Az étkezési tojások árjelölése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/07/10
Címkék: baromfi, tojás, tojástermelés, étkezési tojás

Előzmény

Végh László: „Áttörést hozhat a magyar tojáspiacon az az április 21. óta hatályos szabályozás, amely előírja, hogy a kiskereskedelemben jól láthatóan fel kell tüntetni az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát is. A változtatással a fogyasztók is egyértelműen meggyőződhetnek arról, hogy a darabonként általában olcsóbb, kisméretű (S-jelölésű) tojások súlyra vetítve drágábbak a közepes vagy nagyméretű tojásoknál. A kilós ár feltüntetése hozzájárulhat ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az árletörő hatású tojásimportot, amely egy áprilisi felmérés szerint drasztikusan, több mint 50 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Egyelőre azonban nem minden üzletlánc tünteti fel megfelelő módon a kilós árakat, mert a jogszabályváltozás híre nem mindenhová jutott el.”

Közlemény: A tojásimport ellen lobbiznak a nagy uniós érdekképviseletek

Jelentős versenyhátrányt okoz az Európai Uniós (EU) – így a magyar – tojástermelőknek, hogy az importált étkezési tojások termelőivel szemben nem követelhetők meg azok az állatjóléti előírások, amelyeket az EU-s gazdálkodóknak kötelező betartaniuk – hangzott el az Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetségének (EUWEP) éves közgyűlésén, amelyet június 5–6-án rendeztek meg Győrben. Az EUWEP a jövőben is azért lobbizik, hogy az uniós állatjóléti követelményeket az importált étkezési tojásokra is ki lehessen terjeszteni.

Mintegy 12 százalékkal drágítják az uniós tojástermelést, így jelentős versenyhátrányt okoznak azok a szigorú EU-s állatjóléti előírások, amelyeket a világ más országaiban nem követelnek meg – hangzott el az EUWEP, illetve két tagszövetségének (EEPTA, EEPA) győri éves közgyűlésén. A rendezvényen az Európai Unió 17 országából vettek részt a tojáságazat képviselői. Az esemény fő célja az volt, hogy a tagállami képviselők összehangolják érdekeiket és a következő év célkitűzéseit meghatározzák.

Az uniós tojásimportban a legnagyobb gondot ma az okozza, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyezményei alapján állatjóléti követelményeket a behozatalnál nem lehet előírni. Az EUWEP ugyanakkor a jövőben is azért kíván lobbizni, hogy az uniós állattartókra vonatkozó szigorú állatjóléti előírásokat a tojásimportra is ki lehessen terjeszteni, illetve egyes esetekben vámokat lehessen kiszabni a behozatallal szemben.

Az Unióban jelenleg két tagország, Görögország és Horvátország nem felel meg az EU-s állatjóléti előírásoknak, ezért Görögországgal szemben eljárás folyik, míg Horvátország az átállásra átmeneti időszakot kapott. Az Unióban még mindig a ketreces tartás a legelterjedtebb, hiszen a termelők 380,5 millió tyúkot tartanak ketrecekben, amely a teljes állomány mintegy 57,4%-át teszi ki. Az alternatív tartás 26,4%-ot, a szabadtartás 12,2%-ot, a biotartás 3,8%-ot képvisel.

Kiemelten fontos minden uniós tagország számára, hogy megragadja a lehetséges eszközöket a tojáságazat versenyképességének megőrzése érdekében – hangsúlyozta a győri eseményen tartott előadásában Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke. Egyúttal jelezte, hogy a NAK közösen lobbizik a Baromfi Termék Tanáccsal a tojás 27 százalékos áfájának csökkentése érdekében.

Kis Miklós Zsolt szerint tíz év alatt csaknem negyedével, 12 kilóra csökkent a közösségben az egy főre eső tojásfogyasztás, és „a magyar helyzet sem fényesebb”. A belső kereslet növelésének kiemelten fontos elemeként a promóciót és az agrármarketinget említette. Magyarországon a termelés 2,6 százalékos csökkenése prognosztizálható, miközben a héjas tojás importja 5, ezen belül az étkezésié közel 10 százalékkal emelkedett tavaly.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára arra mutatott rá, hogy a 2000 óta csökkenő magyarországi tyúkszám „mélyen a lehetőségek alatt van”. Az uniós csatlakozással megnyíló, addig védett hazai piac szereplőinek azt kellett tapasztalniuk, hogy ha a közösségben valahol túlkínálat mutatkozik, az azonnal megjelenik Magyarországon is. A hazai piac fejleményeit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakosság jelentős része csak az ár alapján válogat, a nagyáruházak pedig előnyben részesítik a kis- és a vegyes méretű tojásokat.

Az alábbiakban néhány képet mutatunk be a budapesti Nagy­vásár­csarnok tojásárusító standjairól.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban A gazdáknak nincs pénzük arra, hogy alternatív tojótyúktartásra álljanak át