Termőföld bérbeadása és értékesítése

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2019/05/05

Az elsődleges szempont a termőföld fogalmának meghatározása. Az ezt szabályozó jogszabályi hivatkozás szerint termőföldnek az a földrészlet minősül, amely a földhivatali nyilvántartás szerint szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban van feltüntetve, így az ismertetésre kerülő szabályok csak ezen nyilvántartású művelési ágú ingatlanokra alkalmazhatók. Ezen felül termőföld az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Érdekesség, hogy ugyan a halastó a vonatkozó jogszabály szerint nem minősül termőföldnek, azonban bérbeadás szempontjából a termőföldre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Termőföld bérbeadása

A termőföld haszonbérbe adásáról akkor beszélünk, ha azt a tulajdonos vagy haszonélvező magánszemély egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosítására engedi át. Az írásos megállapodás abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy a jogszabály ennek meglétét, valamint azt is kiköti, hogy azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Ennek elmaradása a szerződést semmissé teszi.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem egészének adózására is az általános 15%-os kulcsot kell alkalmazni, ugyanakkor a haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentes lesz abban az esetben,

Lényeges, hogy az adómentesség szempontjából kizárólag az időtényezőnek van szerepe, vagyis nem jár az adómentesség elvesztésével, ha az 5 éves haszonbérbeadás ideje alatt a bérbevevő személye megváltozik. Ez egyébként a termőföld tulajdonosára, haszonbérbe adójára is igaz. Tehát nem eredményezi az adómentesség megszűnését, ha a bérbeadás ideje alatt a termőföldet elidegenítik, de persze csak akkor, ha a haszonbérbe adás továbbra is fennmarad.

Az adómentesség szempontjából a haszonbérbe adásról szóló szerződés szerinti haszonbérlet időtartamát kell figyelembe venni, vagyis annak kell az 5 évet elérnie, nem pedig ezen tény hatósági nyilvántartásba vételének dátumát.

További szabály, hogy, ha a legalább 5 évre kötött haszonbérleti szerződés az 5 év letelte előtt szűnik meg, akkor a mindenkori késedelmi pótlékkal növelt összeggel együtt kell megfizetni.

Lényeges különbség az általános bérbeadási szabályoktól, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül és nem tartozik az összevont adóalapba.

A nyilvántartás-vezetési, bevallási és befizetési kötelezettség megállapítása szempontjából döntő, hogy a bevétel kifizetőtől vagy más bérbevevőtől származik. Kifizető esetén ugyanis nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, mivel azt a kifizető által kiállított igazolás helyettesíti, továbbá bevallási, befizetési kötelezettség se terheli a bérbeadót, ha a kifizető már a közterheket levonta a bevételből, és anélkül fizette ki a bérbeadás összegét a bérbeadónak.

Minden más esetben bevételi nyilvántartást kell vezetnie a bérbeadónak, amit hitelesíteni nem kell, azonban egy esetleges ellenőrzés keretében át kell adni az ellenőrzést végző adóhatóságnak.

A terményben kialkudott bérleti díj a bérbeadási tevékenység ellenértéke, így ezen a címen adóköteles. Az így szerzett termény elidegenítése ingó értékesítésnek számít, amelynél a szerzési érték igazolására elfogadható a bérbe vevő azon igazolása, amelyet a bérleti díj terményben történő teljesítéséről kiadott. Tekintve, hogy a termőföld bérbeadója minden esetben áfaalanynak minősül, így amellett, hogy a bérbeadásról számviteli bizonylatot vagy számlát kell kiállítania, a bérbeadás ellenértékeként szerzett termény értékesítéséről Áfa tv. szerinti bizonylatot, azaz nyugtát vagy számlát kell kibocsátani. Amennyiben a bérbevevő is áfaalanynak minősül, úgy a terményértékesítésről számlát kell kiállítania. Ilyen csereügylet esetében, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.

Fontos tudni azt is, hogy ha valaki kizárólag a termőföld bérbeadása miatt válik általános forgalmi adó alanyává, akkor nem terheli erre vonatkozó bejelentési kötelezettség, egyebekben pedig az általános ingatlan bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó áfaszabályok érvényesek a termőföld bérbeadására, haszonbérbe adására is.

Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem nem adómentes, úgy az adó bevallását a termőföld fekvése szerinti illetékes önkormányzati adóhatósághoz – tehát nem a NAV-hoz – kell bevallani, a tárgyévet követő év március 20-ig. Az adó megfizetését is szintén az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni negyedéves gyakorisággal, a negyedévet követő hónap 12-éig.
Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.

Termőföld értékesítése

Termőföld értékesítése kapcsán is igaz, hogy főszabály szerint a jövedelem 15%-kal adózik, azonban ahogy a bérbeadásnál, úgy is itt érvényesülhet kedvezmény, mely szerint akár adómentes is lehet az eladás. A főszabály szerint adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része, ha a termőföldet olyan regisztrált mezőgazdasági termelő veszi meg, aki azt legalább öt évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy olyan magánszemélynek értékesíti, aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.

Abban az esetben pedig, ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet a fenti személyeknek, hogy az adásvétel a részaránytulajdon megszüntetését eredményezi, akkor a termőföld értékesítéséből származó teljes jövedelme adómentes.

Akkor is adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, valamint akkor is, ha olyan magánszemélynek értékesíti, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.

A fenti 5 és 10 éves időszakok számításánál a kezdő időpont főszabály szerint a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja lesz. Módosul a kezdő időpont abban esetben, ha a termőföld haszonbérbe van adva harmadik fél részére. Ilyenkor a kezdő napnak a haszonbérleti szerződés lejártát követő de­cember 31-ét kell tekinteni.

Ezeken felül egyéb speciális jellegre tekintettel is lehet adómentes az értékesítés, így például akkor, ha a magánszemély részére történő eladás birtokösszevonási céllal történt, valamint akkor is, ha a települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik az értékesítés.

A birtokösszevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni.

Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el. Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha az eladó legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel.

Nem kell adót fizetni abban az esetben sem, ha kárpótlás során szerzett ingatlant a kárpótlásra eredetileg is jogosult magánszemély úgy értékesíti, hogy az ebből származó jövedelmének az egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön, vagy az Európai Unió bármely tagállamában mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának a megszerzésére fordítja. Ha a tulajdonjog megszerzése az adóbevallás benyújtásáig megtörtént, akkor az előzetes igazolás alapján az adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény. Ha a földvásárlásra az adóbevallás benyújtása után kerül sor, akkor a megfizetett adó a tulajdonjog megszerzésének az igazolása mellett az adóhatósághoz történő bejelentéssel igényelhető vissza. A tulajdonjog megszerzését az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, iktatott szerződéssel kell igazolni.

Természetesen, ha a mentesség feltételei nem állnak fenn, attól még az ingatlan értékesítésre vonatkozó főszabályok alkalmazandók, ami azt jelenti, hogy nem az értékesítésből származó bevétel, hanem az abból levonható költségek után fennmaradó jövedelem adózik. A levonható költségek közé kell érteni több más mellett a megszerzésre fordított összeget is, amelyben természetesen a vételár képzi a legnagyobb részt. Ez az összeg például a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása keretében szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget jelenti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai