2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Versenyképes ciroktermesztés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fenyődi Andrea és Rádi Attila László RAGT, 2019/05/08

A szemes cirok vetésterülete európai viszonylatban 6%-kal, míg Magyarországon közel duplájára nőtt, A cirok a világon az 5. legnagyobb területen termesztett növény.

Főbb érvek, hogy miért érdemes a cirkot termeszteni:

  • 50%-kal kevesebb vízre van szüksége 1 kg szárazanyag előállításához, mint a kukoricának mind szemes, mind siló esetében.
  • Kórokozóinak és kártevőinek a száma sokkal kevesebb.
  • Szubtropikus növény, így az aszálytűrése és ebből fakadóan a termésingadozása sokkal kisebb, mint a kukoricának.
  • Tenyészideje viszonylag rövid, szélesebb a vetésiidő-intervalluma, így akár másodvetésben is használható.
  • Vetésforgóba nagyon könnyen beilleszthető, köszönhetően annak, hogy minden talajtípuson termeszthető és 2 évig termeszthető egymás után.
  • Kevesebb a vadkár, mert csak élettérként használják a vadak, nem pedig tápláléknak, mivel kissé ciános a levélzete, de ez a háziállatok esetében megfelelően kezelhető, így nincs gond az siló etetésénél.
  • A betakarítás után visszamaradó jelentős zöldtömeget lehet silózni vagy zöldtrágyaként hasznosítani.
  • Mélyen gyökerezik, akár 2 m-ig lenyúlik, így a mélyen lévő nitrátot is hasznosítja.
  • Jelenleg szemes ciroknál a baromfiágazat a legnagyobb felvevő, de a sertéstartók is sikerrel kezdték a próbaetetéseket. A silócirok a szarvasmarha-tartóknál már bevált.
  • Felvásárlás során az árat a mindenkori kukorica ára határozza meg, mivel ezen az áron keresik a vevők.
  • A kialakult aszály/vízhiány esetén a cirok növény a szárát fehér, viaszos réteggel vonja be, így védekezik.

A főbb termesztéstechnológiai szempontok:

  • Vetés: 12 °C fok alatt és 4–6 cm mélyebbre nem szabad vetni, hasonló a tavaszi vetésűekhez.
  • A sortávolság lehet gabona többszöröse, 45 vagy 76 cm, az utóbbi két esetben kapás növényként meghálálja a sorközművelést.
  • Tápanyag-utánpótlás: nitrogénigénye kisebb (maximum 100 kg hatóanyag), mint a kukoricának, de azt két részletben megosztva célszerű kijuttatni; valamint kén is fontos a megfelelő fehérje miatt (nincs savas eső).
  • A már meglévő gépparkhoz nem szükséges komolyabb beruházás (vetőgép esetén a ciroknak megfelelő vetőtárcsa); megfelelőek a többi kultúránál használtak.
  • A megtermelt cirkot kukorica szabványra kell leszárítani, így ez sem rejt nagy ördöngösséget magában, a megfelelő rosták kiválasztására kell figyelni.

A cirok nagyfokú herbicidérzékenysége közismert, ezért nagyon szűk az engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok palettája a kultúrában, azonban az integrált növényvédelem irányelveit szem előtt tartva a gyomszabályozása megoldott. A cirok a fejlődés kezdeti szakaszában alacsony gyomelnyomó képességgel rendelkezik, ezért a vetést megelőzően célszerű a táblát gyommentesen tartani. Kerülni kell az évelő egyszikűekkel erősen fertőzött területeket a tábla kiválasztásánál. A mechanikai gyomszabályozás – sorközművelő kultivátor – gyomirtó hatása jól érvényesül a bojtos gyökerű gyomnövényekre, valamint eredményesen pusztítja a sekélyen tarackoló évelő fajokat. A kémiai védekezés pillérei a CONCEP III antidótumos csávázás, illetve a csávázás miatt alkalmazható herbicidek használata. A magról kelő és évelő egyszikűek ellen a kémiai védekezési lehetőség a pre és/vagy korai post kezelés. A CONCEP III antidótum megóvja a kultúrnövényt a kijuttatott S-metolaklór hatóanyaggal szemben.

Az engedélyező hatóság a SUCCESSOR T gyomirtó szer felhasználását – antidótummal nem csávázott – takarmány cirok gyomirtására 2019. május 1-től június 30-ig engedélyezi.

Alapkezelés – preemergens gyomirtás (vetés után, kelés előtt): A hatáskifejtéshez 15–20 mm bemosó csapadék szükséges. Az alapkezelést fontos időben elvégezni, mert optimális körülmények között 6–7 nap alatt kikel a cirok.

Magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen: GARDOPRIM PLUS GOLD/dózis: 4 l/ha.

Magról kelő kétszikű gyomok ellen: PLEDGE 50 WP/dózis: 0,08 kg/ha.

Magról kelő egyszikű gyomok ellen: DUAL GOLD 960EC/dózis: 1,4–1,6 l/ha.

Állománykezelés – korai posztemergens gyomirtás: A cirok 3 leveles állapotáig lehet kijuttatni, magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen: GARDOPRIM PLUS GOLD/ dózis: 4 l/ha.

Kizárólag CONCEP III antidótumos kezelés esetén alkalmazhatók ezek a herbicidek!

Kiemelkedően fontos a kétszikűek elleni post védekezés, mert a gyomosodás okozta terméskiesés mellett nem kívánatos kétszikű gyom a csattanó maszlag (Datura stramonium), amely betakarításkor a termésben nem elfogadott, mérgező, valamint a mag átmérője megegyezik a cirokéval, így nehezen távolítható el a tételből: BANVEL 480S – dózis: 0,5 l/ha; CASPER – dózis: 0,3–0,4 l/ha; CADENCE 70WG – dózis: 340 g/ha; CAMBIO – dózis 2–3 l/ha; PEAK 75WG – dózis 15–20 g/ha.

A cirok 3–6 levél közötti fenológiájában javasolt kijuttatni a herbicideket, a késői kezelés termésveszteséggel járhat, mivel termékenyülési problémákat, akár sterilitást is okozhat!

Mind az európai, mind a magyarországi tendenciákat követve az RAGT cirokban is megújult portfólióval áll a gazdálkodók elé.

Az elmúlt 2 évben a szemes cirok kapcsán megjelent piaci igényeket követve két új vörös szemes cirok hibriddel jelentkeztünk: RGT HUGGO közép korai érésidővel; illetve RGT GGUSTAV középkései érésidővel. Mindkét hibrid kielégíti a már futó, valamint újonnan megjelent piaci igényeket. Igények terén egyformán fontos a magas terméspotenciál, valamint a magas fehérjetartalom. Cirok hibridjeink tannintartalma határérték alatti, ami el is várható Európa 3. legnagyobb ciroknemesítőjétől!

Ezek mellett az állattartóknak is új VEGGA bugás silócirokkal kedveskedünk, amely a jobb agronómia tulajdonságai mellett a kiváló beltartalmi eredményeivel hívja fel magára a figyelmet.

Hibridjeinkről bővebben a területi kollégáknál vagy az RAGT webes felületein kaphatnak bővebb információkat, valamint MY RAGT1.0 applikáción keresztül, amely mind Android, mind IOS rendszeren letölthető és használható.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza