2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az étkezési tojások árjelölése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/07/10
Címkék: baromfi, tojás, tojástermelés, étkezési tojás

Előző számunkban beszámoltunk a Baromfi termék Tanács (BTT) és az illetékes szakszövetség (röviden Tojásszövetség) 2014. május 15-i sajtótájékoztatójáról, melynek során a szövetségi elnök a tojás súlykategóriáival kapcsolatban már felvetette a kisméretű import tojás problematikáját.

Előzmény

Végh László: „Áttörést hozhat a magyar tojáspiacon az az április 21. óta hatályos szabályozás, amely előírja, hogy a kiskereskedelemben jól láthatóan fel kell tüntetni az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát is. A változtatással a fogyasztók is egyértelműen meggyőződhetnek arról, hogy a darabonként általában olcsóbb, kisméretű (S-jelölésű) tojások súlyra vetítve drágábbak a közepes vagy nagyméretű tojásoknál. A kilós ár feltüntetése hozzájárulhat ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az árletörő hatású tojásimportot, amely egy áprilisi felmérés szerint drasztikusan, több mint 50 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Egyelőre azonban nem minden üzletlánc tünteti fel megfelelő módon a kilós árakat, mert a jogszabályváltozás híre nem mindenhová jutott el.”

Közlemény: A tojásimport ellen lobbiznak a nagy uniós érdekképviseletek

Jelentős versenyhátrányt okoz az Európai Uniós (EU) – így a magyar – tojástermelőknek, hogy az importált étkezési tojások termelőivel szemben nem követelhetők meg azok az állatjóléti előírások, amelyeket az EU-s gazdálkodóknak kötelező betartaniuk – hangzott el az Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetségének (EUWEP) éves közgyűlésén, amelyet június 5–6-án rendeztek meg Győrben. Az EUWEP a jövőben is azért lobbizik, hogy az uniós állatjóléti követelményeket az importált étkezési tojásokra is ki lehessen terjeszteni.

Mintegy 12 százalékkal drágítják az uniós tojástermelést, így jelentős versenyhátrányt okoznak azok a szigorú EU-s állatjóléti előírások, amelyeket a világ más országaiban nem követelnek meg – hangzott el az EUWEP, illetve két tagszövetségének (EEPTA, EEPA) győri éves közgyűlésén. A rendezvényen az Európai Unió 17 országából vettek részt a tojáságazat képviselői. Az esemény fő célja az volt, hogy a tagállami képviselők összehangolják érdekeiket és a következő év célkitűzéseit meghatározzák.

Az uniós tojásimportban a legnagyobb gondot ma az okozza, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyezményei alapján állatjóléti követelményeket a behozatalnál nem lehet előírni. Az EUWEP ugyanakkor a jövőben is azért kíván lobbizni, hogy az uniós állattartókra vonatkozó szigorú állatjóléti előírásokat a tojásimportra is ki lehessen terjeszteni, illetve egyes esetekben vámokat lehessen kiszabni a behozatallal szemben.

Az Unióban jelenleg két tagország, Görögország és Horvátország nem felel meg az EU-s állatjóléti előírásoknak, ezért Görögországgal szemben eljárás folyik, míg Horvátország az átállásra átmeneti időszakot kapott. Az Unióban még mindig a ketreces tartás a legelterjedtebb, hiszen a termelők 380,5 millió tyúkot tartanak ketrecekben, amely a teljes állomány mintegy 57,4%-át teszi ki. Az alternatív tartás 26,4%-ot, a szabadtartás 12,2%-ot, a biotartás 3,8%-ot képvisel.

Kiemelten fontos minden uniós tagország számára, hogy megragadja a lehetséges eszközöket a tojáságazat versenyképességének megőrzése érdekében – hangsúlyozta a győri eseményen tartott előadásában Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke. Egyúttal jelezte, hogy a NAK közösen lobbizik a Baromfi Termék Tanáccsal a tojás 27 százalékos áfájának csökkentése érdekében.

Kis Miklós Zsolt szerint tíz év alatt csaknem negyedével, 12 kilóra csökkent a közösségben az egy főre eső tojásfogyasztás, és „a magyar helyzet sem fényesebb”. A belső kereslet növelésének kiemelten fontos elemeként a promóciót és az agrármarketinget említette. Magyarországon a termelés 2,6 százalékos csökkenése prognosztizálható, miközben a héjas tojás importja 5, ezen belül az étkezésié közel 10 százalékkal emelkedett tavaly.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára arra mutatott rá, hogy a 2000 óta csökkenő magyarországi tyúkszám „mélyen a lehetőségek alatt van”. Az uniós csatlakozással megnyíló, addig védett hazai piac szereplőinek azt kellett tapasztalniuk, hogy ha a közösségben valahol túlkínálat mutatkozik, az azonnal megjelenik Magyarországon is. A hazai piac fejleményeit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakosság jelentős része csak az ár alapján válogat, a nagyáruházak pedig előnyben részesítik a kis- és a vegyes méretű tojásokat.

Az alábbiakban néhány képet mutatunk be a budapesti Nagy­vásár­csarnok tojásárusító standjairól.

Ajánlott kiadványokDr. Gere Tibor:
Gazdasági állatok viselkedése - A baromfi viselkedése
Bárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás
Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban A gazdáknak nincs pénzük arra, hogy alternatív tojótyúktartásra álljanak át

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Precíziós takarmányozás: biológia, ökonómia, informatika
A aszály nem csak a növénytermelőket sújtotta az idén. A forró nyári napokon a hőstressz rontotta az állattenyésztés hozamait, takarmányból kevés termett és drága lett, ugyanakkor a beltartalmi értéke is gyengébb. A takarmányok minőségének hanyatlása korszerű takarmányozási technológiákkal eredményesen korrigálható. Ehhez nyújt szakszerű segítséget Babinszky László professzor Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek című anyaga.
Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza