Kategória: Agrárenergetika | Forrás: NAK, 2019/04/23
Címkék: alternatív energia, megújuló energia, fenntartható fejlődés, zöldenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, biomassza
Április 22-én világszerte a Föld napját ünneplik, amelynek során kiemelt figyelmet kap a bolygó természeti környezetének megóvása. Ehhez az agrárium a megújulóenergia-források használatával járulhat hozzá. A magyarországi mezőgazdaságban egyre inkább teret nyer a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása.
A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, amelyet az ENSZ 2009-ben – az alternatív energiaforrások kutatója, Denis Hayes amerikai egyetemi hallgatónak a Föld védelmében indított mozgalma hatásra – módosított április 22-re. A Föld védelméhez az agrárium a megújulóenergia-források felhasználásával tud hozzájárulni.
Megújulóenergia-forrásnak számít olyan közeg vagy természeti jelenség, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, úgy, mint a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza vagy geotermikus energia. A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett, így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A hazai Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását.
A szélerőművek segítségével termelt villamos-energiával többek közt a kutak és tavak vízkezelésénél szerepet kaphatnak a szélkerekek. A mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák, a betakarítás idején pedig – szárazabb gabona esetében – csökkennek a mesterséges szárítás költségei. A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. A nap energiája, megfelelően elhelyezett eszközökkel, kiválóan hasznosítható például melegvíz előállítására, fűtésre, szárításra, stb., továbbá kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (pl. villanypásztor).
Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik. Az első, termálvizet használó hajtató-kertészetek az 1960-as években jöttek létre, és ekkor készült Magyarországon a legtöbb termálkút is. Jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból lát el növényházat. 2010-ben
Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja. Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területeink a dél-magyarországi és a közép-magyarországi régiókban találhatóak, melyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását és jelentős foglalkoztatás bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.
Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
FalufűtőműOláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómiaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázHartman Mátyás, Alexa László, Dér Sándor, Schád Péter:
Hulladékok a mezőgazdaságban, az erdészetben,a gyümölcsösben és a szőlészetben
Ez is érdekelheti100% támogatás napelemes rendszerek telepítésére vállalkozásoknakMég lehet pályázni élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemek energiahatékonyságának javításáraEnergiabeszerzési tendert indít tagjainak az agrárkamara
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza