. táblázatban mutatjuk be.


1. táblázat

Ajánlott kiadványokDr.Vahid Yousefi-Kóbori Judit:
Korszerű tejtermelés és feldolgozás
Dr. Szakály Sándor:
Tejgazdaságtan
Dr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikája
Nagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságban

Ez is érdekelhetiTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásbanHatékonyság és minőség a fejéstechnikábanTejpiaci aktualitások

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza